Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-02-27 / 1256. szám

1943. február 27. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------------(gb) ROVATA----------------------------­A Bérmunkás olvasói már eleget hallottak arról, hogy az amerikai munkáltató osztály a háborús alkalmat a munkás jó­léti törvények megsemmisíté­sére akarja felhasználni. Azt is •megírtuk, hogy a munkáltató­kat képviselő National Associa­tion of Manufacturers (Gyáro­sok Országos Szövetsége), szak- szervezeti magyarsággal mond­va: Amerikai Országos Kutya­szövetség több millió dollárt költ az ily irányú propagandá­ra. Ennek a pénznek a legna­gyobb részét a hirdetésekből élő kitartott sajtó és a rádió kapják, de jut belőle a politi­kusoknak is. De olvashattuk a Bérmunkás­ban nemcsak azt, hogy a mun­kásellenes propagandát ez a kutyaszövetség irányítja, ha­nem azt is, hogy ennek a pro­pagandának magjává azt tet­ték, hogy ők a munkások sza­badságát védik. Kiadták a jel­szót, hogy a Wagner törvények “elrabolták” a munkás szabad­ságát, mert a szervezett gyár­ban csak úgy kaphat munkát, ha csatlakozik az unióhoz, — amit igy fejeznek ki: “ha adót fizet az unionnak”. Egy másik AZ ÉPÍTŐ GÁRDÁBA 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. .. 4.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 8.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 4.00 J. Deák, Akron .............. 1.00 M. Danka, Cleveland ...... 6.00 L. Decsi, Akron .............. 4.00 St. Detky, Phila .............. 3.00 J. Dushek, Nutle ............ 7.00 J .Engli, Cleveland ........ 14.00 J. Farkas, Akron ............ 9.00 L. Fishbein, New York .. 3.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 8.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland ___ 9.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo .......... 1.00 St. Hornyák, Phila ........ 2.00 S. Kisák, New York ............8.00 J. Kollár, Cleveland ........ 4.00 E. Kovách, Cleveland .... 2.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland 7.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Pataki, New York ...... 3.00 P. Pika, Turtle Creek .... 4.00 P. Pika, Chicago ............ 5.00 L. Rost, Phila ................ 3.00 M. Stefankó, New York 5.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 A. Székely, Cleveland .... 5.00 G. Wiener, New York .. 5.00 H. Varjú, Chicago .......... 5.00 J. Vizi, Akron ................ 12.00 J. Weidinger, Manayunk 1.50 J. Zára, Chicago ........ 7.00 ilyen érv, hogy annyiért és annyit kell dolgoznia, ahogyan a szervezet megszabja. Akkor hol van a munkás szabadsága, — kérdezik, — ha a munkaere­jének árát nem ö szabja meg, hanem az union? Aki csak pár napig is dolgo­zott már a gyárban, az nagyon jól látja, hogy ebben a propa­gandában milyen csúfosan ar- culvágják az igazságot. A mun­káltatóknak egyéb sem kellene, mint az, hogy bárkit és bármi­lyen fizetéssel felvehessenek. Akkor a szervezetet egy-kettő­re megtörnék. A legkisebb ipa­ri pangás is elég volna arra, hogy a szervezeteket teljesen kiszorítsák és aztán visszaállít­sák a három évtizeddel ezelőtti munkabéreket és munkaviszo­nyokat. • Mondom, alig hinné az em­ber, hogy akadjon olyan valaki, aki az ilyesmit bevenné. És mégis a kutyaszövetség propa­gandájának egész komolyan ez képezi a magját. Mondhatjuk, hogy a munkásság letörésére irányuló hadjáratát egészen er­re a durva hazugságra építette. Ezen hazugság körül keringő­zik Westbrook Pegler, a “star” munkásfaló újságíró is és min­den rádió kommentátor. Erről írtak vezércikkeket a kitartott sajtóban és betetőzésül most ezen érvre támaszkodva több munkásellenes törvényjavasla­tot nyújtottak be a kongresz- szusban is. HAZUG ÉRVEK Ezen törvényjavaslatok egyik része a munkaidő meghosszab­bítását célozza, másik része a túlórái külön fizetést igyekszik megsemmisíteni, vagy nagyon leejteni. De van pár olyan ja­vaslat, amelyek teljesen a szer­vezkedési jogok lényege ellen irányulnak. így például az egyik javaslat hatályon kívül kívánja helyezni a War Labor Boardnak azon régebbi végzé­sét, hogy azon szervezett gyá­rak, amelyeknek szerződésük van az unionokkal, a háború tartamára ezt a szerződést kö­telesek megtartani. És ha ezen szerződésben benn van, hogy az uj munkás köteles belépni a zservezetbe, akkor természete­sen ez is igy marad. Ezen törvényjavaslat támo­gatói azzal álltak elő, hogy az államnak az individuális mun­kást nemcsak a munkáltatóval, hanem az unionnal szemben is védeni kell. Vagyis az individu­ális érdek a legfőbb, az állam éppen ennek, az egyéni szabad­ságnak a védelmére alakult. Valahogy úgy hangzik ez az okoskodás, mint mikor a kat- holikus egyház azt mondotta a spanyol inkvizíció idején, hogy az eretnekek lelkeit meg kell védeni még az illetők akarata ellenére is. így a vádlottakat nem büntetés képpen kínozták, avagy égették el máglyán, ha­nem csupán csak azért, mert az ily eljárással nagy szolgálatot véltek tenni az elkárhozottak- nak. Ez jutott eszembe a héten, amikor Westbrook Pegler cik­két olvastam, amelyben félha­sábon át igyekszik bizonyítani, hogy ő nem munkás ellenes és írásaival csakis a munkásságot akarja szolgálni, mert a mun­kások egyéni szabadságát védi az unionok zsarnoki uralma el­len. LENGYEL RABSZOLGÁKKAL építik az uj német VONALAT LONDON, feb. (ONA) A né­metek oroszországi visszavonu­lása uj szerencsétlenséget ho­zott a meggyötört lengyel nép­re. A lengyel menekült kor­mányhoz érkezett jelentések szerint a németek lázas sietség­gel kezdik építeni uj védelmi vonalaikat egyebek között Len­gyelország keleti határainak környékén is és ehhez munka­Ugyancsak a munkások irán­ti nagy szeretet késztette Smith, demokrata képviselőt, hogy olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amely megsemmi­sítené azt a törvényt, hogy heti 40 órán felül másfélszeres fize­tés jár. Smith is a munkások barátjának vallja magát és a munkásokat akarja megvédeni az infláció veszélyétől, amire a legegyenesebb ut a munkabé­rek levágása. Mert ha keresz­tül erőszakolják a Smith tör­vényjavaslatot, akkor az jelen­tékeny munkabér levágást je­lent. De ugyancsak a munkások iránti nagy szeretettől hajtva Rampseck honatya azt indítvá­nyozta, hogy legalább a kis üz­leteket és műhelyeket vegyék ki a túlórái bérek fizetésének kötelezettsége alól, mert, mint mondotta, az ilyen kis üzemek­ben nem képesek másfélszeres dijakat fizetni, igy inkább be­zárják az üzletet, vagy üzemet és a munkás munkanélkül ma­rad. így tehát jobban járna, ha kisebb fizetésért is, de állandó­an dolgozna. Vagyis ennek a honatyának olyan jószive van és annyira szereti a munkáso­kat, hogy a kis üzemekben dol­gozó, legrosszabbul fizetett cso­port túlzott kizsákmányolását állandósítani szeretné. Amikor egy szomszéddal ezekről beszélgettünk, hát azt mondotta, hogy nekünk is úgy kell imádkozni, mint az “egy­szeri ember” imádkozott. És amikor megkérdeztem, hogyan imádkozott az az “egyszeri em­ber”, hát ezt a választ kaptam: “Uram isten az ellenségeim­mel majd csak elbánok, de na­gyon kérlek, oltalmazz a bará­taimtól!” zászlóaljakat terelnek össze a lengyel lakosság még eddig bé­kén maradt részéből is. Külö­nösen keserű a sorsa Byalisztok vidéke népének. Az első szállít­mány, 9.500 ember, már innen elment sáncmunkára, aki ellen­szegül, azt rögtön lelövik. A Bug folyó jobb partján több fa­lut fölégettek, mert a lakosság nem jelentkezett elcipeltetésre a megparancsolt időpontban. Az elcipeltek gyermekeit Né­metországba viszik. Czenstoho- wo hires búcsújáró városban 30.000 zsidó volt összegyűjtve egy táborba. Ezek közül a fia­talabbakat és a munkabírókat most elcipelik sáncmunkára a polésiai mocsarakhoz és Wol- hyniába, mig az öregeket és gyengéket a galíciai Rava Ruszkába viszik, a kivégző gázkamrákba. FRANCO MA IS LÖVETI FŐ­BE A KÖZTÁRSASÁGIAKAT MEXICO CITY, feb. (ONA) — Ideérkezett hir szerint, Franco most végeztette ki fő- belövéssel, Miguel Villalta szo­ciáldemokrata képviselőt, a köztársaság hívét, aki eddig Spanyolországban bujdosott. Villalta kiváló ügyvéd volt. 1936-ban a cortes képviselőjé­nek választották munkáspárti programmal, a polgárháború idején pedig természetesen a köztársasági sorokban szere­pelt. A köztársaság bukása után Vilialtat barátai egy pa­rasztbirtokon rejtették el Ali­cante szomszédságában. Ott élt addig, mig Franco emberei né­hány hónapja levadászták. Az­óta börtönben volt, most pedig Franco főbelövetéssel kivégez­tette. Los Angelesi levél A los angelesi motto — “ösz- szekötni a kellemest a hasznos­sal, házi összejövetellel” létjo­gosultsága biztosítva van. Ezúttal a Koren családnak nyugtázunk köszönetét a meg­hívásért, ami február 7-én egy fedél alá hozta a Bérmunkás helyi olvasók egy részét, kik kora délutántól, késő estig ma­radtak együtt. Mozgalmunkról, lapunk irányáról és a gyorsan változó eseményekről beszélget­ve, mig az illatos gulyás szaga az asztalhoz csábitott. Ez a második összejövete­lünk volt, ahol azonkívül, hogy lapunknak $20 és egy előfize­tést eredményezett, kellemesen szórakoztunk és komoly mun­kát is végeztünk. Folytatása következik. Z. R. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése A MUNKÁSOK BARÁTAI?

Next

/
Thumbnails
Contents