Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-02-20 / 1255. szám

..■Ida BÉRMUNKÁS 1943. február 20. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 ,^ne Year ........ $2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ....... 5e Single Copy ............ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.____________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Politikai és gazdasági Quislingek (gb.) Roosevelt elnök a Lincoln születésnapján tartott be­szédében többek között ezt a kijelentést tette: “Biztosítsuk a világot arról, hogy ezen totális háború céljai között a legtávolabbról sem szerepel az a gondolat, hogy a Quis- lingeket és Lavaiokat bárhol a földön továbbra is hatalmon tart­suk.” Valóban nagyon szép és erélyesen hangzó kijelentés. Azon­ban mint minden ilyen nyilatkozatnál, itt is ott van a “de”. De kik a Quislingek? Ki határozza meg, hogy ez vagy az az egyén Quisling-e? Pedig ezen fordul meg az ilyen nyilatkozatok értéke. Quisling annak a norvég őrnagynak a neve, aki előkészítette a németek invázióját Norvégiában, vagyis Hitlert szolgálta. Az­óta ezt a nevet adták mindazoknak, akik a németek által meg­szállt területeken a németekkel való kooperáció, — vagy mint most nevezik kollaborálására hivatalt vállaltak. Ámde az állami, vagyis politikai hatalom mellett megkülön­böztetünk financiális, vagyis gazdasági hatalmat is. Ha Quisling az, aki Hitlernek politikai támogatást ad, akkor éppen úgy, vagy meg jobban Quisling az is, aki a fasizták részére pénzügyi tá­mogatást adott és ad még ma is. Mégcsak éles határvonalat sem ietiet közöttük vonni, mert az összes Quislingek a politikai hata­lom mellett anyagi hatalomra is törekszenek, vagyis a Hitlernek nyújtott politikai szolgálataikat anyagiak összerablására hasz­nálják fel. A legtöbb meghódított országok nemcsak a politikai, ha­nem a gazdasági Quislingek is tártkarokkal várták Hitler hordá­it, hogy azoknak fegyveres támogatásával rablási szférájukat kiterjeszthessék. Erre a célra szervezkedtek a Hitler által kon­trolált német pénzügyi és iparfejedelmekkel. Ez az előzetes gazdasági Quisling szervezkedés kiterjedt az egész világra, középpontjában az I.G. Farben céggel szoros kar- teiioen áltak igen nagy amerikai cégek, mint pl. a Standard Oil viwJ.), General Motors, General Electric, Sterling Products, Alu­minum Corporation, stb. Hát ezen cégeknek a tulajdonosai és irányítói nem-e éppen olyan Quislingek, mint maga a norvég quisling? | adott kifejezést, hogy a hazatérő katonák majd tönkreteszik a ! munkásszervezeteket. Habár más szavakat használt, — mint előző számainkban megírtuk, de a beszédének ez volt a lényege. Természetesen ezt a beszédet a munkásellenes sajtó és rádió még jobban felfújta, bizonyára a Gyárosok Országos Szövetsé­gének a parancsára, akiknek munkásellenes hadjáratukhoz, na­gyon kapóra jött ez a beszéd. Annyira beillett abba a kampány­ba hogy sokan egyenest azzal vádolták meg Amerika legelső “ace”-jét, hogy ezt a beszédet egyenest a kutyaszövetség irta hősünk számára. A Federated Press nevű hírszolgáltató vállalat azonban utána nézett, hogy vájjon mivel is töltötte idejét ez a kiváló hős a két háború közötti időben. Ekkor aztán kisült, hogy a hősök hőse az első világháború után többféle üzleti vállalattal kísérle­tezett, többek között megalakította a Rickenbacker Motor Com- panyt, amely azonban 1927-ben megbukott. Mint gyáros a leg­rosszabb munkásnyuzók közé tartozott. A “Life” magazine, amely valóban nem nevezhető munkásbarát újságnak, 1939 júli­us 10-iki számában ezt irta róla: “Rick-től az alkalmazottai igen féltek. A teljes bevétele abban az évben körülbelül 27.000 dol­lár volt.” A gyára bezárása után a General Motors vezetőségébe ke­rült. Ott is alaposan megszégyenítette a demokráciát. Frank Martel, a Detroit and Wayne County Federation of Labor emöke igy nyilatkozott róla: “Rickenbacker azon társai közül, akik vé­gig szenvedték a 21 napot, egyik sem használta fel ezt a szeren­csétlenséget a munkásság elleni propagandára. Rickenbacker mint automobil gyáros éppen olyan union ellenes volt, mint a többiek, éppen olyan reakciós, mint például a General Motors vagy Chalmers. Rickenbacker is feketelisztára tette azokat, akik csatlakoztak az unionhoz, ő is alkalmazott munkásokra leső ké­meket, stb. Mindezekből látható, hogy nagy nemzeti hősünk időközön­ként határozottan dicstelen dolgokat is követett el, különösen a munkássággal szemben és éppen ezért nem sok biztatás kekett neki a detroiti munkásellenes kirohanásra. Mert mint a közmondás tartja: Könnyű Katát táncra vinni. A híres mérnök (gb.) Herbert Hoover ex-elnök újbóli “felépítésével” kap­csolatban mindenféle dicséretet Írnak róla. Többek között azt is, hogy kiváló bányamérnök. Sokszor egyszerűen csak a “Great Engineer” jeizőt adják neki. Hoover bányamérnökségére az “America’s 60 Families” cí­mű könyv 169. oldalán azt olvashatjuk, hogy a bányamérnök­séghez csak annyi köze van, hogy fiatalabb korában kétes érté­kű bányarészvényeket hozott forgalomba, amelyekre Angliában egy bíróság a svindli bélyeget is rásütötte. Mindazonáltal olyan nagymennyiségű ilyen részvényt adott el, hogy meggazdago­dott rajta. Ez volt a nagy mérnöki művelet és Herbert Hoover ezzel a tettével érdemelte ki a “Great Engineer” címet. WASHINGTON, feb. (ONA) — A német rádió egy itt felfo­gott közleménye szerint, a ro­mán kormány rendeletet adott ki, amely kegyetlen intézkedé­seket tartalmaz a kényszer- munkára fogott zsidók ellen. Zsidó, aki “engedély nélkül” egy napnál hosszabb ideig el­marad a munkából, halállal büntetendő. Ugyancsak halál­büntetés jár annak a zsidónak aki kényszermunkára való be- sorozása után 4 nappal nem je­lentkezik munkára. Elhisszük, hogy Hitler néhány politikai szolgája röpülni fog a tengelyhatalmak leverése után. Azonban nem látjuk az elnök ny.iatKOzatából, hogy a gazdasági hatalommal rendelkező Quis- ,ingeknek is útilaput számítanának kötni a talpuk alá. Pedig a fasizmus csak úgy irtható ki a földről, ha a földet íiiegtisztítjuk ezektől a gazdasági Quislingektől is. Ezt azonban nem fogják elintézni a mai harci frontokon, noha milliók vére resti pirosra azokat. Ez a feladat a világ munkásaira vár. Csak a világ munkássága lesz képes arra, hogy a politikai elnyomók után küldje a gazdasági elnyomókat is. Mert amig a gazdasági Quislingek hatalmon maradnak, a fasizmus is meg­marad, ha mindjárt más nevet adnak is neki. A nemzeti hős dicstelen tettei (gb.) Eddie Rickenbacker kapitány, amerikai nemzeti hős dicsőséges tetteivel tele voitak a lapok pár héttel ezelőtt, amikor repülő szerencsétlenség következtében heted magával 21 napot töltött a tengeren egy kis csolnakban. Megírták akkor, hogy mi­csoda hőstetteket vitt véghez az első világháborúban, amikor Amerikai legismertebb katonai repülője volt. Ugyancsak ilyen nagy hőstettnek számított a tengeren való hányódás is. A legutóbbi “hősi” tettét azonban Detroit városban követ- ] te e , a Society of Automotive Engineers (Automobil mérnökök egyesülete) gyűlésén, azon beszédével, amelyben azon óhajának ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- siintessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra keli szervezni, hanem arra is-, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" ^ * ’ 1 \ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága V/ I yy

Next

/
Thumbnails
Contents