Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-06-19 / 1272. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1943. junius 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ...................$2.00 One Year _____ ....$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy --------------- 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ----- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ____________Ohio under the Act of March, 3, 1879.____________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Katonák és munkások (gb.) A munkásság elleni izgatás országszerte mind nagyobb mértéket ölt. A sajtó, a rádió, a szószék és a propaganda minden más eszköze szünet nélkül azon dolgoznak, hogy a közhangulatot a munkásság ellen ingereljék és igy igazolják azon munkásellenes törvényeket, amelyeket úgy az Egyesült Államok kongresszusában, valamint az egyes államok törvényhozó testületéiben hoznak. Az izgatás legújabb módja az, hogy a katonákat szeretnék a munkásság ellen uszitani. A bérmozgalmakat, bármilyen jogosak is azok, úgy igyekszenek feltüntetni, mintha a katonák ellen irányulnának. Azt a badarságot akarják beadni a közönségnek, hogy a sztrájkok célja a hadiszerek termelésének megrövidítése. Természetesen erre semmiféle bizonyítékot szolgáltató adatuk nincs és azért csak közvetve, vagyis állítólag a katonáktól származó nyilatkozatokkal támasztják alá. Egyre-másra halljuk, hogy az, vagy ez a katona milyen elitélőleg nyilatkozott a sztrájkoló munkásokról. Betetőzésül aztán a múlt héten azt írták a lapokban, hogy egy katona a fronton igy fenyegetődzött: “Csak egy órát szeretnék közöttük eltölteni puskámmal a kezemben!” Föltéve, hogy igazán tett ilyen kijelentést az a katona, még akkor sem jelent valami sokat, mert a 7 vagy 8 milliót számláló hadseregben mindenféle ember akad, még olyan bolond is, akit annyira félre lehet vezetni, hogy a saját szüleit is legyilkolja az álhazafias maszlag hatása alatt. De az is bizonyos, hogy minden ilyen ultra hazafias katonára esik talán százezer olyan, akik jól tudják, hogy az amerikai munkások nem Hitlert akarják segíteni, hanem bérmozgalmaikkal éppen azon demokratikus jogokat védik, amelyek megtartásáért állítólag ez a globál háború folyik. Ezek a szórványos idézetek éppen olyanok, mint amikor a lutri és egyéb nyerészkedő ügynökök a jegyeket árulják és mondogatják, hogy ez vagy az mennyit nyertek. Azonban azt elhallgatják, hogy minden nyerővel szemben találhatnak ezer meg ezer vésztőt, akik azt az összeget elveszittték, amit a nyerők bezsebeltek. Úgy vagyunk a munkásság elleni nyilatkozó katonákkal is. Az amerikai,hadseregben százezer számmal szerepelnek a szervezett munkások, akik nemcsak megértik, de szimpátiával kisérik a munkásmegmozdulásokat. Ezek jól tudják, hogy a sztrájkok a nagy profit, a túlságos kizsákmányolás ellen irányulnak. Ezektől azonban nem hoznak nyilatkozatokat a lapokban. Minden jel arra mutat, hogy a háború végével Amerikában a tőke és a munka között nagy összeütközések lesznek. Valószínű, hogy abban a harcban a kizsákmányolok oldalán lesznek a szabadságolt katonák közül azok, akik a nyilatkozatok szerint máris szeretnének a munkások közé menni puskával a kezükben. A fontos az, hogy majd akkor ott találják megukkal szemben azt a sok százezer vagy millió szabadságolt katonát, akik tudni fogják, hogy a tengelyhatalmak leverésével a munkásság elnyomásának, kizsákmányolásának még nem vetettek véget. Sehogy se jó (gb.) A Harmadik (Kommunista) Internacionalé feloszlatásának hírével kapcsolatban megjegyeztük, hogy minden örömri- valgás és álszenteskedés dacára is az Oroszország ellen irányuló áskálódás nem marad abba mindaddig, amig ott a magántulajdonjogra alapított termelést vissza nem állítják. Mindaddig, amig a 180 millió néptömeg szükséletét privát egyéneknek juttatott profit nélkül igyekszenek előállítani, Oroszország — vagy bármely ország is, amelyik ezt megkísérelné, a tőkések és bérenceik támadásának célpontja marad. Jóslatunk nagyon hamar bevált. A Harmadik Internacioná- lé hamvait még szét sem fújta a szél és máris halljuk, hogy Oroszország a Harmadik Internacionálé nélkül, vagyis a világforradalom feladásával még nagyobb veszedelmévé lett a környező “demokráciáknak”, mert amig a Szovjet Unionban a bevont területek egyenjogú köztársaságokká lettek, ezek után a sovinisztává, imperialistává vált Oroszország az általa elfoglalt területeket meghódított birtokok gyanánt fogja kezelni. Az orosz ellenes propaganda ezen uj irányát a most Európában időző egyik amerikai újságíró röpíti világgá, akinek a “vörös ellenes” működését már számos Ízben leleplezték. A uj propaganda szerint Stalin nemcsak, hogy feladta a világforradalmat, de egyenesen túlzó hazafi lett. Nagy Péter cár az ideálja ,akit utánozni igyekszik. Nagy Péter tudvalevőleg arró álmodozott, hogy az orosz uralmat kiterjeszti az összes környékező országokra, beleértve Finnországot, Svédországot, Latviát, Litvániát és az összes szláv nemzeteket, még a déli szlávokat is. Ezzel az uj orosz politikával teljesen összeegyeztetőnek tartják a Harmadik Internacionálé' feloszlatását. Ez világosan mutatja, hogy bármit is csinálnak az oroszok, sehogy sem jó a tőkések bérenceinek. Minket az orosz kérdésben első sorban csak az érdekel, hogy ez az állítólagos uj politika hoz-e valamilyen változást a szovjet termelési rendszerében. Már megint Hoover (gb.) Herbert Hoover volt amerikai elnök, akinek adminisztrációjánál szomorúbb korszaka nem volt Amerikának, újból szeretne hatalomra jutni. Füzetekben, meg a rádión leadott beszédekben terjeszti véleményét és tanácsait. Legutóbb az élelmiszer hiányról tartott hosszabb beszédet és adott tanácsokat arra nézve, hogyan lehet a hiányt megszüntetni. Amig Hoover ur hatalmon volt, — noha nem volt háború, — az amerikai munkáscsaládok százai szenvedtek az élelmiszer hiány miatt. Pedig a termések is igen jók voltak, annyira jók, hogy az élelmiszerek jelentékeny részét megsemmisítették, amig milliók éheztek. “Az amerikai nép nem fog éhezni!” — fenyegetődzött az ex-elnök a kormány rendelkezéseit birálgatva. És ezt a kijelentést jogosan tehette, mert hiszen az ő intézkedései, illetőleg semmitevése ellen valóságos lázadásba mentek egyes helyeken és Washingtonban az ő rendeletére katonaság verte szét a tüntető éhezőket. Jogosan feltehető, hogy ha továbbra is elnök marad, az amerikai éhező nép forradalomba ment volna. Minden jel erre mutatott az 1928-32-es évek közé eső adminisztrációjának vége felé. Az az ember, aki akkor, amidőn hatalmon volt, a legnagyobb mérvű nemtörődömséggel vette tudomásul a néptömegek éhezését, eljátszotta azt a jogot, amivel másokat bírálhat és meghallgatásra igényt tarthat. Már eladták (gb.)E sorok írásakor Roosevelt elnök előtt fekszik a kongresszus mindkét háza által elfogadott törvényjavaslat, amely hatályba lép, mihelyt az elnök aláírja. A túlzottan reakciós javaslattal már többször foglalkoztunk. Most csupán annak egyik pontjára akarunk rámutatni. A javaslat utolsó szakaszában megtiltja az unionoknak, hogy szövetségi választások céljaira pénzügyi támogatást adjanak. Ez a pont tehát el akarja tiltani az unionokat attól, hogy a képviselők, szenátorok és az elnök választási kampányaiban pénzügyi támogatással is résztvegyenek. Mint ismeretes, az ilyen választási kampányokhoz csak a gazdagok adnak támogatást. Ezért aztán ők kontrolálják nemcsak a választásokat, hanem a politikai pártokat is, amelyek kiválasztják a jelölteket. A jelenlegi két párt rendszerben, — amikor mindkét pártot a gazdagok osztálya konrtolálja, a választás csak szemfényvesztés, mert a jelölteket már előzőleg a pártokat uraló gazdagok jelölik ki. A nagy financiális támogatást adó unionok természetesen jogot követelnek a jelöltek kiválasztásához is. Ennek a megakadályozását célozza a fent említett javaslat utolsó szakasza. A valóságban, — a megtévesztő politikai frázisokat lehúzva, ez azt jelenti, hogy az amerikai tőkés osztály az előző vásárlás jogán, jogot tart a törvényhozó testületekre és most mint az eladott házakra, kifüggeszti a táblát: “Sold!” — Már el van adva, elkéstetek. ^ ''Szervezés'* — ''Nevelés" — "Felszabadulás" ^ ® Yf Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ ^ yy
