Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-05-01 / 1265. szám

1943. május 1. BÉRMUNKÁS 7 olda) Hogy éljünk az őserdőben WASHINGTON (ONA) — A hadsereg vezetősége köny­vecskét adott ki repülők szá­mára, hogyan rendezkedjenek be az őserőben vagy sivatag­ban, ha váratlanul le kell száll- niok, hogyan viselkedjenek, ad­dig is, amig csapatainkig elver­gődnek vagy segítségre akad­nak. Ennek a különös vezérfo­nalnak a cime: “Jungle and Desert Emergencies” az ejtő­ernyő felszereléshez tartozik és a repülőcsapatok külön tanfo­lyama adta ki, az őserdő és a sivatag körülményeinek alapos tanulmányozása alapján, A ve­zérfonal rikító vörös borítékba van kötve, azért, hogy ha a re­pülő-katona elveszítené, az ős­erdő és a sivatag színeitől erő­sen különbözvén, könnyen meg­találhassa. A kötésnél használt ragasztóba valami vegyiszert kevertek, ami a férgeket távol­tartja, hogy a vezérfonalat a bogarak fel ne falják. Azt ajánlja a füzet, ha a re­pülőgép valami elhagyatott ős­erdei vagy sivatagi vidék fö­lött kerül bajba, mindig jobb, ha akárhogy is, de a géppel igyekszik leszállni, minthogy ejtőernyőben hagyják el a gé­püket, mert még a megrongá­lódott gép is jó valamire. Ma­gában a gépben lakni lehet, a gazolint égethetik, főzhetnek, f üthetnek vele és füst jelet ad­hatnak. Mindenféle anyag van a gépen, amiből trópusi sisa­kot, bozótkést, jelzőállomáso­kat, miegymást lehet összetá­kolni. Egyik legfontosabb ta­nács igy szól: “Sohase csele­kedj hebehurgyán. Gondolt meg előbb a dolgot, aztán csinálj valamit. Mikor sebtében leug- rasz a gépről, ne feledd el, al­vásodról, élelmedről kell gon­doskodnod. “Hetekig lehet élni a vadon­ban biztonságban, ha az ember nem veszti el a fejét, hanem inkább gondolkodásra fordítja. Van az őserdőben ivóvíz meg élelem, csak tudniok kell, hol keressék.” Csak az állatokat kell követ­ni. Hajnalban meg alkonyaikor mind itatóhelyeket keresnek föl. Persze, az ivóvizet fertőte- leniteni kell, vagy úgy, hogy felforraljuk, vagy pedig vegyi­szerek belekeverésével. De ha nem akad itatóhely, vagy for­rás, a bozót növényei, folyon­dárok törzse, bozóti szöllő, vas­tag nádak nyújtanak enyhet a szomjúságra. Majd mindenütt akad az őserdőben kínálkozó táplálék. Csak vigyázni kell, hogy az élvezhető és ártalmas növényeket meg tudjuk külön­böztetni. Három alapvető sza­bályt ad a könyv: 1) Ne edd meg aminek keserű az ize. 2) Óvakodjál olyan növényektől, amiknek tejes a leve. 3) Amit látsz, hogy a majom megeszik, te is megeheted (Sőt a majom­pecsenyét is megeheted). A vezérfonal húszféle általá­ban található őserdei növényt ir le. Azoknak képmása is ben­ne van a füzetben. Állatok is találhatók a könyvecskében, miket lehet megenni. Ezek so­rában férgek, bogarak. Han­gyát meg lehet falatozni nyer­sen, csak a szárnyát kell kitép­ni. Bogarakat azonban jobb megfőzni, sütni, vagy száríta­ni. Kininpótlékot állandóan kell szedni a bozótban, különben megbetegszik az ember, malá­ria veszedelme állandóan fenye­get. A moszkitók ellen is véde­kezni kell valahogyan, ezek a bozót legveszedelmesebb rova­rai. Sót is kell szedni minden­nap, mert az ember sokat iz­zad és az izzadtsággal kiváló sót pótolni kell a testben. Vadállatok, vademberek az őserdőben nem olyan veszedel­mesek, mint általában mond­ják. Ami a vadembereket ille­ti, csak Uj Guinea-ban és an­nak is csak bizonyos vidékein j veszedelmesek, másutt alig. Az­zal kell kezdeni, hogy az ember valami gyerekes ezermestersé­get mutat nekik, például mad­zagból pókhálót forgat az uj­jal körül, vagy más ilyesmit. Ezzel már megvan a kapcsolat az őserdő kiváncsi vademberei­hez és ez használható jófor­mán valamennyi őserdei vidék lakóinál. “Nagyon óvatosnak kell lenni a vademberekkel való bánásmódban”, óv a könyv., Különösen, ha ellenség kezében lévő területen szálltál le, vagy annak közelében. A vadembe­rek visszavezethetnek a tieid­hez. Ne próbálkozz fenyegetés­sel vagy megfélemlítéssel, azzal nem éred el, hogy valamit ér­ted tegyenek, vagy elrejtsenek. A vademberek ma itt vannak az őserdőben, holnap amott. De ha nem fenyegeted őket, nem élsz vissza a bizalmukkal, alig­ha árulnék el az ellenségnek. Ez az őserdei szabály. Ha si­vatagban kell leszállni, akkor a füzet szerint fontosabb, hogy vizet vigyél magaddal, mint ennivlót. Ha a kettő között vá­lasztani kell, inkább vigyél vi­zet magaddal, mint élelmet. De ne feledkezzél meg meleg ruhá­ról. Bármilyen rekkenő hőség van nappal, a sivatagban éjsza­ka akárhányszor 25 fok hideg is van. A füzet még utasításo­kat ad arról is, hogyan használ­ható az ejtőernyő sátornak, az üléspárna fövegnek verőfény­ben, az ernyő zacskója meg, amiben tartják, hátizsáknak. Az Ehrlich-Alter ügy újabb fejleményei LONDON, április hó:— A londoni Lengyel Nemzeti Ta­nács nyilatkozatot adott ki, amely szerint “nem hiszik azt, hogy az oroszok megmondot­ták az igazat, hogy miért vé­gezték ki Henrick Ehrlich és Viktor Alter lengyel-zsidó szo­cialista munkásvezéreket.” Az oroszok állítása szerint “ a vádlottakat bűnösnek talál­ták a Szovjet kormány ellenes aktivitásban, beleértve azt, hogy kérték a Szovjet csapato­kat a vérontás beszüntetésére és a németekkel való békekötés­re.” Ez a Nemzeti Tanács mene­kült lengyel képviselőkből áll. Ezen nyilatkozat kiadását meg­előzőleg kérték a Vörös Ke­resztet, hogy vizsgálja meg ho­vá tűnt el 1939-ben 15,000 len­gyel katonatiszt, katona és tisztviselő az orosz fogságból? A lengyelek követelése alapjául a németek azon jelentése szol­gált, hogy Smolenskben 10,000 lengyel sírra akadtak. A legtöbb angol lap nem vett tudomást erről a német propa­gandáról, vagy csak pár sor­ban emlitették. A londoni kom­munista Daily Worker szerint Goebbelsnek (német propagan­da miniszter) ez volt a legna­gyobb propaganda trükkje a háború kitörése óta. A Daily Worker szerint a németek ma­guk gyilkolták le a lengyeleket sok ezer orosz alattvalóval egyetemben. Egy londoni lengyel nyelvű újság szerint a 10,000 lengyel sírra vonatkozó hir nem egyéb német hazugságnál. * Szószerinti fordításban közöl­jük az Associated Press fenti hírét, amely mutatja, hogy az Alter-Ehrlich ügyet lengyel nemzeti soviniszták igyeksze­nek kiszínezni és mohón ragad­nak meg minden alkalmat, ami­vel a Szovjet kormány ellen hangulatot tudnának kelteni. — Szerk. Német készülődés az invázióra BERN, ápr. (ONA) — Fran­ciaországból érkező utasok és onnan beszivárgó hírek úgy szólnak, hogy a német hatósá­gok rendkívül idegesek a ké­szülő invázió veszedelme mi­att. A szakadatlan emberhaj- sza, meg a nagyvárosi lakosság éhezése akkora elkeseredést halmozott fel a franciákban, hogy a németek a meginduló Szövetséges támadás esetére a legrosszabbtól tartanak a fran­cia lakosság részéről. Ezért, egyebek közt, falragaszokat osztogattak ki a városi polgár- mesteri hatóságoknak, amiket középületekre és más feltűnő falakra kell ragasztani és ezek a falragaszok utasítják a lakos­ságot, hogy az “ellenség” part­raszállásának hírére minden férfinek 18 éves kortól 60 éves­ig bizonyos előre megszabott helyeken kell jelentkezniük, Aki nem jelentkezik, azt “láza­dódnak tekintik és főbelövik. Mindenkinek két napra való élelmet kell magával hoznia. Ál­talános a meggyőződés, hogy a Szövetségesek támadása meg­indulásának hírére, gyárüze­mek, hidak, postahivatalok és egyéb központok rombolása fog rögtön kitörni. E rombolásokat francia hazafiak, földalatt már­is előkészítik. Legsebezhetőb­bek azonban a vasutak. A né­metek elrendelték, hogy a va­sútvonalak mentén lévő közsé­geknek a sínek éjjel-nappal va­ló őrzéséről kell gondoskodniok és ezért minden férfinek 18 évestől 65 éves korig felváltva őrszolgálatot kell tenni. Ezek azonban fegyvertelenek termé­szetesen, semmiféle jelt adó szerszámjuk nincsen, ha tehát szervezett romboló csapat tá­madná meg a vasútvonalat, ezek az őrök teljesen gyámol­talanok lesznek. A francia vasutak egyébként is igen leromlottak. A “Gazet­te de Lausanne” napilap sze­rint magasrangu francia vasú­ti hivatalnok mondotta, hogy az Angliából jövő repülőtáma­dások révén a francia vasutak naponta öt-hat mozdonyt veszí­tenek. A szállítási zavarok az­tán élelmezési bajokat okoznak. A párisi husadagot például he­ti hat unciáról három unciára csökkentették, holott Norman- diában elég vágómarha volna. Nem bírják azonban a húst vagy a marhát Párisba szállí­tani, mert a vasút felmondta a szolgálatot. Az élelmezés, kü­lönösen a nagyvárosokban — éppen a szállítási zavarok mi­att — egyre romlik. A “Neue Züricher Zeitung” értesülése szerint a nagyvárosokban szer­vi bajok terjednek a lakosság közt. A szegények betegsége, a tuberkulózis pusztítja az idő­sebbeket meg a gyermekeket. Az üzemekben egyre gyakori- abbak a balesetek, mert az em­berek elgyengültek. Franciaországból érkező uta­sok beszélik, hogy angol repü­lők állandóan szállnak le fran­cia földön és előre megbeszélt helyeken francia fiatalembere­ket vesznek föl, hogy a Szövet­ségesek soraiban szolgáljanak. La Palisse városának használa­ton kívül helyezett repülőterén néhány hete két ízben szálltak le angol repülők és vagy hat­van franciát vittek magukkal. A németek rájöttek, 20 túszt fogtak le bosszúból, La Palisse repülőterét pedig használhatat­lanná tették. MAGYAR KÍSÉRLET A CSA­PATOK VISSZAVONÁSÁRA WASHINGTON — Magyar- ország egyre fokozódó ellenál­lást fejt ki a nácik csapatköve­teléseivel szemben. A magyar kormány ismételten megtagad­ta, hogy a balkáni és orosz frontok megerősítésére újabb honvédcsapatokat küldjön. A magyar kormány érzi, hogy a németek helyzete megingott és ismét erélyesen követeli a Né­metországban dolgozó 30,000 magyar munkás hazabocsátá­sát. A háborgó közhangulat le­csillapítására a magyar kor­mány kijelentette, hogy az El­ső és Második Honvédhadsere­get, vagy ami azokból a téli hadjárat súlyos vesztességei után megmaradt, hazarendeli. Egyáltalán a kormány azon van, hogy a csapatokat a front­ról visszarendelje és igy ismét maga legyen ura a magyar hadseregnek. Berlin, érezve a magyar ellenállást újabban szelidebb húrokat penget a ten­gely csatlósai felé. így a minap a berlini rádió, átlátszó hízel­géssel Magyarország felé bal­káni államszövetség gondolatát fejtegette, mely előnyös piacot biztosítana a magyar áruknak.

Next

/
Thumbnails
Contents