Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-04-24 / 1264. szám

o oica! BÉRMUNKÁS 1943. április 24. “E Pur Si Muove” (...És mégis mozog a Föld!) (Folytatás) a híres könyv Copernicus ekkor elhatároz­ta, hogy kéziratát már nem fogja kiadni, mert jól tudta,! hogy a püspök eretnekség vád-: ja alá fogná érte. Ezidőtájban' azonban Wittenberg város pro­testáns egyetemének egyik fi­atal tanára, Joachim Rheticus hirt hallott Copernicus rendsze­réről és elhatározta, hogy sze­mélyes eszmecserére felkeresi a mestert. A pár napi látoga­tásból közel 3 év lett, mely idő alatt rávette Copernicust, arra, hogy kérziratát adja á| neki, majd elviszi Nürnbergbe, ahol publikálni fogják. Copernicus még mindig félt a pápától és azért a könyvet a pápának dedikálta (ajánlotta). Rheticus Nürnbergben egy Osi- ander nevű lutheránust papot bizott meg a könyv kiadásával, aki azt ajánlotta Copernicushoz küldött levelében, hogy a teóri­át a bizonyítékok nélkül, csak mint feltevést adják ki, akkor nem talál annyi ellenzőre. Co­pernicus ezt az ajánlatot vissza­utasította. A könyv kinyomása tehát megint elmaradt. Hetven éves korában, 1452-ben szélütés érte. Ettől kezdve ágyban ma­radt élete végéig, várva köny­vének első példányát. Végre 1543 május 24-én barátai ösz- szegyültek ágya körül, várva a kikerülhetetlen véget. És ime, mint a modern mozgóképekben látjuk, az utolsó pillanatban megjött a küldönc a várva-várt könyv első példányával. A hal­dokló Copernicusnak éppen csak annyi ereje maradt, hogy a könyvet lapozgatni tudta. Bol­dog mosollyal ajkán fordított egyet-egyet a lapokon, de azo­kat olvasni már nem tudta. Ke­zében latin nyelven irt és a “De Revolutionibus Orbium Coeles- tium” (Az égitestek forgásá­ról) címet viselő könyvét tart­va hagyta el az élők világát. És jó is, hogy nem tudta ol­vasni a könyvet, mert Osiander a Copernicus tilalma dacára is, rövid bevezetést irt a munká­hoz, mintha azt is Copernicus irta volna, amelyben bejelenti, hogy az egész teória csak érde­kes elmefuttatás, komoly alap nélkül. Osiander önmagát fél­tette és gyávaságát Copernicus- ra terelte át. Annyi azonban tény, hogy Osiander bevezetése fél század­ig elhallgatatta a katholikus egyházat és igy időt adott a teória elterjedésének. Félszázad múltán azonban az egyház tel­jes szigorral csapott le a Co­pernicus teória ismertetőire. A Copernicus által felderített igazságnak igen sok mártírja lett. COPERNICUS KÖVETŐI Ezek között első helyen kell említenünk Giordano Brúnót, aki Olaszországban, Nápolyban született 1548-ban. Fiatal korá­ban a Dominikánus rendbe lé­pett, de 24 éves korában elme­nekült, mert úgy nyilatkozott, hogy nem hisz a Szent Három­ságban és ezért az eretnekség vádját emelték ellene. Bruno kitűnő előadásokat tartva be­járta egész Európát. Svájc, Anglia és Franciaország egye­temei versengtek előadásaiért. Közben azonban mindinkább az ateista felfogás hive lett, amit bátran ki is mondott, ami ab­ban a korban csaknem az ön- gyilkossággal volt azonos. Jó ideig azonban szerencsésen el­kerülte azon helyeket, ahol a katholikus egyház rátehette volna a kezét, noha számos püspök kiátkozta. Bruno valójában magát a Copernicus elméletet nem fej­lesztette tovább, hanem csak népszerűsítette, de egyben ar­ra, mint alapra szélesebb épít­ményt rakott. Ha nem a Föld, hanem a Nap a világ közepe, — mondotta Bruno, — akkor a Föld csak egy jelentéktelen morzsa a világegyetemben és az EMBER, még jelentéktele­nebb pont. Hogy képzelhető el tehát, hogy valami ISTEN az egész világegyetemet ennek a jelentéktelen pontocskának a kedvéért teremetette volna ? Szóval Bruno a Copernicus te­óriájára támaszkodva megtá­madta magát a vallást. Ez az­tán rettenetes bűn volt. Bruno tudta, hogy ha elfog­ják, máglyára kerül, mégis könnyelműen ment egyik vidék­ről a másikra, olyan helyekre is, ahol pápai hatalom volt az uralkodó. 1592-ben az Inkvizí­ció titkos szolgálatában álló Giovanni Moceingo, velencei ne­mes meghívta, hogy szeretne tőle asztronómiát tanulni. Bru­no könnyelműen eleget tett a meghívásnak. így jutott az Inkvizíció kezébe, amely előbb Velencében vetette börtönbe, majd Rómába vitték, ahol hat éven keresztül kínozták. Hat hosszú éven keresztül érveltek vele, fenyegették és kínozták, hogy vonja vissza ta­nításait és álljon ismét az egy­ház szolgálatába. A pápa nagy súlyt fektetett arra, hogy ez a kiváló lángész “önszántá­ból” ismét a hívek sorai közé kerüljön és vezekelve tagadja azt, amit előbb hirdetett. Bru­no azonban nem tágított. “Na­gyon sajnálatra méltó agy az, amelyik a többséggel gondolko­dik, csak azért, mert az a több­ség” — mondotta. És végre, amikor 1599-ben bírái máglya halálra ítélték, bátran mondot­ta nekik: “Ti, akik engem mág­lyára ítéltetek, jobban féltek, mint én, az elitéit.” Nyolc hónap múlva, 1600 február 17-én máglyára tették. Mint ilyenkor szokták, az osz­lophoz kötözött áldozat ajká­hoz tolták a keresztett, hogy csókolja meg. Bruno minden erejét összeszedve elfordította az arcát. Szemtanuk feljegy­zése szerint egyetlen fájdalom kiáltás sem hagyta el ajkát, mialatt testéből a lángok kiöl­ték az életet. (Folytatjuk) A MAGYAR HADSEREG NE­GYEDRÉSZE IDEGEN WASHINGTON — Az angol BBC rádió nemrég közölte, hogy a magyar kormány egy­re inkább nemzetiségbelieket soroz a hadseregbe. A magyar hadsereg negyedrésze romá­nokból, jugoszlávokból, kárpát­oroszokból és szlávokból való. A tisztek azonban csakis ma­gyarok. Az angol rádió, mint az OWI értesül, még azt is el­mondta, hogy a nyáron a Don menti front harcaiban, hét ma­gyar hadosztály állományának 70 százalékát vesztette el. Az­óta az emberek mindent meg­mozgatnak, hogy ne kerülje­nek a keleti frontra. A kifogá­soknak és a korrupciónak min­den módja egyre inkább terjed, csak hogy elkerüljék a kato­náskodást, hogy ne küldjék az embereket a magyar hadsereg maradványaihoz orosz földre. SZLOVÁKOK A NÁCIK ELLEN LONDON, ápr. (ONA) — Egy szlovák nemzetiségű tiszt a csehszlovák hadseregben, Szlovákiának szóló rádióüzenet­ben elmondta, hogyan tizedel­tek meg a németek egy szlo­vák ezredet, amiért rájöttek, hogy az egész ezred át akar szökni az oroszokhoz. A szlo­vák ezred a fekete tengeri Tu- appsze kikötője mellett volt ál­lásban, amikor, januárban rá­jöttek a németek a tervre, hogy az egész ezred meg akar­ja adni magát az oroszoknak. Német katonaság vette körül az ezredet, minden tizedik em­bert agyonlőttek közülök, a többit pedig lefegyverezték. A csehszlovák sajtóiroda je­lentése szerint arról értesültek, hogy a hatóságok bezárták Po­zsonyban a szlovák liga mozgó­fénykép színházat, mert ott előadás közben náci-ellenes tün­tetések törtek ki. A vásznon megjelent Hitler képe és ez a szlovák felírás: “Segítsetek ne­ki és magatokon segittek.” Az egész nézőtér nevetésben tört ki és hangok hallatszottak: “Legyen vége az orosz háború­nak ! Elég volt a testvérgyil­kolásból!” — A szlovák kor­mány 30.000 embert küldött az orosz harctérre, és ezek legna­gyobb része megadta magát, fogságba került. Közülök sokan most az orosz csapatok mellett felállított csehszlovák egység­ben szolgálnak. Ideérkezett je­lentések szerint a szlovák kor­mány azonban újabb két had­osztályt akar küldeni az orosz frontra, ezért szállították le a hadkötelezettségi korhatárt 19 évre. Tisztelt Munkástársak! Mellékelve küldök 6 dollár felüliizetést a Bérmunkás ja­vára, amely elismerésem kife­jezését nyilvánítja korszerű magatartásukért az orosz mun­kások iránt, amelyet Geréb munkástárs nagyszerűen kife­jezett az ellenzéki véleménnyel szemben. Bárha az összes mun­kás frakciók a jobb megértés és együttérzés alapján működ­nének, előbb megvalósulhatna mindannyiunk vágya: Egyen­lőség, Testvériség, Szabadság! Bozváry János Schenectady, N. Y. MUNKÁSSORS AKRON, O. — Mavrák Já­nos munkástársunk 1943 ápri­lis hó elsején reggel 8:45-kor meghalt. Temetése 4-én, vasár­nap folyt le a Prentis halottas házból. Negyvennégy éves ko­rában pusztult el a háborúban szerzett betegsége folytán. Mavrák János munkástár­sunk Törökbecse, Torontál me­gyei születésű és onnan vándo­rolt ki Amerikába 1929. évben. Már odahaza ismerettségbe ju­tott a radikális eszmékkel, amit itt Amerikában folytatott to­vább. Becsületes, meg nem al­kuvó, radikális munkás volt, ami révén sok tiszteletet vál­tott ki maga iránt az ellenfele­itől valamint barátaitól. Sajnos az utolsó kívánsága nem teljesülhetett. Ugyanis szerette volna megérni ezen katasztrófába jutott világ há­ború utáni kibontakozását. Meggyőződése szerint Európa nagy változások előtt áll és ezen változásokat a radikális eszmék terjedésével szokta ma­gyarázni, tekintet nélkül arra, hogy egész Európa munkás- mozgalma a nácizmus véres csizmája alatt görnyed, mégis tudott hinni Európa munkássá­ga fölkelésében és éppen eze­ket szerette volna megérni. Ugyanis ismerte baját és tud­ta, hogy részére az életből nem sok van hátra. Kívánsága az volt, hogy te­temét hamvasszák el, ami meg is történt. Temetése a család és barátok mély gyásza köze­pette folyt le. Mondanom sem kell, hogy papra nem volt szüksége, tehát nem is volt je­len. Igazszivü elvbarátok segí­tették viselni a mélyen sújtott özvegy és árvák gyászát. Ko­porsója fölött Neumark Már­ton munkástárs mondott meg­hatóan szép beszédet. Özvegyén kivül három kisko­rú gyermeke gyászolja, akik­nek pótolhatatlan szerető, mondhatnám imádó apjuk volt. Tudósitó A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. 12.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 12.00 Mrs. J. Bodnár, Birdgep. 5.00 Mrs. J. Deák, Akron ...... 12.00 Mrs. G. Deme, Akron .... 12.00 Mrs. L. Decsi, Akron ...... 5.00 Mrs. St. Detky, Phila .... 3.00 Mrs. M. Danka, Cleve. .. 12.00 Kath. Estergall, Clev....... 4.00 Mrs.özv.J. Farkas, Akron 12.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm, Fay, Akron .... 12.00 Mrs J. Feczkó, N. Y...... 12.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.... 12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 12.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .. 7.00 Anna Kovách, Detroit,.... 7.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 8.00 Mrs. Kozsány, Saratoga 12.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 6.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 9.00 Mary Mayer, Phila ........ 9.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 12.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. Török, Atl. City .... 10.00 Mrs. J. Visi, Lincoln Park 12.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 12.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 12.00

Next

/
Thumbnails
Contents