Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-04-24 / 1264. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1943. április 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 v>ne Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5e Single Copy ---------------- 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta, Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. ____________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. ___________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Hiénák (gb.) Minden háborúnak voltak hiénái. Hiéna a farkasok családjához tartozó állat, de a farkasokat jellemző bátorság helyett gyávaságról ismeretes. Mint gyáva, sunyi állat, csak a holtak avagy haldoklókra pályázik. Háborús hiénáknak azon embereket nevezik, akik rossz minőségű hadianyagokat szállítanak a hadseregnek és igy nagyobbitják profitjukat, noha ennek következtében a katonák százai, esetleg ezrei vesztik el életüket. A háború igen jó alkalmat szül a túlságos profit harácso- lásra. Lelketlen, kapzsi emberek felhasználják ezt az alkalmat és mialatt mint vezető “hazafiak” szerepelnek, titokban meglopják, megrabolják az állam kincstárt és nem törődnek még azzal sem, hogy az igy kizsarolt profitjaikat árvák és özvegyek átka kiséri. A profitharácsolók sorozatában az Anaconda Wire and Copper Companyt leplezték le először, amikor az oroszok tudatták, hogy ettől a cégtől hibás telefon drótot kaptak. Nem sokkal azután hasonló csalás derült ki a Carnegie-Illinois Steel Corporation cégről is, amely hitvány páncél-lemezeket szállított a hajógyárosoknak. Mindkét cég alantas alkalmazottaira akarta rákenni a bűnt. A leleplezések következtében a szenátus vizsgálóbizottsága is utána nézett az ily dolgoknak. Most aztán valami olyasmiről hallunk ,ami minden képzeletünket felülmúl, noha az amerikai i kapitalisták kapzsiságáról eleget tudtunk. A szenátusi vizsgáló bizottság jelentése szerint a hadiszállításokat végző cégek több millió dollárral csalták meg az államot, illetőleg számítottak többet, mint a “tisztességes” profit kívánta volna. Ezen vizsgálatok eredménye gyanánt igen sok cég újabb, — alacsonyabb árakat tartalmazó szerződést kapott. Eddigi számítás szerint ezen uj szerződések révén A SZÖVETSÉGI KINCSTÁR CSUPÁN EBBEN AZ ÉVBEN HÁROM ÉS FÉL BILLIÓ DOLLÁRT TAKARÍT MEG. Ez tehát azt jelenti, hogy a hiénákká vedlett iparfejedelmeink csupán 1943-ban három és fél billió dollárt raboltak volna el, ha történetesen valahogy felszínre nem jön a dolog. Az összes nagy lapok csak éppen, hogy megemlítik a dolgot, nem tartják elég fontosnak, hogy első oldalon, vagy nagy fejcimekkel hozzák a közönség tudomására. Ez természetes is, mert A HIÉNÁK KÖZÖTT VANNAK AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB IPARTELEPEI, KERESKEDELMI CSOPORTJAI ÉS PÉNZFEJEDELMEI. Ezek látják el az újságokat hirdetésekkel, amelyek most hálából szeretnék eltussolni ezt a szörnyű rablást, aminőhöz hasonlót sem Amerika, sem más országok története felmutatni nem tud. Most már láthatjuk, hogy a munkásság elleni nagy hadjáratnak igazi célja ezen szörnyű hullarablásnak az elfödése volt. A tőkés rendszer oszlopai (gb.) Amerikaszerte óriási szenzációt keltett a New York Times lapnak azon leleplezése, hogy az amerikai diákok menynyire járatlanok az amerikai történelemben. Ez a lap 36 egyetem hallgatói közül 7000 első éves diákot — freshmant — próbavizsga alá fogott. Kérdéseket adtak fel nekik és a válaszok hihetetlen tudatlanságról tettek tanúságot. Pedig a freshmen (a magyar egyetemeken “gólya” a nevük) már elvégzett 8 elemit és négyéves high school kurzust, vagyis összesen 12 évi oktatást kapott. Ennyi iskolázás után elvárható, hogy saját országuk történelmét legalább nagyjából ismerjék. A válaszokból azonban kitűnt, hogy igen sokan még az olyan személyekről, mint Jefferson, Hamilton vagy Lincoln sem tudták megmondani, hogy miért kerültek a történelembe. Ha a név ismerős is volt előttük, azt már nem tudták, hogy mikor éltek, mit csináltak, miért dicsérik vagy szidják őket, stb. A tudatlanság fokát megítélhetjük ezen adatokból: A diákok 15 százaléka nem tudta, hogy Abraham Lincoln a polgárháború idején volt elnöke az Egyesült Államoknak. Sokan Washingtonnak tulajdonították a polgárháborút. Csak 14 percent tudta, hogy ki volt az elnök a spanyol-amerikai háború idején és 30 százalék nem tudta, hogy Woodrow Wilsonnak valami köze volt az első világháborúhoz. Minden száz közül csak hat tudta, hogy Jefferson irta a Függetlenségi Nyilatkozatot. De éppen ilyen tudatlanságot mutattak a folyó eseményekkel szemben is. Legnagyobb részük mitsem tud a jelenlegi vezető államférfiak és politikusokról. • A Times leleplezését nagy vita követte. Keresték, mi az oka e szörnyű tudatlanságnak. Sokan az iskolákat okolják, a tanítási módszert hibáztatják. Mások úgy találták, hogy az iskolákban túl nagy súlyt fektetnek a technikai tanításra és igy a történelem és a földrajz háttérbe szorul. Szerintünk a hibát nem annyira az iskolákban, hanem inkább abban a nevelésben és tanításban találjuk meg, amit a gyermekek az iskolán kívül nyernek. Még az abc-ről fogalma sincs, máris kezébe nyomják a “funny papért”. Ezzel a funny- val női fel a gyerek és a funny képek meg a bamba történeteiknek a bámulója teljes ifjúsága alatt. Ha megunja a funny szalagok nézését, akkor kinyitja a rádiót és hallgatja a minden nevelési elemet nélkülöző meséket, amelyek háttere a kereskedelmi hirdetés. A nagyobbak minden érdeklődése a professzionálista sportolók és gamblerek, vagy pedig a mozi világ csillagai felé fordul. Ki vádolhatná tudatlansággal azt az ifjoncot, aki több száz professzionális sportoló történetét el tudja mondani. Aki a funny szalagok és a rádió rémdrámák minden hősét ismeri? Aki az összes mozi csillagok szerelmi kalandjait fel tudja sorolni? És a történelmi tudás még nem akadálya annak, hogy jó mechanikusok, kereskedők, tőzsdeügynökök, banktisztviselők avagy ügyvédek és orvosok legyenek. Sőt éppen úgy válnak erős oszopaivá a mai társadalmi rendszerünknek, ha a társadalmi és politikai kérdésekben, — amihez a történelmi ismeret vezetné őket, elmaradnak. Sokszor hallottuk azt a dicsekvést, hogy a demokrácia igazi alapja az iskola. Az amerikai demokráciát az amerikai nép nagymérvű iskolázottsága biztosítja. A New York Times próba-vizsgája azt bizonyítja, hogy a | demokráciának ez az alapja csuszamlóban van. A nagytőke által irányított és a hirdetésekből fentartott sajtó meg a rádió nemcsak ellensúlyozzák, de teljesen lerombolják a nevelésnek azt a részét, amit az ifjúság az iskolában nyerhetne a történelem tanulásával, akármennyire meghamisítják is a történelmet. A nagytőkének társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekkel nemtörődő polgárokra van szüksége. Az ilyen polgárok a tőkés termelési rendszer oszlopai. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL' ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra keli szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" y/ ® yy Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága yy * ^
