Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-01-02 / 1248. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1943. január 2. A természet erőinek megismerése Irta: BISCHOF JÓZSEF KULTÚRA ÉS KERESKEDELEM A legerősebb kultúra bölcsője, minden esetre a szélső Kelet. A kedvező éghajlat és egyéb viszonyok szerencsés ösz- szetalálkozása folytán India, Kina, Egyiptom és Perzsia voltak azok az országok melyekben az ember legelsőbb tudott kibontakozni vadságából. Legkivált India kultúrája világit felénk abból a vadságból és zűrzavarból, mely Krisztus születése előtti negyedik és ötödik évezredben uralkodott, s talán éppen ennek a kultúrának s a vele kapcsolatos gazdaságnak a hive és varázsa ösztönözte a nagy hódítókat Sesosristól Nagy Sándorig, Vasco de Ga- matól I. Napóleonig arra, hogy leigázzák ezt a mesés országot melyet a természet minden áldással elárasztott s a melynek 300 milliónyi lakossága a legrégibb kultúrával dicsekedhet. A Vedák szent könyvei, melyben a hindu kultúra kincsei a maguk teljességében nyilatkoznak, csodaszép nyelven körvonalazzák azt a theorati- kus rendszert, melynek filozófiája azt tanítja, hogy az istenek előtt legkedvesebb az, aki a szent körmenet alatt odafekszik a Dzsaggermanut bálvány szekere elé s elgázoltat ja magát. A megsemmisülés — az örök pihenés az a legfőbb jó, amelyre mindenkinek törekednie kell, az élet nem kincs, nem érték, hanem nyűg és teher amelytől szabadulni gyönyörűség, s ezért rohantak az özvegyek kész örömmel azokra a máglyákra, melyeken elhunyt férjüket a tűz hamvasztotta. Ez a vallásfilozófiai rendszer melynek alaptétele tehát az volt, hogy a szabad akarat minden megnyilvánulása elfoj- tassék, természetszerűen a legridegebb kaszturalmat eredményezte s ennek folytán lassanként megállította fejlődésében a kultúrát. A brámin pantheizmus a természet erőiben látta az istenség akaratának nyilatkozásait, s mivel ennek az akaratnak legfőbb törvénye az állandóság volt, a brámin filozófia is ez szerint szabta meg teok- ratikus rendszerének dogmáit. A nép különféle osztályai a teremtő isten különféle tagjaiból sarjadtak: fejéből születtek a br am inok, vagyis a papok; karjaiból a harcosok; húsából a kereskedők és iparosok és végül lábaibób a földművelők. A társadalmi szervezetnek ezt az isteni rendjét aztán soha se nagyon is korlátolt intelligenciával biró olvasóinak bármit is beadhattak. Sőt lapjaik gondos átnézése még ma is rejtett fasizta propagandát mutat. Jelen századunk .első évtizedében igen nagy olvasótábora volt egy olasz szerző “A pápák bűnei” cimü könyvének. XII. Pius pápa egy uj fejezetet irt ehhez a munkához. (gb) lehett megzavarni, aki pedig alacsonyabb osztályból származván, szentségtörően megmerte kisérteni, azt megcsonkították, vagy izzó vason lassú tűzzel pusztították el. Világos, hogy ez a társadalmi rend gyökerében ölte meg azt a nemes előtörekvést, mellyel valaki a homályból kiemelkedni s jobb szerencséhez jutni igyekezett, s mivel a vallásnak legfőbb törvénye ugyanakkor a tevékeny munka fölé helyezte és szentesítette az elmékedő he- nyeséget, könnyen fölfogható, hogy miért kövesedett meg India kultúrája a fejlődés bizonyos fokán, s hogy miért nem foglalt el ez a mindennel dúsan megáldott ország vezető helyet a világtörténelemben. Sőt még a kézművességből is csak azokat művelték a hinduk, melyekhez elég volt a türelem és utánzás passzív tulajdonságai. Híresek voltak például gyapotszöveteik, melyeket még ma is otromba szövőszékeiken, de oly pártalan tökéletességgel szőnek, hogy a legújabb technika csodás gépei se tudják utánozni. Versenyen kívül állnak még ma is a kasmiri sálok, melyekhez foghatókat évtizedes kísérletek után se tud gyártani a párizsi művészet. Gyöngyházból és bronzból készített apróságok pedig fölülmúlták a leghíresebb európai ötvösök remekeit. Természetes, hogy ebben az iparilag oly korán fejlett országban élénk belkereskedés is folyt. Ahogy az európai középkorban — sőt mohamedán világban még ma is — éppen úgy Indiában is mindenkor a nagy vallási szertartások, zarándok- lások és ünnepek alkalmával tartották a vásárokat, melyeken a roppant birodalom legkülönbözőbb vidékeiről össze- sereglett tömegek kölcsönösen kicserélték áruikat és terményeiket. Ellora mesterséges barlangjai. Elefantisz rengeteg előcsarnokai, Benares hatalmas templomai és kápolnái megteltek időnkint haszonleső kalmárokkal, akik Brahma és Visnu árnyékában kötötték jövedelmező üzleteiket. A külkereskedelmet viszont leginkább India nyugati partvidékeinek piacain és kikötőiben bonyolították le. A kikötőkben a legtevékenyebbek és legserényebbek minden esetre az arabok voltak. Közreműködött erre maga a természet is, illetőleg az a körülmény, hogy az Indiai óceánon s a tőle függő két nagy öbölben az Arab és a Perzsa öbölben állandóan fújnak az időszaki monszum szelek. Oman tengerén, Bengália és Kina vizein, az egyenlítőtől északra, tavasszal mindig délnyugat felől, ősszel pedig mindig északnyugat felől fújnak a monszum szelek, az egyenlítőtől délre ellenben, Szumátra és uj Hollandia között, a tavaszi monszum szelek fújnak északnyugatról s az ősziek délnyugat felől. A tengerek leghatalmasabb hajtóerejének ez az állandó törvé| nye és szabályszerű váltakozása természetesen csakhamar a Föld fölfedezésének s a kereskedelem terjedésének leghatha- tósabb eszköze lett. Ezeknek a szeleknek a szárnyain repültek a hajók a Vörös tenger és Perzsa öböl kikötőiből a mesés kínai piacokra is. S ez a kereskedelem, mig egyfelől szintén igen jövedelmező volt, addig másfelől nagyban elősegítette a kultúra fejlődését is, mert Kina már abban a korban is a civilizáció magas fokán állott, amikor Európa még a bronz-korszak nyomoraival küzdött, vagy a barbárság békjóiban vergődött. Emlékezetet meghaladó időktől fogva ismerték a nyomtatás művészetét, ugyan nem összerakható betűkkel, mint Guttenberg találmánya, hanem táblákra vésve, mint fametszést. Tudták a görögtüz s a puskapor hasonló durranó vegyülék titkát, ismerték a delejtü tulajdonságait, s a sivatagokban szekereikre alkalmaztak “bé- kácska” néven ismert iránytűt, mikor Európában még úgyszólván járt utak sem igen voltak, Kínában már rendszeres postaj áratok voltak, a dagadó folyókat függő vashidak- kal szelték át, a hatóságok rendes útleveleket állítottak ki, a tűzkárok biztosítására kölcsö-; nősen segélyző egyesületeket alapítottak. A számjegyeket! előbb ismerték és használták mint a föníciaiak és az arabok. A himlő-oltást Jenner előtt több ezer évvel alkalmazták. Marco Polo már papiros pénzt talált náluk forgalomban, selyem és gyapjúszöveteik már az őskorban világhírűek voltak, papirost már jóval az egyiptomiak előtt gyártottak, porcelán gyártásuk pedig évezredeken át kizárólagos monopóium volt, mellyel még a japán porcelán sem versenyezhetett. Hogy aztán Kina kultúrája is megkö- vesült a fejlődés bizonyos fokán, ennek oka leginkább az volt, hogy a kínai fal elzárta ezt a népet a külvilágtól és kultúráját ezért nem frissíthette föl uj elemekkel és erjesztő im- presziókkal. Még szomorúbb sorsra jutott a babilónia civilizáció, i melynek csak egyetlen világra' szóló emléke maradt ránk, a bibliai Bábel torony omladéka. Ezek a romok, melyek annyi birodalom megsemmisülését éltek túl. Tanúi voltak a Tigris és Eufrát közé zárt Mezopotá- nia fénykorának. Hasonló dekadenciát lát az utas, ha Alexandria kopár partjaira lép, vagy onnan Kairóba megy kietlen és egyhangú utón. A babilóniaiak e két hajózható folyó révén, kereskedelmi összeköttetésben állottak a szomszédos országokkal ,ami nagyon hozzájárult különben is virágzó iparok fejlődéséhez. Ma már pusztaság az egész tartomány. Kietlen sivataggá változott a dúsan termő föld, melyet széliében hosszában pálma ligetek gyümölcsfa erdők és pazar pompával épített városok borítottak. Mihelyt az emberi munka varázsos hatalma megszűnt, a természet féktelen erői nyomban úrrá lettek a tartományon. Az Eufrát elszakította a védgátakat, kicsapott medréből, megtöltötte a csatornákat és beiszapolta a termékeny rónát. így diadalmaskodtak a természet fölszabadult erői a civilizáció munkáján s ezt a győzelmet Mezopo- tánia pusztasága és kietlen volta a márvány és bronz szobroknál tartósabb szomorú emlékkel örökítette meg. Az Egyiptomból és Szíriából az európai partok felé evező hajós, rögtön észreveszi azt a különbséget, amely az afrikai és ázsia tájak meg az elébe táruló vidék vízszintes és függőleges tagoltsága között nyilatkozik, a magas hegyláncok és a kietlen homok puszták a kény uralom székhelyei, a katonai és egyházi zsarnokság klasszikus hazájává avatták és formálták át az egész keletet. Másfelől a Föltközi tenger északi partjain, az Európa és Ázsia között mentegy összekötő hid gyanánt elszórt szigetek sokasága, a számtalan öbölből kicikornyázott partvidék, a hegyek és völgyek szüntelen változása lehetetlenné tette azt a nehézkes egyformaságot, melynek folytán oly könnyű volt a keleti és déli népeket a theok- rácia igájába hajtani. A nagy és egyenletesen sik területeken elnyomhatta a zsarnok a lomha erejű tömegeket az apró völgyekre, körülhatárolt kisebb területekre szaggatott vidéken ellenben az egyéni kezdeményezés szabadsága érvényesült a zsarnoki elnyomás és a tömegek kényszerű megnyugvása fölött. Ázsiában milliókat és milliókat leigázhatott Dárius és Xerxes, Görögországban még a százezrek, sőt a tízezrek is önálló és független országokat alapítottak. (Folytatjuk) AZ ÉPÍTŐ gírdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. 2.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 4.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba. New York 2.00 J. Deák, Akron ____ 1.00 M. Danka, Cleveland ...... 6.00 L. Decsi, Akron ............ 2.00 J. Dushek, Nutle ............ 7.00 J. Engli, Cleveland ........ 8.00 J. Farkas, Akron ............ 6.00 L. Fishbein, New York .. 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 L. Gáncs, Caroline ___ 12.00 J. Geréb, Cleveland .......... 6.00 P. Hering, Buffalo .......... 1.00 St. Hornyák, Phila........... 1.00 S. Kisák, New York ........ 5.00 J. Kollár, Cleveland ........ 4.00 E. Kovách, Cleveland .... 2.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland 5.00 J. Mogor, New York ...... 2.00 A. Molnár, Cleveland .... 3.00 J. Pataki, New York ...... 3.00 P. Pika, Turtle Creek .... 4.00 P. Pika, Chicago ............ 3.00 M. Stefankó, New York 5.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 A. Székely, Cleveland .... 3.00 G. Wiener, New York .. 5.00 J. Vizi, Akron ................ 7.00 H. Varjú, Chicago .......... 3.00 J. Zára, Chicago ............ 5.00
