Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-01-02 / 1248. szám

1943. január 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN "(gb) ROVATA' MOST NINCS ROVAT Az olvasó ezen sorokat az év utolsó napján, vagy már csak az uj év első napján fogja ol­vasni. Tehát olyan időben, ami­kor a békebeli korban az em­berek inkább csak ünnepeltek, mint dolgoztak. Most azonban ebből a jó szokásból csak az ünnepi hangulat maradt meg, de nem a velejáró pihenés is. Aki azonban teheti, hát mégis csak kipiheni az ünnepség fá­radtságait. Ennek az elvnek megfelelőleg most én sem ro- vatozok, hanem csak boldog újévet kívánok a rovat olvasó­inak és a mondanivalómat el­mondatom bizonyos Ruben Le- vind újságíróval, aki az egyik angolnyelvü munkásujságban igen érdekes dolgokat ir a farm-munkások kizsákmányo­lásáról. A KEGYETLEN KIZSÁKMÁ­NYOLÁS VÉGSŐ ERŐDJEI Irta: RUBEN LEVIN A végsőkig ható kizsákmá­nyolás és a lelkiismeretlenül kapzsi munkáltatók utolsó erődjeixaz iparosított farmok. Az ilyen farmok valójában nem egyebek óriási méretű nagy gyáraknál, amelyekben a nagy- birtokos igazi zsarnok módon uralkodik és alkalmazottait va­lóságos jobbágyokká formálja át. A nagy közönség vajmi ke­veset tud arról a nagy válto­zásról amit a mezőgazdaság átment az utóbbi években. A LaFollette szenátor vezetése alatt működő “Civil Liberties Committee” név alatt ismert kongresszusi vizsgáló bizottság amely hét év óta nagyon figye­lemre méltó munkát végzett szervezetek és egyének leleple­zésével, akik a munkásság jo­gait s általában a szabad sajtó és a szólás szabadság jogát akarják eltiporni, most a nagy farmokon uralkodó kizsákmá­nyolásra is rávilágított. Ez a kongresszusi bizottság a múlt hónapban kiadott 300 oldalt kitevő jelentésében rész­letesen foglalkozik a califor- niai iparosított farmokon talált állapotokkal. A jelentés cime: “Employers’ Association and Their Labor Policies in Califor- nie’s Industrialized Agricultu­re”. (Munkáltató egyesületek és a munkásokkal szembeni irányelvek California állam iparosított földművelésében). A jelentés összegezi azon vizsgá­latok eredményeit, amelyeket a bizottság a Golden Gate pénz­ügyi és gazdasági urai által uralt “farm gyárakban” talált. Noha a jelentés csak a califor- niai nagy farmok viszonyairól számol be részletesen, megjegy­zik, hogy a viszonyok teljesen hasonlóak a többi államokban is, ahol a farmok fejlődése hasonló fokot értek el. A jelentés szerint az ily far­mokon a tulajdonosok valósá­gos fasizta módon ,a terror igénybevételével fosszák ki a munkásokat. A vizsgálat való­ban csak az utóbbi évtizedre terjedt ki, tehát azon időtől kezdődik, amikor a New Deal adminisztráció a munkásjogo­kat megerősítette a Wagner törvényekkel és annyiszor fel­hozott NRA 7-ik szakaszával. Egész természetes, hogy ezen törvények mindenfelé fel­bátorították a munkásokat a szervezkedésre, köztük Califor­nia állam végletekig kizsákmá­nyolt és elnyomott földművelő napszámos munkásait is, akik “Okies és Arkies” név alatt ismeretesek, aszerint, hogy Ar- cansas vagy Oklahoma állam­ból vándoroltak-e ide a nagy homokzivatarok idején, ami­dőn a nagy síkságon ezen ziva­tarok következtében kis földje­iket elnyelte a homok. AGRÁR BIRODALMAK Californiában ebben az idő­ben a gyümölcs és zöldségter­melő érdekeltségek nagy növe­kedésben voltak és kecsegtető hirdetésekkel száz és százezer munkást csaltak arra a vidék­re. A kongresszusi bizottság rámutatott, hogy a nagy farm­tulajdonosok ebben a dologban híven követték a gyárosok ál­tal alkalmazott módszert, amely abból áll, hogy nagy munkás­tömegeket csőditenek össze hirdetésekkel és akkor a kié­hezett munkanélküliek olcsób­ban vállalnak munkát. Az ilyen nagy “agrár biroda­lom” tulajdonosai nem igazi ! farmerok, hanem bankárok, j ipar-mágnások és másféle nagy üzletemberek. Ezek már meg­szokták évek óta, hogy a föld­művelő iparban a munkásokkal acél öklökkel bánnak és eltö­kélt szándékuk, hogy ezt az irányelvet a jövőben is meg­tartják. Hogy az ily terror uralmat megtarthassák, a munkáltatók többféle egyesületet alakítot­tak. Minden ilyen szervezetnek azonban a célja azonos: meg­akadályozni minden áron a munkások szervezkedését. En­nek a terror összeesküvésnek központját és igazi mozgatóját a LaFollette bizottság a Cali- forniai State Chamber of Com­merce egyesületben találta meg. Ez a kereskedelmi kama­ra hozta létre az “Associated j Farmers” álnév alatt szereplő szervezetet, amelyhez hasonló munkásgyülőlő, törvényszegő, | terror egyesületet ebben az or­szágban még eddig nem ismer­tek. Maga a név félrevezető és csak azért adták neki, mert azt akarták elhitetni a nagy közönséggel, hogy ezen egye­sület tagjai igazi, vagyis “dirt” farmerok, akik maguk is túr­ják a földet. Valójában azon­ban csak a Chamber of Com­merce al-szervezete, amelyet az anya-szervezet igen bősége­sen lát el pénzzel és a célja a farm munkásoknak acélsarok alatti tartása. TERROR SZERVEZETEK Ez a bizottság üldözés alá vette, megfélemlítette vagy terrorizálta a szervezkedő vagy sztrájkoló földművelő munká­sokat, akik a törvényadta jo­gukkal élve piketelni merték a nagy farmokat; de különösen üldözték a szervezőket, sőt még azon köztisztviselőket is, akik hűségesen igyekeztek eleget tenni hivatali kötelességeiknek. De kiterjedt figyelmük még azon egyszerű polgárokra is, akik a terror módszer láttára méltatlankodásuknak kifejezést mertek adni. A terror minden válfaját a legbrutálisabb módon az Im­perial Valley nevű vidéken al­kalmazták. A kongresszusi bi­zottság véleménye szerint ezen a vidéken oly zabolátlanul ter­rorizálták a munkásokat, hogy maga az Imperial Valley név most egyet jelent a munkásül­dözés fogalmával. Csaknem hasonló viszonyokat talált a bizottság a San Joaquin Valley vidéken is. Amikor a munká­sok sztrájkba mentek a “coolie” (kínai kuli) bérek miatt, a leg­kegyetlenebb terrorral törték meg a sztrájkot. Hasonló történetet jegyzett fel a citrus ipar is, ahol a mun­káltatók szövetkeztek az eláru­sító egyesületekkel a munkások bérharcainak letörésére. Vi­szontszolgálat képen a termelők segítették a kereskedelmi cége­ket, amikor ezeknek a munká­sai akartak szervezkedni. Az Associated Farmers név alatt szereplő terror csoportról azt akarták elhitetni, hogy a munkások tulkövetelésein fel- dühösödött szegény farmerok spontánszerü mozgalma, mert a túl magas béreket nem tud­ják fizetni. A vizsgálat azon­ban megállapította, hogy ezt a szervezetet California állam legnagyobb és legbefolyásosabb iparbárói alakították és irá­nyítják még ma is. A sztráj kólókat az össze veré­sen kívül másféle módon is súj­tották. Kierőszakolták a pike- telés elleni törvényeket, meg­vonták a segélyt a sztráj kólók­tól, nagymennyiségű kémeket alkalmaztak, összefogdosták a munkások vezetőit és agitálás- ért bűnügyi eljárást indítottak ellenük. A kongresszusi bizott­ság jelentése szerint az adatok nyíltan mutatják, hogy a mun­kásokat megakadályozták a törvények által biztosított szer­vezkedési joguk gyakorlásában és abban, hogy munkáltatóik­kal kollektiv egyezkedést kezd­jenek. A munkáltatóknak ily egye­sületei, — mondja a bizottság, — ha valamely adott területen uralomra jutnak ,akkor veszé­lyeztetik magát a demokrati­kus állami hatalmat is. Los Angelesi levél Hogy a munkáltatók a huma­nitásukban is szemelőtt tart­ják a profitot, arra eklatáns példa az alábbi eljárás, amely nem is los angelesi találmány, de alkalmazzák szerte az or­szágban. A Douglas Air Craft-nél, oly nagylelküek, hogy naponta 20 perc pihenőt adnak, délelőtt 10 percet és délután 10-et, azzal indokolják meg, hogy nagyon sokan vannak szenvedélyes do­hányosok, akiknek nehéz do­hányzás nélkül kibírni 4 órát és nem termelnek eleget ha nem dohányozhatnak. Persze a pihenő alatt programot adnak. Adják a newst és advertájzol- ják a Douglas repülőket. A fegyverszünet napján másfél órai ebédidőnk volt, mivel prog­ramot adtak, a sok maszlago­lás közben azt mondja az egyik szónok, hogy vannak olyan munkások, akik csak arról be­szélnek, hogy itt vagy ott töb­bet fizetnek, hogy oda kell menni dolgozni. És, hogy most nem azt kell nézni, hogy meny­nyit fizetnek, hanem minden erőnket latba vetni, hogy a há­borút megnyerjük, tehát ne törődjünk a fizetéssel, csak dolgozzuk agyonra magunkat. Bizonyára ők sem sokat törőd­nek most a profittal, csak mun­kát tudjanak, minél több mun­kát kiadni. B. B. KOMOR HANGULAT BUDA­PESTEN WASHINGTON. — A stock­holmi “Arbetet” minap cikket közölt Budapestet megjárt tu­dósítójától. “A magyar fővá­rosban, most igen komor a hangulat. Az orosz bombavetők felnyitották az emberek sze­mét, de az egyre sűrűbben ér­kező sebesült vonatok is ked­vetlenné teszik a budapestie­ket.” IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents