Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-09-05 / 1231. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1942. szeptember 5. Válasz és álláspont Azt mondják, hogy ellent- mondtam magamnak, tehát aK- kor ellentmondók magamnak. Nem tudjuk, de félő még gon­dolni is arra, hogy mielőtt a munkásság meg tenné az elő­készületeket egy foi’radalom megvívásához, egy forradalmat megindít és készületlenségénél fogva elveszíti, hogy mi fog következni. Mert bármennyire is vannak a munkások tudatá­ban azon ellentéteknek ame­lyek közte és a kapitalista osz­tály között van és csak egy forradalom szükséges az ellen­tétek megszüntetésére, az ma­gában nem elégséges. Mert a forradalom megvívásához egy bizonyos gazdasági fejlettség kell, amely lehetővé teszi a for­radalom győzelmét, mely mond­juk, hogy megvan és a mun­kás tömegek értelmi fejlődése oly magas fokú, hogy a forra­dalmat levezetni és a gyümöl­csét learatni tudja. A múlt forradalmak bő leí­rást és tanulságot szolgálnak arra, hogy ne ismétlődjenek meg a múltban történtek. Ne­vezetesen az, hogy a forrada­lom a munkásosztály müve le­gyen és a munkásosztály fizes­sen életével és a forradalom gyümölcsét pedig egy haszon­talan társadalmi söpredék aras­sa le. A most folyó háború kell, hogy az uralmon lévők utolsó háborúja legyen. A munkásosz­tály amely az életét-vérét ál­dozza föl, meg kell, hogy tegye az előkészületeket arra, hogy a háború utáni idők, vagyis a békekötés, ne találja készület- lenül. Mert a fölkészültség el­mulasztása meg fogja magát bosszulni egy kis idő múlva, egy újabb háborúval. Ha mást nem is, csak annyit érjen el, ez magában véve, ha nem is sok,. de győzelem volna. Hogy a munkásosztály eléggé meg­erősödjön, hogy az uralkodó osztály hatalma ellen törhes­sen, már az ellen a hatalom el­len amely háború után megma­radt — ha maradt — az első a nevelés, hogy a társadalmi erő­ket és azok minőségét, szere­pét, megismerje. A nevelés szervezést von maga után. A szervezésnek fölszabadulási cél­kitűzéssel kell meg és kiindul­ni. Mi az IWW ipari szerveze­tet aj áljuk annak az erő és ér­telmet gyűjtő medencének mely a munkásosztály fölszabadulási harcának a megvívásához szük­séges. Mindent, de mindent az el­osztály elérhet, még pedig úgy, hogy azt kijátszani nelehessen, hogy a payrollra ne lehessen rá­rakni a tőkés família minden tagját, hanem a jövedelem kor­látozása a családra és ne az egyénre legyen érvényes. Ha a munkás ambícióját, munkakedvét nem féltik a kor­látozástól, akkor ne féltsék a nagy jövedelmű semmitevőkét sem, mert produktiv munkát végző mérnökök, munkairányí­tók a fontosak, már pedig azok jövedelme nagyön is alul ma­rad az évi 25 ezer dolláron, ezt csak azok érik el, akik a ter­melésben nem töltenek be ak­tiv szerepet. lentétek hoznak létre, az el­lentéteken táplálkozik, fejlődik és végül az ellentétek el is pusz­títják. így vagyunk a kapita­lizmussal és mindama intézmé­nyeivel, amelyek védik és vala­milyen formában szolgálják. Az erők gyűjtése propagandával történik, vagy a “forradalmi”, vagy amilyen eszme szükségel­tetik, terjesztésével. Ha sokan magukévá teszik, vagy a szé­les munkás rétegeknél meghall­gatásra talál oly annyira, hogy kényszerhatást tud gyakorolni a többi társadalmi erőkre, ak­kor bekövetkezik az, hogy úgy kell történni, mert máskép nem történhetik. Egy kis ismertető képletet az erők képződéséről, pl. nem is olyan rég volt, hogy a háború- ellenes agitáció folyt, rádión, sajtó és mozin a tömegek száz­százalékot megközelítőleg há- boruellenesek voltak. Jött a Pearl Harbor-i incidens, meg­indult a háború melletti propa­ganda és ma már ha nem is száz-százaléka van a háború mellett, de nem tévedünk ha azt mondjuk, hogy megközelí­tőleg. így vagyunk a forradaw mi ipari szervezkedés eszméjé­vel is. Ha a munkástömegek megértik és magukévá teszik, az erők összegyűlnek és kény­szerű hatást gyakorolnak a töb­bi társadalmi erőkre, újból megtörténik az, hogy csak úgy mert máskép nem történhetik. Vegyük példának a nácizmus hatalomra jutását. Németor­szágban, mint tudjuk a szoci­áldemokraták és kommunisták tartották úgy lehet mondani, hogy közösen a politikai hatal­mat a kezükben. Igaz, hogy la­za volt, de itt most nem arról van szó. Itt az erők miképpen képződése és átalakítása és to­vábbá az erők ide-oda tolódá­sáról beszélünk. A fent neve­zett pártok agitációval az ígé­reteket valamilyen oknál fog­va (azt se tárgyaljuk itt) nem tudták vagy nem akarták tel­jesíteni. Jött Hitler (de utálom ezt a nevet leírni) ígért, lármá­zott, a parlamentben lövöldö­zött, követelődzött a munkások nevében, pedig meg sem bízták. Börtönt ült, mindennel elámí­tottá a munkásságot, gyűjtötte az erőt. Amikor elég erősnek érezte magát megtermelődtek azok az állapotok, hogy csak úgy történhetett és nem más­kép. Persze vannak akik ezen megállapítást fatalizmusn a k nevezik. Most pedig térjünk az ellentétek képződésének magya­rázatára. Az erőket és ellenté­teket az egymásra hatás és be­folyásolás hozza létre, az azo­nosságuk kétségtelen. Hitler amidőn megkapta a kancellári és vezéri kinevezést, a legelső teendője a munkásszervezete­ken élősködő vezérek letartóz­tatása. (Kérem nem félreérte­ni. Azon vezéreket amelyek a munkásság széttagolts ágát ápolták és az egyesülést gátol­ták.) Furcsán hangzik de úgy volt. Mikor a munkásvezérek a börtönben és koncentrációs tá­borokban voltak biztonságban történt meg a hivatalos bemu­tatkozása a parlamentben. A második lépése a szervezetek egyesítése volt. Megalakult az egy nagy szervezet. Ami a munkásságnak nem sikerült több évi próbálkozással. Hitler egy pár nap alatt elvégezte. Megalakult a termelők szövet­kezete (mint itt a Labor and Management) a termelés és a szétosztás központosított irá­nyítása. Lassán eltűnnek a gazdasá­gi és társadalmi rangfokozatok, megtermelődik az érdek egység és minden társadalmi rétegekre kiterjesztett élet egység. A hadseregnél a rangfokozatokat majd az összesség intézi el, mint. a múlt háború után ma­guk tépték le a csillagokat. Az ellentétek összeütközései révén létrehozott erők utat törnek minden terror és abszolutizmu­son keresztül. Mindent az ellen­tétek hoznak létre, még Hitlert is. Külsőleg visszaesés és fejlő­dés megállításnak tűnik föl, de belsőleg ott lappangnak az épí­tő és pusztító ellentétek. Mi szocialisták nem adunk a kül­sőségekre. Mi fölrázzuk és föl­kutatjuk a belsőséget és ha ott is olyan változások történnek, amelyek nem a haladást szol­gálják, akkor meggátlásnak vagy visszaesésnek tekintjük. De mivel a történelem folya­mán minden feljegyzett válto­zást ilyen és ehhez hasonló brutalitások vitték előre, ebből a tanulság az kell hogy legyen, hogy a fejlődést megállítani nem lehet. Szennyben vérben születünk és igy a rendszerek is. Szégyenpir fedi arcunkat fájdalom marja a belsőnket, összeszorulnak az ökleink ezen elismerő sorok megírásánál. De mi szocialisták nem bújhatunk el a tények elől, bármilyen fáj­dalmasak is azok, nem takar­hatjuk el, mert ezek akkor is tények maradnak. Azon intéz­mények melyeket Hitler létesí­tett kényszerből, a német mun­kásság az összeomlás után csak át kell, hogy vegye és a saját céljainak megfelelőleg átalakít­ja és szolgálatába állítja. Csak a balgák próbálnak a fejlődés­nek útját állni. Csak a balgák agyában szülnek meg olyan gondolatok, hogy a fejlődésben van állandósított visszaesés és megállás. Bischof * “Azt mondják, hogy ellent mondtam magamnak” nehezte­li Bischof munkástárs, hogy az írógárda egy másik tagja nem egyezik meg vele különösen a németországi helyzetet illető­leg. Hát ezt nem szabad zokon venni neki sem, aki esetleg má­sok írását nem helyesli minden elgondolásában. Fenti Írásában azt mondja, hogy utálja a vezér nevének a leírását, ugyan ak­korái olyan cselekményekről tud, amely irigy sóvárgással kell, hogy elfogjon minden öntuda­tos munkást, hogy a német nép részére milyen ideális hely­zetet teremetett a vezér. Sokan ugyan és köztük Paul Hagen, akinek írását az Indus­trial Workér is ismerteti, mást tudnak a német nép helyzeté­ről, a vezér céljairól és ez a más adja az indító okát, hogy nemcsak nekünk, de a munkás- osztálynak legfőbb érdeke a vezér törekvésének a megsem­CHICAGO — MILLWAUKEE KERÜLETI SAJTÓ ÜNNEPÉLYT rendeznek az IWW Chicago és Millwaukee kerületben levő csoportjai a Finn és Magyar propaganda csoportokkal egye­temben 1942 szept. 13-án vasárnap egész nap a TWIN CITY PARKBAN (Mozina Park) 1120 Elmwood Avenue, North Chicago, 111. Waukegan közelé­ben. A kerthelyiség megválasztá­sánál a rendezőség figyelem­mel volt arra, hogy az úgy Chi­cagóból, mint millwaukeeból könnyen megközelíthető legyen mig a közben eső Racine, Wau­kegan és Kenosha szomszéd­ságában van és igy a legmeg­felelőbb. A helyiség minden időben alkalmas. Szép idő ese­tén a kerthelyiség, esős vagy hűvös idő esetén pedig tágas fedett helyiségekben szórakoz­hatnak a vendégek. A sajtóünnepély a szezon ki­magasló eseménye lesz. Műsor, tánc, különféle társasjátékok, ízletes ennivalók és hűsítők. Az ünnepély jövedelme az IWW sajtó, úgymint: “IN­DUSTRIALIST!” finn napilap; “INDUSTRIAL WORKER” an­gol heti és a “BÉRMUNKÁS” magyar hetilapok anyagi tá­mogatását szolgálja. Kössük össze a hasznosat a kellemessel és tömegesen je­lenjünk meg ezen SAJTÓ ÜN­NEPÉLYEN. Már most felszó­lítjuk- lapunk olvasóit, hogy je­gyezzék elő e napot és szólít­sák fel ismerőseiket is. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron 5.00 Mrs. J. Deák, Akron —... 5.00 Mrs. L. Decsi, Akron .... 5.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 5.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 5.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 5.00 Mrs. P. Kern ,Akron ..... 5.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 5.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 5.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.. 8.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 5.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. E. Kovách, Clev...... 4.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 2.00 Mrs. L. Gánch, Carolina 12.00 KONVENCIÓS VACSORA lesz Clevelandon szeptember 5- én, a 11306 Buckeye Road-i te- teremben a delegátusok tiszte­letére, amelyre lapunk olvasóit és azok barátait is meghívjuk. Vacsora után, úgy az ame­rikai, mint az európai helyzet­ről rövid előadások lesznek. I misitése, aminek nyoma hiány­zik Bischof munkástárs fenti írásából. — Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents