Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-09-05 / 1231. szám

1942. szeptember 5. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­EMELKEDIK AZ OSZTÁLY SZOLIDARITÁS Minden hatásnak meg van­nak a visszahatásai. Marxi di­alektusok gyakran használják ezt a kifejezést, ami annyit je­lent, hogy minden akciónak bi­zonyos reakció a következmé­nye. És aki még igy sem érti meg ezt a tudományosan hang­zó kifejezést, hát annak csak azt mondhatom, hogy aki en­gem mellbe vág, hát azt visz- szaütöm, vagy legalább is jól megrugom. Ez a rúgás vagy visszaütés a reakció. Minket, akik a munkásság felszabadításáért folyó harc él­vonalán foglalunk helyet, mód­felett érdekel, hogy milyen re­akciót vált ki a munkásságból a munkáltató osztálynak az utóbbi időkben indított nagyon de nagyon intenzív munkásel­lenes hadjárata. Nap-nap után láthattuk tapasztalhattuk, hogy a munkáltató osztály által irá­nyított sajtó, a rádió, az egy­ház, sőt még a mozgószinházak is milyen erőszakos utón igye­keztek lerombolni a munkások­nak azon politikai és gazdasági jogait, amelyek kivívása évti­zedek véres küzdelmeinek az eredménye. Láttuk, "hogy a tör­vényhozó testületek a munkás­jogok letörésére több időt for­dítottak, mint akármilyen más ügyre, — beleértve magát a háborút is. A gondos figyelő megállapít­hatja, hogy a munkásellenes hadjárat a munkásságból az el­lenállási vágyat váltotta ki és az eredmény nem a meghu- nyászkodás és küzdelem nélkü­li jogfeladás lett, hanem éppen ellenkezőleg, a munkásságot tömöritette és a millitáns szel­lemet emelte. Westbrook Pegler munkásgyalázó rovata több munkást terel bal felé, mint a radikális irók együttvéve, mert ezeknek írásait nehéz az átla­gos munkás kezéhez juttatni. Pegler írásait éppen azok ol­vassák, akik soha sem látnak munkásirodalmat. Azonban a támadás és gyalázkodás olyan durva, hogy ellenszenvet vált ki, — vagyis reakciót szül min­den józan gondolkodású mun­kásnál. így valójában oda fogunk kilyukadni, hogy köszönetét kell majd mondanunk Pegler- nek meg a munkásfaló újságok­nak, amiért segítettek feléb­reszteni az eddig alvó, saját ér­dekeivel nem törődő munkáso­kat. A nagyobb vészedelem in­kább azoktól jön, akik a mun­kásság barátainak vallják ma­gukat és óva intik a munkás­ságot a társadalmi harcokbani részvételtől. | AZ OSZTÁLYTUDAT | HIÁNYA Lépten-nyomon tapasztalom, hogy az utóbbi idők munkásel­lenes hadjárata elősegíti a munkásság tömörülését. Előse­gíti az osztálytudatra való éb­redést, aminek hiánya valóban sorvasztóan hatott az amerikai munkásmozgalmakra. A nagy tömeg egyáltalán nem is tud­ta, hogy a munkásságnak, mint munkásoknak a más osz­tályokétól eltérő érdekei van­nak. És nem tudták, hogy a munkásság egy osztályt alkot, tehát az egyik csoporton esett sérelem az összesnek a sérelme. Az osztályszolidaritás tökéle­tes hiánya jellemezte az ame­rikai munkásokat sőt magát a munkásmozgalmat is. Amig az úgynevezett semleges munkás nem törődött egyik csoporttal sem, avagy egyenest lenézte az aktiv munkásmozgalmi embe­reket, úgy tartván, hogy azok mindegyike egy kicsit meg van hibbanva; maguk az aktiv cso­portok tagjai is lenézték és gyűlölték egymást. Kialakultak olyan úgynevezett munkásmoz­galmi frakciók, amelyeknek az összes működése a többi frak­ciók marásában merült ki. Rá­mutathatnánk egyénekre, akik 25 vagy harminc éves ilyen múlttal “büszkélkednek”. Az utolsó két év alatt, tehát éppen a munkáltató osztály ve­hemens támadása óta örömmel tapasztalhatjuk a munkásszo­lidaritás térhódítását. Mind na­gyobb tömegek vallják büszkén, hogy a munkásosztály tagjai és az osztály ellen irányuló tá­madásokat magukra nézve sér­tőnek találják, amit készek visszaverni. Számos példát tudnék erre felsorakoztatni, de ezúttal csak részletesebben akarom ismer­tetni azt, amit a múlt héten is megemlítettem, hogy az AEL union, amelyhez azon gyár munkásai tartoznak, amelyben én is dolgozom, miként botrán- koztak meg a Scripps-Howard újságoknak a munkások ellen irányuló támadásán és miként siettek szolidaritásukról tudat­ni a megtámadott munkásokat, akik egészen más, egy rivális szervezethez tartoztak. Eddig az ilyesmi AFL unionoknál csaknem hallatlan eset volt. Egyébként itt közlöm a laphoz irt hivatalos levél magyar for­dítását. A levelet a szóbanforgó új­ság közölte, de “Háború, vagy nem háború, a munkásnak joga van sztrájkolni” gúnyos címet adtak neki. VISSZAÜT A UNION “A Press szerdai száma a munkásságot mélyen gyalázó rajzot hozott. Ismerve a lap munkásellenes voltát, ez a gya­lázkodó cartoon nem lepett meg bennünket. A^rajz szerint a Graphite Bronze Company sztrájkoló munkásai fasizták és náci szimpatizálók. A sztráj- kolóknak ily hátbatámadása mutatja lapjuknak a munkás­ság ellen táplált ádáz gyűlöle­tét és egyben rávilágít arra, ■hogy ily esetekben mennyire fi­gyelmen kívül hagyják a té­nyeket, midőn azt akarják el­hitetni az olvasó közönséggel, hogy az ipari munkásság leg­főbb törekvése sztrájkok ren­dezéséből áll.” “Ha ez volna a tény, akkor a hivatalos körök nem számol­hatnának be egyre a növekvő termelésről. Ha a megrajzolt amerikai munkást mint kese­lyűt, avagy mérges kígyót áb­rázolták volna, még akkor sem mutathatták volna ki jobban, hogy mennyire rosszakaratuak a munkássággal szemben. Az a cartoon nemcsak a Graphite Bronz gyárban dolgozó 5000 munkást Ítélte el, hanem gya­lázatos sértés volt mindazon millió és millió munkásra, akik az elmúlt másfél év alatt a drá­gaság következtében magasabb fizetéseket követeltek és készen álltak követeléseik érvényesí­tésére. Henry H. Arnold, a légi had­sereg parancsnokló tábornoka, közhírré tette, hogy siklórepü­léssel földreszálló csapatok szá­mát rövid idő alatt megsokszo­rozzák. “Siklórepülő pilóták és har­coló csapatok a támadások elő­terébe lépnek” mondotta. Nem lehet túlbecsülni ezeknek a gyorsan mozgó frontcsapatok­nak a fontosságát. Ez a haderő önmagát fogja ellátni; katoná­it, felszerelését és szükséglete­it, mind a levegőből fogja nyer­ni. Arra képezzük ki őket, hogy ott üssenek rajta az ellenségen, ahol a legkevésbbé vannak rá elkészülve.” “Bár titokban kell tartanunk a kiterjedésére, összetételére, taktikájára, célpontjaira, a tá­madás idejére és helyére vonat­kozó adatokat, elárulhatjuk mégis, hogy kiterjedésben, fel­szerelésben, tüzelő erejében Amerika “légből termett” had­serege felül fog múlni mindent, amit a világ valaha látott. Meg­van az anyagi erőnk, nyers­anyagunk, olajunk, ipari beren­dezésünk, mechanikai és harco­ló gyakorlatunk, hogy olyan “légből termett” támadó-erőt teremtsünk, amely messze fe­lülmúlja mindazt, amit a Ten­gely-népek produkáltak.” “Noha az Egyesült Államok munkásosztálya szolgáltatja a hadsereg óriási többségét és készítik a szükséges fegyvere­ket, mégis az önök újságja fél­ti volt, hogy ‘piszkos náci sztráj­kolok’, valahányszor a munká­sok bérkövetelésekkel állnak elő. Nekünk úgy tetszik, hogy önöket nem a háború sorsa, hanem a magasabb bérek által veszélyeztetett profit ingerel fel annyira. Mert ha a háború sorsa bán­taná önöket, akkor fasiztáknak hívnák azokat is, akik több mint három millió munkást tét­lenül hagytak; vagy azokat, akik az ecélhiányt okozták; vagy akik hasonló módon sok millió munkaóra veszteséget okoztak? Oh, nem, azok önök szerint tiszteletreméltó hazafi­ak, csupán a pár cent javítás­ért sztrájkoló munkások a nácik és fasizták. “Mr. Editor, figyelmeztet­jük, hogy a munkásság ^ nem fogja elfelejteni, hogy nemcsak külföldi, de belföldi ellenségei is vannak. És a munkásság meg fogja tartani a sztrájkhoz való jogát önöknek a rajzokban és vezércikkekben kifejezett min­denféle gyalázkodása ellenére is.” “A siklók tömeggyártása — Amerika légi háborújának a legújabb fázisa. Ennek az uj iparnak gyors fejlődését szim­bolizálja az az óriási gyártelep, amely a közényugati kukorica földek között, úgyszólván éj­szakán át teremtődött meg. Harminc nap alatt teljesen el­készült a gyár. Ez egyike an­nak a három iparvállalatnak, amelyek az óriási siklóépitő programot megvalósítják.” “A sikló repülőgépek tömeg- gyártása bevilágít az amerikai haderő jövő támadó terveibe. Kréta szigetének eleste rámu­tatott arra, hogy a csapatszál­lító sikló repülőgépek mit tud­nak elérni. Azóta a levegő mo­tornélküli bárkáit a katonai tu­domány szigorú elemzés alá vette. Három nagy társaságnak a siklók tömegyártására való áttérése, további bizonyítéka annak, hogy Amerika általános támadásra készül.” “A siklók építése aránylag könnyű és kevésbe kerül. Az ol­csóság még nagyobb jelentősé­get ad annak a nyilatkozatnak, hogy a gyártási szerződések sok millió dollárra szólnak és világosan mutatja, hogy Ame­rika igen nagy számú siklót akar gyártani.” Agitáljon a Chicago-Mill- waukee kerületi sajtóünnepély­re, mely szeptember 13-án lesz. Amerika sikló-repülőket képez ki IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents