Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-29 / 1230. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 29. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year ...........................$2.00 Félévre ............................. 1-GO Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ...................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD •*®y>42 “Balanszírozott gazdaság” (gb.) A háború végét ugyan még egyenlőre senki sem lát- -ja, de azért úgy itt mint Angliában egyre többet beszélnek a háború i^táni gazdasági rendszerről. Ugylátszik, hogy abban már többé-kevésiíbé mindenütt megegyeznek, hogy a korlátlan tőkés termelési rendszer, amely két nagy világégéshez vezetett, többé vissza nem térhet. A háború utáni gazdasági tervezgetésnek újabb lökést adtak magas állású angol kormányhivatalnokok nyilatkozatai. Lord Portai munkaügyi miniszter szerint a háború után olyan-építkezés indul meg, ami évtizedekre munkaalkalmat fog nyújtani az összes munkásoknak s igy elkerülhetőnek tartja a 10 vagy 15 éves ciklusokban jelentkező válságot. Az eddigi rendszertelen termelés helyébe a “balanszírozott program” fog lépni, mondotta a munkaügyi miniszter. Ennek a “balanszírozott programnak” a lényegét aztán jobban kifejtette Sir William Beveridge, gazdasági szakértő. Beveridge nyíltan beismerte, hogy a tervezett program, vagy tervezett gazdaság kifogja szorítani az eddigi, versenyre alapított és a profitért folytatott privát termelést. Ennek helyét a közösség monopóliuma fogja elfoglalni, amelynek célja nem a profit, hanem a szolgálat lesz. De ugv a köz-monopoliumok, valamint a megmaradt magánvállalatok alá lesznek vetve az egész termelési rendszert átfogó általános szabályoknak. Richard K. Law, Under Secretary a külügyi hivatalban, igy nyilatkozott erre a kérdésre vonatkozólag: “Választanunk kell a szervezett világ, amely a napi problémáit a modern tudományok felhasználásával oldja meg és a régi világ között, amely irányítás nélkül vergődött az utolsó negyedszázad alatt a széteséshez, anarchiához és káoszhoz.” Mi, forradalmi ipari unionisták a marxi szocialistákkal egyetemben már évtizedek óta hirdetjük, hogy a magántulajdonban lévő és csak a profitot ápoló termelési rendszer anarchisztikus, amely előbb-utóbb káoszhoz vezeti az emberiséget. Figyelmeztető szavainkra azonban nem hallgattak elegen s a káosznak a világégésnek be kellett következni, hogy a magántermelés pillérjei ezt meglássák. A meglátás természetes még nem elegendő, mint ahogyan nem elegendő az összeroskadó emberről megállapítani, hogy nagy beteg, ha mindjárt nyomatékosan ismételjük is azt. A beteg gyógyítására kell valamit tenni, vagy hamár az is késő, akkor a temetésről kell gondoskodni, meg esetleg arról, hogy valaki betöltse azt a munkateret, ahonnan kiesett. A korlátlan kizsákmányoló tőkés termelési rendszer megbukott. Szilárd meggyőződésünk, hogy többé feltámasztani nem lehet. Ugylátszik ezt látják a fentebb idézett angol államférfiak is. Uj termelési rendszert azonban nem ajánlanak, még csak nem is látják ilyesminek a kialakulását, csupán igen nagy általánosságban körvonalaznak. Mi azonban jóval tovább látunk előre. Látjuk, hogy az a “közösség monopóliuma” a dolgozó munkásságnak a termelőeszközök fölötti uralma lesz. És látjuk, hogy a “balanszírozott gazdaság” nem más, mint a munkások által tervszerűen irányított termelési folyamat, amelyben nem a profit, hanem a szükséglet az irányadó. Az Industrial Workers of the World által képviselt ipari unionizmus teljes és határozott választ ad arra a nagy kérdésre, aminek megoldása fölött sok száz amerikai és angol “gazdasági szakértő” túlórái munkával dolgozik. A magán vállalkozás “áldásai” (gb.) A lapok hírei szerint Henry Ford detroiti gyáraiban a nyár folyamán több mint 300 egyetemi diák dolgozott, akiknek ez a szünidei munka nemcsak kereseti alkalmat nyújtott de egyben kiegészítője is volt tanulmányaiknak, amelyeket a szünidő leteltével folytatni fognak. Henry Ford gondoskodott nemcsak arról, hogy a diákok széleskörű mechanikai ismeretekre tegyenek szert, de egyben HETENKÉNT ELŐADÁSOKAT TARTOTTAK NEKIK AZ IPAR LEGKIVÁLÓBB KÉPVISELŐI, AKIK ISMERTETTÉK A DIÁKOKKAL A MAGÁN VÁLLALKOZÁS ÁLDÁSAIT. Nem volna valami nehéz kitalálni, hogy a szónokok lisztájá- ra felvett vezető iparlovagok mit mondottak a magán vállalkozásról, melyet állandóan az “amerikai módszernek” neveznek, de azt biztosan tudjuk, hogy NEM HÍVTÁK FEL A DIÁKOK FIGYELMÉT a Justice Department legutóbbi nyilatkozatára, amelyben a magán vállalkozás üdvös (?) voltáról adtak véleményt. A szenátusi Patent Committee előtt John W. Walker, az igazságügyi minisztérium egyik trust-ellenes ügyésze azzal vádolta meg a General Electric és a Westinghouse Company-kat, hogy TUDATOSAN MEGAKADÁLYOZTÁK A FLUORESCENT VILÁGÍTÁS ELTERJEDÉSÉT, MERT AZ ILY VILÁGÍTÁS KEVESEBB ÁRAMOT FOGYASZT. A múlt háború utáni években nagy fejlődésnek indultak az oly világitó eszközök, amelyeknél a villanyáram valami gázon üt át, és úgy világit, tehát lényegesen eltér a régi lámpáktól, amelyeknél az áram valamilyen fémet hoz izzásba. Ezt az uj világítást “hideg fény” néven is jelölik, amely nevet azért adták neki, mert az áram legnagyobb része fénnyé alakul át, amig a másféle világításnál nagymennyiségű hő keletkezik, amelyre semmi szükség sincs. így tehát az újfajta világítás társadalmi szempontból nézve SOKKAL ELŐNYÖSEBB, mert ugyanazon energiáért több fényt kapunk, avagy ugyanannyi világítást kevesebb energiával nyerhetünk. Kevesebb energia természetesen kevesebb munkát és elhasznált anyagot jelent. Vagy pedig ha már ugyanannyi villany energiánk van, akkor a nagyközönség olcsóbban kaphatná a világítás egységét. Vagyis egészen egyszerű nyelven szólva ez azt jelenti, hogy az uj világítási módszer mellett A FOGYASZTÓK VILLANYSZÁMLÁJA KISEBB LENNE. így tehát ez a dolog a nagy néptömegeknek a javát szolgálná. De nem szolgálja a javát a két legnagyobb villanyfelszerelési társaságnak. Részben azért nem, MERT BE VANNAK RENDEZKEDVE AZ IZZÓLÁMPÁK GYÁRTÁSÁRA, MÁSRÉSZRŐL PEDIG NAGY ÉRDEKELTSÉGEIK VANNAK AZ ÁRAMOT SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOKNÁL IS. John W. Walker egyenesen azzal vádolja az ország két legnagyobb villanvfelszerelési vállalatát, HOGY AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOKKAL ÖSSZEESKÜDTEK A KÖZÖNSÉG JAVA ELLEN. Walker vádja szerint ez a két társaság gyűlésre hívta egybe az érdekelt társulatok képviselőit. A gyűlést Clevelandon, a General Electric lámpaosztályának egyik épületében tartották. Ezen a gyűlésen a TRÖSZTELLENES TÖRVÉNYEK ÁTHÁGÁSÁVAL ÖSSZEESKÜDTEK A FLUORESCENT VIÁGITÁS FEJLESZTÉSÉNEK MEGGÁTLÁSÁRA. Walker azt is leleplezte, hogy a “Mazda” jelzést a megegyezés után mindkét gyár használja és csak ily jelzésű lámpák használatát hirdették Nem tudjuk, hogy e vád alapján megbüntetik-e valaha is a két nagy villanyfelszerelési társulatot. De bizonyos, hogy az igazságügy minisztérium nem adna ilyen nyilatkozatot, ha nem tudnák alátámasztani adatokkal. És ezek az adatok még a “Mazda” lámpáknál is világosabban mutatják, hogy a MAGÁN VÁLLALKOZÁS ELSŐSORBAN IS CSAK A MAGÁN TULAJDONOSOK ÉRDEKEIT SZOLGÁLELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az elet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W ® W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
