Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-22 / 1229. szám
1942 augusztus 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------(gb) ROVATA--------------------------MÉG MINDIG ÉPÍTJÜK A MORÁLT. Úgy emlékszem, hogy a Labor-Management Commit tee eszme kitalálói a detroiti kerület CIO automobil szervezetek tisztviselői voltak. És úgy emlékszem, mintha a gondolat megpenditői azt remélték volna akkor, hogy az ily bizottságok réyén a munkásságnak valami beleszólása lesz az iparok tényleges irányításába. Minket, az Industrial Workers of the World tagjait különösen érdekelt a dolog, hiszen a mi szervezetünk megalakulása óta azt hirdeti, hogy az iparok irányi- tását maguk a munkások végezzék. így természetesen kíváncsian vártuk a fejleményeket, noha mindjárt akkor kételkedtünk, hogy az a közös- ködés valóban közelebb vinné a munkásságot az iparok irányításához. Az egész dolog még alig pár hónapos, de már láthatjuk, hogy egészen más lett belőle, mint a kitalálói szántak neki. Valamelyik nagymogul kitalálta, hogy a munkásság csak úgy hajlandó teljes erővel résztvenni a háborús termelésben, ha erre állandóan serkentik. Ezt a serkentést, buzdítást vagy bizgatást aztán elnevezték “morale building’’-nek, mint azt a mult heti rovatban is ismertettem. Ez a nagymogul aztán ugy- látta, hogy a Labor-Management Committee valóban a legideálisabb szervezet az ilyen “morale építésre” és egyszerűen lefoglalták a valami más, talán valóban komoly és érdemleges dolog elérésére kitalált gondolatot. Mert már a felületes szemlélő is láthatja, hogy ez a “morale építés” vagy hidegen hagyja a munkásokat, vagy pedig egyenesen zaklatásnak veszik. Én hamar észrevettem ezt a dolgot és nem lepett, meg, hogy most az egyik angol lapban a szindikált kolumnista rovatában ezt olvastam: “There is some evidence that all this worrying over labor’s morale is beginning to annoy labor.” (Már lehet látni, hogy a munkásság morálja fölötti nagy buzgólkodás kezdi ingerelni a munkásságot.) Már beszámoltam arról, hogy nálunk a morál építésre jelszó versenyt tartottak és olyan jelszó lett a nyertes amelyik azt követelte, hogy a munkás legyen készséges és engedelmes. Itt tehát a morale építést a bősz akarja kihasználni a munkások elégedetlenségének lecsapolására. Aztán hozattak egy szónokot, aki azonkívül, hogy az egyik itteni munkásfaló újságot hirdette, arról mesélt, hogy milygn fontos dolog a háború alatt feladni az évszázadok nehéz küzdelmei árán kivívott munkásjogokat. Nem tudom, mi lesz nálunk a következő lépés, de már az sem lepne meg, ha azt ajánlanák, hogy adjuk vissza fizetéseink felét a bósznak, mert szegény nem csinál elég profitot. A NAGY VERSENY. A morale építési kampányt természetesen mindenütt a Labor-Management Committee vezeti, amelyben a munkásokat a szakszervezeti tisztviselők képviselik. Tehát éppen azok, akiknek ébren kellene őrködni a munkás jogok fölött. így érdekkel figyelem, hogy miképpen építik a morált a szomszédos gyárakban. Union gyűléseken összejövök a más gyárakban dolgozókkal és elkérem .tőlük a röplapokat, avagy csak felszedem, mert hiszen a legtöbbjét úgyis eldobálják. Hamarosan megtudom tehát, hogy az egyik gyárban nagy produkciós-mester versenyt rendeznek. Először minden depart- mentben megállapítják, hogy ki a legügyesebb, a leggyorsabb munkás. Ez lesz a “Department Production Ace” (az “ace” szócskát a kártyajátékból vették át és a legfőbbet, — ászt — jelenti). Aztán az összes ilyen department ászokból kiválasztják az egéisz gyár Production Ace-jét, akit természetesen követendő példának állítanak a többi elé. A felületes szemlélő nem lát ebben semmi kivetni való dolgot, de aki ismeri a mai gyári termelés lényegét, az hamar rájön a morál építés alá rejtett turpiságra. Mert a hadi- felszerelésen dolgozó gyárak csaknem mindegyikében úgynevezett “bonus” munkarendszert vezették be, ami nem más, mint módosított darabszámú munka. De vannak gyárak, ahol egyenesen visszamentek a darabszámú rendszerre. Mármost nyilvánvaló, hogy minden ilyen munkánál a munkaegységet, tehát a fizetési egységet is a bószok a legügyesebb munkás után szeretnék megszabni. Ez ellen évtizedek óta harcoltak és tiltakoztak a munkások. De ime, most a morale építés cimén^ a Labor-Management Committee égisze alatt maguk a union tisztviselők segítik bevezetni ezt az annyira félt rendszert/ Vannak természetesen munkások is, még hozzá elegen, akik'nem látják meg az ilyesmit elég korán, legfeljebb csak akkor, amikor már saját bőrükön érzik a káros hatását. Azért a szóbanforgó gyárban is^ nagy hűhóval segítenek előkészíteni a saját vesztüket. Azt A HÉT (A washingtoni háborús információs iroda ebben a rovatban hétről-hétre közli a fontosabb eseményeket, amelyek az országban és az egyes frontokon történtek. A közleményt az iroda juttatja lapunkhoz) Vegye komolyan azt a nyilatkozatot, amelyet az Office of War Information adott ki és tudja meg, hogy a háború legsötétebb időszakát éljük. Az Egyesült Államok inkább súlyos hajóveszteségeket szenved az Atlanti Óceánon, hogy módjában legyen hadihajókkal kisértetni Oroszországba a kétségbeesetten szükséges felsze- léseket és Brittániának és Ausztráliának embereket és anyagokat. A náci csapások alatt Oroszország mégis meg- tántorodott, a Kaukázus és az olaj körül folyó kritikus hadjáratban. Azt is tudjuk, hogy a Córal tengerben és Midway- nél aratott győzelmeink dacára, a japánok közelebb jutottak Ausztráliához és az Aleutian szigeteken is sikereket értek el. Közben Anglia az indiai dilemma elé kényszerült: Vagy azonnal teljes szabadságot kell adnia az indiaiaknak, vagy Ghandi passzív rezisztenciájával szembe nézni. Ezeken a szomorú igazságokon kívül, az Office of War Information megállapítja, hogy a termelés újabban az előirányzat mögött maradt, hogy hibákat követtek el, és hogy ennek dacára még mindig elbizako- "dottak vagyunk. Ezzel szemben kell, hogy mindenki mindenek előtt kötelességeit teljesítse. Pontosan egy hónappal azután, hogy a katonai bizottság megkezdte az ügy tárgyalását és hat héttel az elfogatásuk után, Amerika leszámolt első alattomos betörőivel. A nyolc náci szabotőrből, hatot kivégeztek, egyet életfogytiglani kényszermunkára Ítéltek és egy másikat 30 évi fegyházra. Minden türelmetlenség kielégülést nyert a végső elintézéssel. Amerika büszke lehet rá, hogy az eljárás sok időt vett igénybe, hogy alapos volt és demokmondják, hogy dia mindenféle verseny van, hát miért ne lehetne “ace” verseny is? Mi, magyarok természetesen nem ász versenynek vmon- danók, mert azt a kártyát közönségesen csak disznónak hívjuk. És ha van lóverseny, akkor miért ne lehetne disznó verseny is? De ha már kártyáról van szó, hát nekem úgy tetszik, hogy itt aligha nem inkább tökfilkók versenyéről van szó. ratikus hagyományainak a szőrszálhasogatásig megfelelt. Detroitban Stephan Miksa, vendéglőst, a szövetségi bíróság halálra. ítélte. Egy náci hadifoglyot, aki a kanadai fogolytáborból megszökött, segített Németországba visszajuttatni. A biró, az ítélet indokolásában kifejtette, hogy “Ennek az árulónak az élete kevesebbet ér, mint hü fiainké, akik Amerika ügyének áldozzák fel magukat.” Hogy segítségünket a harcterekre eljuttassuk, Amerika tervez és épit. Júliusban az amerikai hajóépítők uj rekordot állítottak fel, 71 teher- és olajszállító hajót készítve el. A teherszállító repülőgépek eszméje egyidejűleg megvalósult. Henry J. Kaiser hajóépítő, a nyugati tengerpartról, azt javasolta, hogy 500 hetven ton-^. nás teherszállító repülőgépet épit, és a tervet a Hadi Termelő Tanács jóváhagyta. Az Egyesült Államok gyárainak hadi termelésre való átalakítása befejeződött. Alig van olyan ipar, bármennyire távol áll is a háborútól, amelyet nem érintene az átszervezés. Sok mindennapi szükségletre való tárgyat továbbra is előállítanak, de a hadsereg veszi át a kész gyártmányokat. Más eszközök gyártása, amelyeket eddig nélkülözhetetleneknek tartottunk, teljesen megszűnt. Az anyagokat, amelyekből készültek, hadi munkákra utalták ki. Két héttel ezelőtt 150 újabb cikk gyártását tiltották be, amelyekhez fémek kellettek volna. Most már az ácél és más fémek felhasználását kizárólag hadi felszerelésekre és a polgári élet fentartásához okvetlenül szükséges tárgyak előállítására korlátozzák. A War Shipping Administration közölte, hogy a fontosabb amerikai és külföldi kikötőkben klubházakat és szórakozó helyiségeket állít fel az amerikai hajósoknak. Emery S. Land, War Shipping adminisztrátor szerint, maguk a hajósok kívánták ez intézmény életre- hivását. A hajózási vállalatok és a hajósok szervezetei, a War Shipping Administration-nal egyetemben, belátták a szükségességét és az amerikai hajósok látogatta kikötőkben, a legrövidebb időn belül felépülnek a hajós klubok. A Méltányos Alkalmazási Szokások Bizottságát a Hadi Termelő Tanácstól a Hadi Munkaerő Bizottságához osztották be. Ezt a bizottságot Roosevelt elnök 1941. júniusában hívta életre, hogy a hadi munkák kiadásánál a faji, vallási, szin, vagy nemzetségi elfogultságot megakadályozza. Agitáljon a Chicago-Mill- waukee kerületi sajtóünnepélyre, mely szeptember 13-án lesz. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
