Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-08-15 / 1228. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 15. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W: Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year .....................»....$2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5e Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD "*@*>42 Az amerikai magyarság ellenségei (gb) A mult héten a Bérmunkáshoz hasonlóan a többi amerikai magyar lapok is. közölték Sumner Welles külügyi államtitkár nyilatkozatát, valamint az Office of War Informa­tion - hivatal magyarázó sorait, amelyek ELLENTMONDÁST NEM TŰRŐ MÓDON ADTÁK TUDTUNKRA, HOGY ECK­HARDT TIBOR ÉS A MÖGÖTTE ÁLLÓ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG VEZÉREI ARCÁTLANUL HAZUDTAK, AMIKOR AZT ÁLLÍTOTTÁK, HOGY MOZGALMUKAT A KÜLÜGYI HIVATAL TÁMOGATJA. - . Elmer Davis, a War Information Office igazgatója, kisérő levelében igen nagy súlyt helyezett erre a nyilatkozatra és igy közölték azon lapok is, amelyek ÁLLHATATOSAN HAN­GOZTATTÁK A HAZUGSÁGOT. Elhisszük, hogy nagyon ke­serű pirulát nyeltek a külügyi hivatal nyilatkozatának leköz- lésével. Nyilvánvaló, hogy ezen nyilatkozat intés volt a számukra. Mindazonáltal ezen volt náci ügynökök ahelyett, hogy most már csakugyan elhallgatnának, még nekik áll feljebb és a kül- ügvi hivatal nyilatkozatához azt a megjegyzést tették, HOGY AZ A MAGYAR ELLENESEK AKNA MUNKÁJÁNAK AZ EREDMÉNYE. Ezzel az állítással azt akarják elhitetni, hogy ők képviselik a magyarságot, HOLOTT CSAK ÁRULÓI VOLTAK A MA­GYARSÁGNAK MINDENKOR. Darago-Nadányi-Himler-Kere- kes meg a többiek mindig csak A MAGYAR KORMÁNYOKAT, A MAGYAR URALKODÓ OSZTÁLYT SZOLGÁLTÁK, AMELY A MAGYAR DOLGOZÓKNAK, A MAGYAR PARASZTSÁG­NAK ELNYOMÓJA, KIZSÁKMÁNYOLÓJA. A szemérmetlen­ségnek a netovábbja tehát, amikor most azt hangoztatják, hogy az ellenük folyó harc a MAGYARSÁG ELLENI CSELE­KEDET. Sőt éppen ellenkezőleg, úgy mi, mint bárki más, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikai magyarságot megsza­badítsák ettől a bandától, VALÓBAN A MAGYAR NÉP ÉR­DEKÉBEN CSELEKEDTEK. Nem az első eset, hogy visszautasítjuk ezen önmagukat a magyarság nyakára feltolt egyéneknek ilyfajta kijelenté­seit. Jó ideig azonban el tudták bolonditani úgy az amerikai magyarság egy részét, mint az amerikaiakat kétszínű, dupla álhazafiaskodásaikkal. Most azonban rajtavesztek. Kitűnt, hogy magyar hazafiságuk csak mindenkori magyar kormányok, vagyis a Horthy uralom szolgálatából állt, ami minden tisztes­séges magyar előtt a MAGYAR NÉP ELLENI ÁRULÁST JELENT. De kitűnt, hogy hasonló módon akarták szolgálni az ame­rikai népet is, AMIKOR HITLER-HORTHY RENDELETRE A TÚLZÓ NEMZETI SOVINISZTA ESZMÉK TERJESZTÉSÉVEL EGYENETLENSÉGET SZÍTOTTAK A MAGYAR, CSEH, SZERB ÉS A TÖBBI NEMZETISÉGEK KÖZÖTT. A külügyi hivatalnak ez a nyilatkozata kétségkívül végetvet ily irányú aknamunkájuknak. A State Department tehát nyilatkozott. Kijelentették, hogy Eckhardt és az Amerikai Magyar Szövetség hazudtak, amidőn a külügyi hivatal pártfogását említették. Most az ameírikai magyarságon a sor, hogy hasonló nyi­latkozatot tegyen. ÉS REMÉLJÜK, HOGY AZ AMERIKAI MA­GYARSÁG MEGTALÁLJA MÓDJÁT ANNAK KIMUTATÁSÁRA, HOGY ECKHARDT ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG VEZÉREI NEM KÉPVISELŐI, HANEM ÁRULÓI AZ AME­RIKAI MAGYARSÁGNAK. Börtönbe velük! (gb) Az újságírókkal folytatott konferenciáján Roosevelt elnöktől megkérdezték, hogy mi a véleménye azokról, akik a hadiszerek előállítására annyira szükséges acélt elraktározták és mint dugárut árulják a “black market”-on, mert igy a meg­engedett profitnál jóval többet tudnak harácsolni. Az elnök fe­lelete rövid és határozott volt: “Börtönbe kellene tenni őket!” Minden háborúnak voltak háborús zsarolói, akikből a há­borús milliomosok lettek. Az első világháború zsarolóira még élénken emlékezhetünk. A háborús zsarolok ellen indított pörök tartalma alatt sokszor hallottuk, hogy ha mégegyszer háborúba megyünk, nemcsak az embert, de a vagyont is “kényszer szol­gálat” alá vesszük, illetőleg lefoglaljuk. A háború kitörése óta azonban erről megfeledkeztek.-Sőt ugvlátszik, még azt is elfelej­tették, hogy a háborút a kapzsi tőkések csak mint profit szerző alkalmat nézik. A háborús profit korlátozására semmi intézkedés sem tör­tént. A maximális eladási árak megszabása, — a “ceiling price” csak a kis kereskedőket érinti, de a nagyok akkor és úgy szegik meg, amikor és ahogyan nekik tetszik. Az acél “black market” vizsgálatnál például kiderült, hogy az árszabályozó iroda megszabta a 40,000 -fontból álló teljes vagon rakomány maximális árát, mire a zsarolók csak 39,999 fontot adtak el egyszerre, ami már nem teljes rakomány és igy azért a magasabb árakat számíthatták. A csalásnak ez a módja törvényes. És törvényes keretek között zsarolnak és harácsolnak a hadigyárosok és szállítók ez­rei. Akiket eddig a nagy profitha rácsoláson fogtak, nem vetet­ték börtönbe, hanem szépen a lelkűkre beszéltek a kongresszusi vizsgáló bizottságokban és egy részüket annyira meghatotta a szép beszéd, hogy megijedtek és visszaadtak valamit a túlságos profitból. De mindezek dacára a kongresszus semmit sem tett a hábo­rús profit korlátozására. Talán túlságosan lefoglalta a honatyá­kat a munkabérek elleni ácsárkodás. így nem igen hisszük, hogy a háborús profitolók börtönbe kerülnek, még ha az elnök kí­vánja is. Mert a polgári demokráciának egyik legjellemzőbb tulaj­donsága, hogy a törvényes keretek között elkövetett csalás és profit harácsolásért nem börtön, hanem dicséret és hagy anyagi jutalmazás jár. Mert amit ma a “black market” üzérei csinálnak, ugyanazt tették tegnap vagy tegnapelőtt az összes nagy vagyonok tulaj­donosai. Kíváncsian várjuk tehát, hogy ebből a bandából kik és mikor kerülnek a börtönbe?! AFL osztályszolidaritás (gb) Az angolországi Brittish Trade Union Congress bizott­ságot küldött ki, hogy az orosz munkásszervezetekkel szorosabb kapcsolatot teremtsenek a háború sikeresebb vitelére. Ugyan­ekkor felszólították az American Federation of Labort is a csat­lakozásra. Az American Federation of Labor vezetősége, mulfjukhoz híven, visszautasította a meghívást. Régi ellenszenvüket azon­ban most nem merték hangoztatni és azért úgy határoztak, hogy kiküldenek egy bizottságot, amely tárgyalni fog az angol bizott­sággal. Az angolok viszont tárgyalnak az oroszokkal. így aztán az angolokon keresztül “összeköttetést” fognak fentartani az oroszokkal. Ez a határozat valóban jellemző a maradi, elvakult, osztály­szolidaritást nem ismerő AFL vezérekre. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'I a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérhar» esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ ^ W

Next

/
Thumbnails
Contents