Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-15 / 1228. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM Az AFL és CIO egyesítéséről tárgyalnak Az acemiány titkai ELDUGTÁK AZ ACÉLKÉSZLET NAGY RÉSZÉT, “BLACK MARKET” MINDENFELÉ. A HAJÓÉPITÉS IPARI TITKAI. A GYÁROS, MINT MINISZTERI SEGÉD TITKÁR. SZENZÁCIÓS LELEPLEZÉS A KONGRESSSZUSI BIZOTTSÉG ELŐTT.--------1935. óta amikor a CIO kiszakadt az AFL-ből, csaknem állandóan napirenden- van a két szakszervezet egyesítése. Az első években Lewis mint a hatalmi diktátor mindenáron az AFL gyengítésére szerette volna az egyesülési műveletet kihasználni, később aztán amidőn a CIO hatalmi vezetését elvesztette, megfordította az egyesülés élét és olyan formán akart békét, hogy a CIO további erősödésének véget vessen. Szóval mindenféleképen a vezérkedési érdek volt az irány itó szellem, a két szakszervezet egyesítési mozgalmában. A múlt héten egy újabb egyesítési mozgalom indult meg, ezúttal Lewis teljes megkerülésével, Murray a CIO és Green az AFL elnökei között. Murray és Green urak között már előzőleg barátias megegyezés volt, állítólag már azóta amikor a detroiti demonstráción ^gy platformról beszéltek. Az egyesülésnek már csak módozatait kell megbeszélni azok után, ha már a vezér urak döntöttek maguk között. Most aztán megfognak kezdődni a költséges tárgyalások, melyek után oda állnak a nagy vezérek a szakszervezeti báránykák elé és mint a kifáradt hősök díszelegnek előttük, azt mutatván, hogy a tagság érdekének a képviseletében íjjennyire belefáradtak. Ilyenformán volt falhoz állítva mindig a szakszervezeti munkásság, akiknek vezéreik mindenkor a tagság nyakán a diktátori hatalmat gyakorolták. Ezt legnyiltabban Lewis mutatta meg a bányász szervezetben ahonnét már rég szélnek lett volna engedve, ha volóban a tagság gyakorolhatná a .fogát a tisztviselőinek a megválasztására. Murray és Green urak, Lewisnek csak szerény tanítványai, akik azonban a diktátori mesterséget mégis elsajátították annyira, hogy tanító mesterüket a sarokba szorították. így tehát az AFL és CIO mostani egyesülési mozgalmából bizonyosra vehető, hogy valóság lesz rövidesen, de ne gondolja senkisem, hogy abból a tagságnak a legcsekélyebb előnye lesz. Nem! Mert világosan látható, hogy ez az egyesülés csak stratégia Lewis telI jes megsemmisítésére. És ép úgy ahogyan a CIO megalakítása nem jelentett előnyt a ' munkásoknak, hanem csakis a vezéreknek, ugyan úgy ez /az egyesülés is csak vezérkedési célok érdekében történik. Hiába gondoltuk azt, hogy a munkások a sok félrevezetés és árulás után, mely a szakszervezkedéssel érte őket, végre is majd föleszmélni fognak és megtalálják a vezéri diktátorok nélkül a helyes szervezkedési utat. Még mindig nem érték el a tömegek a fölismerés elemi utjának az első lépcsőfokához sem. Nem akarnak, vagy nem tudnak látni és vakon követik vezéreiket. Itt van előttük több mint három évtized óta az IWW ipari szervezkedési programja és szervezete, mégsem akarják látni. Pedig annak követése valóban a munkás tagság osztályérdekének felelne meg. A Lewis-Green-Murray vezér urak gondoskodnak arról, hogy a munkástömegek nehogy a tiszta ipari szervezkedésre föleszmélj enek. Csakis erre való a mostani uj egyesülési cécó, amely lehetséges, hogy a havidij adó befizetésénél vagy egyik vagy másik AFL és CIO csoportnál változást hoz létre, de a tagság továbbra is szakszervezetileg széttagoltan marad. A tagság érdekében való egyesülést a diktátori vezér urak soha nem fogják létre hózni. A munkások érdekét szolgáló egyesülést csakis a munkások saját maguk hozhatják létre. És mivel ilyesmiről nem lehet szó ott, ahol Green-Murray-Lewis féle jó madarak vannak, igy az AFL-CIO jelenlegi egyesülési mozgalma' a munkástömegekre nézve, ismét csak egyenlő a nullával. ' (f.) New Orleáns, augusztus hó — A Kongresszus egyik albizottsága szenzációs dolgoknak jött nyomára a Higgins hajógyár ügyének vizsgálatával kapcsolatban. Andrew Jackson Higgins, akinek itt hajóépítő telepe Van, a kormánytól rendelést kapott 200 “liberty” tipusu kereskedelmi hajó építésére. Ezen rendkívüli nagy rendelés elkészítésére az egész telepet át kellett alakítani s megnagyobbítani. Az ily irányú munkálatok már jó előrehaladtak, amikor a U.S. Maritime Commission, amelynek hatáskörébe a kereskedelmi hajók tartoznak, visszavonta a rendelést. Higgins Industries, Inc. — a hajógyár ily név alatt szerepel, követelte a rendelés visz- szavonásának az indokolását. A Maritime Commission az ecél- hiányt adta okul. Higginsék erre a Kongresszus alsóházának a Merchant Marine and Fisheries bizottságához fordultak amelynek egyik albizottsága megindította a vizsgálatot. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a gyár nem is kért acélt az elsőbbségi irodától, hanem a “hlack börzén” szerezte be. Kitűnt, hogy az országban mindenfelé óriási raktárakat tömtek meg a most annyira fontos acéllal, amelyet nem jelentettek be az érdekelt hatóságoknak, hanem mint dugárut árulják. így természetesen magasabb árakat kapnak érte. A bizottság előtt tanúskodó Frank Higgins — a gyártulajdonos fia, bejelentette, hogy hajandó bemutatni a dugáru- sokkal folytatott levelezését. Állítása szerint ezen törvény- szegő háborús zsarolók figyej lik a rendeléseket és ahol üzletre van kilátás, kérés nékül küldik ajánlataikat. KI A FELELŐS? A Higgins gyár körülbelül 10,000 embert alkalmaz és teljesen készen áll a teherhajók építésére. így az érdekelt körökben igen nagy Eltűnést keltett, hogy a rendelést megvonták, noha most igen nagy szükség van hajókra. L. E. Detwil- ler, a gyár aligazgatója Joseph W. Powellt, egyik segéd ten- gerészetügyi minisztert okolja a rendelés megvonásáért. Joseph W. Powell nem régen került a tengerészetügyi mi- niszterumba. Azelőtt a Bethlehem Shipbuilding Corporation alelnöke volt. Az első világháborúban ez volt az Egyesült Államok legnagyobb hajóépítő vállalata. A cég legfőbb részvényese és elnöke, Charles M. Schwab évi egy dolláros tanácsadó volt, s mint ilyen döntő befolyást gyakorolt a rendelések kiadásánál. A múlt háború alkalmával is nagy szükség volt hajókra. A Bethlehem Shipbuilding Company telepére természetesen igen nagy szükség volt. Az árajánlatot ez a Joseph W. Powell készítette, amit az akkor működő Emergency Fleet Corporation egyszerűen “hold up”- nak nevezett, a Powell ajánlata annyira zsaroló volt. Powel azonban nem tágított. Miután a hajók nagyon kellettek, a döntés pedig Schwab kezében volt, megkapták a rendelést. A háború után a kormány pörölte ezt a társaságot “lelki- ismeretlen profit harácsolás- ért”. A pör évekig húzódott, felkerült a Supreme Courthoz is, ahol a múlt év február havában a bírák megoszlott véleménnyel technikai okok alapján nem ítélték visszafizetésre a Bethlehem Shipbuilding Cor- porationt, de erkölcsileg igen elitélő véleményt adott róla. F. Frankfurter biró, a kisebbség véleményében ezt irta: “A Bethlehem Shipbuilding Cor- Rob Roy hírhedt rablóhoz, aki beismerte, hogy rabló, de élesére kikelt az ellen, hogy zsi- ványnak nevezzék.” Higginsék szerint ez a 'Joseph W. Powell, akinek most a hajóépitkezés terén nagy hatalma van, vonta vissza tőlük A magyar nyelvű ipari unionisták és a Bérmunkás olvasók az egész országból képviselve, 1942 szeptember 6-án, (Labor Day előtti napon) ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Clevelandon, 11306 Buckeye Roadon, ahol a mozgalom, de különösen a Bérmunkás még szélesebb körben való terjesztését beszéljük meg. A világesemények kapcsán nagy szükség van arra, hogy a munkásosztály tisztánlátását a Bérmunkással elősegítsük. Ennek a sikeréhez az értekezletre meghívjuk lapunk minden olvasóját. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. NUMBER 1228. SZÁM CLEVELAND, 1942 AUG.-15. ,