Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-12-19 / 1246. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 DEC. 19 NUMBER 1246 SZÁM Az amerikai tőkések támadása a munkásjogok ellen Mihelyt egy kissé biztatóbb j hirek jöttek az afrikai frontról j az angliai imperialista urak a parafizált helyzetükből azonnal mozgásba lendültek. Az ameri­kai tőkések pedig, akik eddig csak azt csevegték, hogy elő­ször nyerjük meg a háborút és aztán beszéljünk, hogy mi le­gyen a háború után, azonnal nagyhangú beszédbe fogtak és elsősorban a munkás jogok azonnali megcsonkításához tet­ték meg az előkészületeket. Már régebben beszéltek arról, hogy a munkások szabadmozgá­si joga nagyon “veszélyes” ki­hatással van a hadiiparra és valahogyan intézkedni kell, hogy a munkások törvényileg a munkához legyenek lekötve. Most aztán kihasználva a há­borús eseményeket legelőször Detroitban kezdték meg a jobbágyrendszerhez való visz- szatérést, amit finomabb nyel­vezettel alkalmazási stabilizá­ciónak, vagy úgy egyszerűen job befagyasztásnak nevezték el. Európában ezt nevezték a1 fasizmus kezdetének. Mert a dolog lényege az, hogy a dolgo­zó munkás törvényileg a mun­kához van lekötve, még pedig ugyanazon munkához amit je­lenleg végez ugyanolyan fizeté­sek mellett. Betiltották a mun­kások munkáról munkára való vándorlását aminek a lényege az volt, ha egy munkás begya­korolta magát valamilyen mun­kába és fizetés javítást kért és nem kapott, otthagyta a mun­kát és odament, ahol munkája után magasabb bért fizettek. Detroitban mintegy 700 ezer munkás ezen elemi jogát eltö­rölték és az egész háborús ipar­ra számítják ezt a formát al­kalmazni. Érdekes volt figyel­ni, hogy ugyanazon kapitalista sajtó mely a 25 ezer dolláros évi fizetés ceilingjét a demok­rácia megcsonkításának minő­sítette, most egy szóval sem említi, hogy ezáltal a demok­ráciát csorbították volna meg. Mindig jobban és jobban látszik ki a lóláb, hogy az ame­rikai tőkés urak már a háború tartama alatt, a diktatórikus termelési rendszerre akarnak berendezkedni és tulajdonkép­pen ezt akarják stabilizálni a háború utánra. Ezek hallani se akarnak arról, hogy a kapita­lista termelési rendszernek be­fellegzett, hogy tulajdonképpen az volt a fő mozgató rugója a fasizmusnak, mely ezt a vérzi­vatart az emberiség nyakába zúdította. Ebben a háborúban pusztulni kell a fasizmusnak, de nemcsak annak amely 3 ezer mérföldre van innét, hanem annak is mely itt van körünkben és még akkor is ha demokráciának ne­vezik is azt. Senki nem hoz na­gyobb áldozatot a háborúban, mint a munkásnép és senkinek sem lehet nagyobb beleszólása a háború utáni termelési rend­szer mikéntjébe mint magának a munkásosztálynak. Ezt a be­leszólási jogot korlátozza a job fagyasztás amire semmi szük­ség nem volt, és ha már min­den áron fagyasztani akarnak a felső polcon levő intézők ak­kor jobban tették volna, ha a profit fagyasztásánál kezdték volna el. Igaz, hogy már arról is be­széltek, de az csak beszéd ma­radt és a nagy vállalatok soha nem csináltak nagyobb profi­tot mint éppen most. Az egész amit a profitkorlátozásról be­szélnek csak szemfényvesztés, és a munkások kizsákmányolá­sa nagyobb mint valaha. Az amerikai tőkések fészkelődése azt mutatja, hogy a munkás- osztálynak egy hatalmas harc­ra kell fölkészülni mert jövő­jét a háború utáni következmé­nyek fenyegetik. És ez a harc csak úgy lesz győzelmes a munkásosztály részére, ha har­ci szervezetét felépiti most amig még nem késő. (f.) BOMBA A NYILASOKNÁL WASHINGTON — A buda­pesti nyilaskeresztesek székhá­zában nemrég bomba robbant és az egész berendezést elpusz­tította. A bombát bizonyára nem azok helyezték el, akik lel­kesednek a nácikért. ‘HÖMPÖLYÖG A DON-FOLYó’ Vizsgálat alatt a fasizta folyóirat A READER’S DIGEST NEVŰ NAGYON ELTERJEDT. AME­RIKAI FOLYÓIRAT FASIZTA PROPAGANDÁT TERJESZT. MÉG MOST IS A BERLINI RÁDIÓ PROPAGANDÁT KÖZLI. WASHINTON, dec. (ONA) — A “Magyarság” keserű pa­naszáról érkezik rádi értesülés Zürichből. A náci újság azon panaszkodik, hogy az “És höm­pölyög a Don-folyó” cimü orosz 1 regény magyar fordítása best selleré lehetett Magyarorszá­gon. “Ilyen könyvek, mint a “Hömpölyög a Don” orosz re­gény, meg a római birodalom bukásáról szóló müvek rövid időn tiz kiadást is érnek el, a könyvkiadók hasznának gyara­pítására. A kormánynak közbe kell lépnie e visszaélés ellen.” Amerika egyik legelterjed­tebb folyóirata, a havonként megjelenő Reader’s Digest, me­lyet nemcsak újság standeken, hanem drug storeokban és min­denféle üzletekben árulnak és amely azt hirdeti, hogy hét millió példányban jelenik meg, még most is a legarcátlanabb fasizta vagy náci propagandát terjeszti. Ennek a magazinnak a tu­lajdonosa és főszerkesztője DeWitt Wallace, hírhedt mun- kásgyülőlő lapkiadó, aki maga köré gyűjtötte a prostiuált új­ságírók legismertebbjeit és azokkal szerkeszti a havilapot. Valójában ez a folyóirat az elő­ző hónapban megjelent más fo­lyóiratok és könyvek fontosabb cikkeinek rövidített kivonata. A Reader’s Digest egyrészről nagy hirdetést ád azon lapok­nak, amelyekből átvesz cikke­ket, másrészről pedig fizet is érte, gyakran jóval nagyoöb összeget, mint az eredeti folyó­irat adott a szerzőnek. DeWitt Wallace maga helyezi el a neki megfelelő náci cikkeket egyes folyóiratokban csak azért, hogy átvehesse. Ezzel a módszerrel megmérgezi az ország összes folyóirat irodalmát. Neves irók és újságírók már hónapok óta figyelmeztetik az amerikai közönséget a Reader’s Digest náci propagandájára. A múlt havi számában aztán olyasmit hozott, hogy maga az F.B.I. (szövetségi titkos ren­dőrség) és vizsgálat alá fogta. A novemberi számban ugyanis Stanley Highe, az ország egyik leghirhedtebb munkásfaló pros­tituált újságírója egy cikkben kifejti, hogy a jelenlegi hábo­rú az amerikai nép 50 százalé­ka szerint nem a nép háború­ja, hanem csak a New Deal és Roosevelt magánügye. A német rádió hónapok óta szintén ezt hangoztatja. A spanyolok szabadságharca alatt a Reader’s Digest fékte­len propagandát fejtett ki a loyalisták ellen és Igen nagy része volt abban, hogy az ame­rikai hivatalos közegek szintén a fasizta Francot támogatták, vagy legjobb esetben is rideg semlegességet tanúsítottak és azzal segítették a Hitler-Mus- solini-Franco kombinációt. A Digest jelenlegi főmunkatársa Paul Palmer, aki Dennis és a többi fasizta vezérek propagan­da mestere volt. Egy másik igen nagy szen­záció ebben az ügyben, hogy a bevándorlási hatóság állítása szerint Richard Krebs náci ügy­nök. Ez a Richard Krebs pár évvel ezelőtt Jan Valtin név alatt “Out of the Night” cím­mel könyvet irt, amelyben az orosz titkosrendőrség állítóla­gos gazságait leplezte le. A ha­tósági bizonyítékok szerint ez a könyv elejétől végig merő ha- zusgság és csalás, amelyet Krebs Isaac Don Levine, a Hearst újságok munkásfaló írójával együtt gyártott. A Reader’s Digest pártfogásával jelent meg és lett olyan híres­sé. Amikor ez a svindli irás megjelent, DeWitt Wallace azt irta róla a Digestben, hogy “az adatokat gondosan felül­vizsgáltuk”. Ez még a könyv­ben foglalt hazugságoknál is szemérmetlenebb állítás, mert ugyanakkor Los Angeles város rendőrsége már tudta, hogy a “hires iró” közönséges gazem­ber, antiszemita fasizta, aki egy kereskedőt összevert, mert a kiválasztott ruhát nem adta neki az általa felajánlott árban és amikor ezért elfogták, hát csak azzal védekezett, hogy “nagyon feldühösített a zsidó a makacsságával”. De a rendőrségen kívül a Skandináv Tengerészek Egye­sülete is hirdette, hogy ez a Krebs közönséges csaló, köz­ismert gazember. Egyideig mint tengerész velük dolgozott és jól emlékeztek rá. A Krebs vagy Valtinra vonatkozó ada­tokat Wellington Roe neves iró összeszedte és a Reader’s Di­gest szolgálatára bocsáj tóttá, de ott nem vették figyelembe. A bevándorlási hatóság most aztán kijelentette, hogy “Jan Valtin Krebs valójában náci Németország ügynöke.” De­Witt Wallace meg a többiek, akik ezt a szemét svindlert mint igazi becsületes írót ad­ták be az amerikai közönség­nek, most azzal védekeznek, kikérték Adolf Berle, Assistant Secretary of State véleményét aki helybenhagyta a könyv ki­adását. Bériéről minden liberálizmu- sa dacára is azt tartják, hogy az “appeasment” (kiegyező)

Next

/
Thumbnails
Contents