Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-05 / 1244. szám
1942 december 5. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI BAJOK VANNAK Ha a reakció dühöng, akkor a haladás jó munkát végzett. Mi mint minden haladó ember tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy a reakció haragját kiérdemeljük. Magyar részen a szélső reakciót a Horthy propaganda mesterei Antal István által kitervelt Amerikai Szövetség képviseli, amelynek a káros fifth columnista mivoltát még a születése pillanatában felismertük és szerény tehetségünkhöz képest résztvettünk abban a felvilágosító munkában, amelynek a célja a Szövetség és az urainak a nép ellenes ismertetése volt. Hogy a Szövetség dacára a nagy egyletek által oda juttatott nehéz ezreseknek, nem tud zöldágra vergődni, a magyarság teljes közömbösséggel nézi a vergődését. De amint megírtuk már a patrónus egyleteknél is megunták, hogy az egyeselütre káros és veszélyes társaságot pénzeljék, erre arányúié indítvány ugyan elbukott a Verhovay igazgatósági gyűlésén, de a viszhangja meg van, mert a fiókok egymás után üdvözlik az indítványozó igazgatókat és helyeslik a Magyar Szövetségből való kilépést. Ez a spontán lázadás, dühös akcióra késztette a Szövetség gazdáit és mindent elkövettek, hogy a lázadás tovább terjedését megakadályozzák. Felvonulók között első a legutolsó hangú Pegler pótlék aki mosdatlan szájjal, kanász módra csehezi, vörösezi le azokat, akik a Szövetség ellen vannak. Erre az utszéli harcmodorra nincs mit válaszolni, de a Verhovay Lapban leközölt oldalas cikk, amely megint hazug módon a kormánnyal való együttműködést akarja igazolni, olyan félrevezetése az olvasóknak, amely ellen a legélesebben tiltakozni kell. A következő esetet tartották alkalmasnak arra, hogy azt állítsák, hogy “Mr. Berle helyettes külügyminiszter közvetlen érintkezést tart fenn az Amerikai Magyar Szövetség titkárával: Egy Pittsburgh környéki magyar bányász feleségét kiknek hét fiuk katona, egy szövetségi biró két ízben visszautasított a polgárosodási vizsgáról, mert nem tudott jól angolul. Ez a rideg eljárás a tizenegy gyermekes családanyával nagy felháborodást váltott ki. Napilapok, társadalmi szervezetek léptek akcióba és az illetékes hatósághoz a bevándorlási és polgárosodási biztoshoz fordultak orvoslásért. Ebbe az akcióba jól elkésve belekapcsolódott Dr. Kerekes a Szövetség titkára, ki ugyan vagy tudatlanságból, vagy nagyon gyanús személyi összeköttetés miatt, nem az illetékes helyre, hanem a külügyi államtitkársághoz, A. A. Berle államtitkár-helyetteshez fordult. Az államtitkárhelyettes válaszolt Kerekesnek, amelyben először kioktatja, hogy az ügy nem hozzá tartozik, de ő érdeklődött a Bevándorlási biztosnál, aki értesítette, “hogy már felhívták a figyelmét és különleges elbírálásban fogja Mrs. Kovácsot részesíteni. Ezzel és Berle levelével azt akarják igazolni, hogy "nem igaz a három Verhovay igazgatónak azon állítása, hogy a kormány nem nézi jó szemmel, hisz ime a bizonyíték, hogy Mr. Berle levelelez Dr. Kerekessel, ezt Kerekes ur is kihangsúlyozza egy a három igazgatóhoz intézett levelében, A tény a következő. Ilyen “közvetlen érentkezésben” mint amerikainak része lehet mindenkinek, ha egy komoly ügyben levelet ir bármely magas hatóságnak. Tudok esetet amikor egy munkás levelet irt a War Labor Board elnökének egy ügyben és egy héten belül választ, még pedig nagyon udvarias választ kapott, de ez a munkás nem mondja azt, hogy ő most már jó viszonyban van Mr. Nelsonnal, hasonló esetet ismerünk sokat a külügyi államtitkársággal is. Itt minden polgár választ kap a komoly levelére, még a Fehér Háztól is és ez annyira természetes, hogy csak a legdurvább parasztfogás, ezzel azt igazolni, hogy a kormány jó szemmel nézi Kerekes—Himler—Daragó társaságot. Már egyszer ilyen módon kierőszakolt “elismerést” Eck- hardtra és a Szövetségre nagyon erélyesen hiúsított meg Welles államtitkár, ugylátszik az urak ezt a pofont amelybe Eckhardt belebukott már elfelejtették és uj pofonra áhítoznak. No de végül, hogy Kerekes ur mennyire balkezes nemcsak abból tűnik ki, hogy rossz helyre fordult, de abból is, hogy a tényleg derék jóravaló magyar asszony, nem is magyar, hanem tót, aki nemcsak az angolt, de a magyart is csak törve beszéli. BÉKEOFFENZIVA Nem győzzük elégszer hangsúlyozni azt, hogy az amerikai munkásságnak egy pillanatra sem szabad magát azzal áltatni, hogy a nácizmus veszélye csak Európa felől fenyegeti, hogyha a nácizmust ott fegyverrel letörik, akkor már mi teljes biztonságba lehetünk itt. Lapunk vezércikkében egy kis bejelentést kapunk, azokról a hatalmas erőkről, amelyek itt is megfogják próbálni a nácizmus amerikai formájának a megvalósítását, hogy az abszolút uralmukat biztosíthassák. Ma a tengelyhatalmak szénája kezd nagyon rosszul állni. A második front kezd kialakulni, hatalmas erőket próbál Hitler Afrikába dobni, hogy az Olaszország elleni támadás ugrópontját a tuniszi tengerpartot megvédjék. Ezeket az erőket a Szovjet harctérről vonták el, de a hatalmas erővel megindult orosz offenziva katasztrófával fenyegeti a Sztálingrád—Kaukázus vonalon álló félmilliós náci hadsereget, sürgősen oda is erősítéseket kell küldenie, de nagy a valószínűsége egy norvégiai betörésnek, amelyet szintén meg kell erősítenie. A japán szövetséges is súlyos vesztességeket szenvedett, amelyet nehezen bir pótolni és lassan defenzívába szorul. Most amikor az eddigi nagy győzelmek, hódítások veszélyben vannak sürgős békeoffen- ziva fog megindulni, amelyet az egész világ reakciós elemei támogatni fognak. A helyzetet nagyon jól ismerő iró a magyar Hans Habe egy amerikai magazinban irt cikkében jelzi azt a veszélyt .amelyet a megindult békeofenziva jelent az egész világ népeire. A béke követelés valószínűleg a pápa karácsonyi szózatával indul meg, amelyet Hitler részéről a “semleges Franco a spanyol nép hóhéra fog közvetíteni.” Ebbe az akcióba kapcsolódna be a reakció úgy itt, mint Angliában, azzal a jelszóval, hogy a vörös hadsereg hősies védekezése Sztálingrádnál és a Kaukázusban, amelyből most egy nagyon sikeresnek mutatkozó támadásba ment át, a tekintélyét óriási módon megnövelte. A munkásosztály ma már nem ELVINYILATKOZAT ' A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL P A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük egy rémet lát a vörösökben, hanem kezdi meglátni azt, hogy a kapitalista profitrendszer az, amely a nácizmus és a háború borzalmait a nyakába zúdította. Ha az orosz offenziva sikeresen halad tovább, akkor a nácizmus letörése után menthetetlenül forradalom fog végig seperni Európán, amelynek kétségtelenül erős hatása lesz az amerikai és angol tömegekre is, ezt csak egy megegyezéses “béke” akadályozhatja meg, amely a világot felosztaná az amerikai, angol és a német kapitalista érdekszférák között, áldozatul dobva, a kis népeket, Francia és Olaszországot és a Szovjeteket újra izolálnák, magát a kapitalista rendszert “megfelelő” módon bebiztosítanák. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy ez a terv nem veszélyes a munkásosztályra sőt a veszély nagyon is közvetlen és az amerikai és angol munkás- osztály, ha a terv sikeres lesz, nagyon rövid idő alatt ahelyett, hogy az európai testvéreit szabadította volna fel, maga is odasülyedne le, ahol az európai munkásosztály van. A Hitlerrel való megegyezés után az összes munkásvédelmi törvényeket a New Deal-el együtt elsöpörnék, amelyet követnének a szakszervezeteknek a szétverése és a reakció korlátlan uralma. A munkásosztálynak nagyon kel vigyáznia, nem szabad bedőlni hangzatos békeszózatoknak, tudnia kell azt, hogy ha nem akarja elveszteni a meglévő jogait ,ha nem akar szolgaságba sülyedni és 5—10 év múlva még a mainál borzalmasabb háborúba résztvenni, akkor a nácizmust és vele együtt a profiton felépülő társadalmi rendszert is el kell söpörnie, hogy helyébe jöjjön az a beígért jobb, igazságosabb társadalmi rendszer, amelyben nem lesz nácizmus, nem lesz háború és nem lesz nyomorúság, hanem boldog, szabad emberiség. SZAKADJ MEG MUNKÁS Sokszor, de nem elégszer írunk arról a piszkos hadjáratról, amely a munkások ellen folyik, a reakció részéről a megfizetett ujságkulik, kezdve a nehéz ezreseket kereső Pegler- től a 30 dolláros kis kuliig. Mind folyton azon sírnak, hogy a munkásság nem dolgozik eleget, kimarad, felesleges munkát végez és ezzel szabotálja a termelést és segíti Hitlert. Amint már megírtuk magyar részről Peglernek a nya- vajás utánzata Himler Márton viszi a főszerepet, szerinte a munkás szabotál, pazarol, ok nélkül elmarad a munkából és ezek miatt ezer és ezer amerikai katona hal meg, mert nincs elég fegyver, muníció és repülőgép. A katonák hozzátartozóit akarja ráuszítani a szervezett munkásokra, mintha nem tudná azt ez az alak, akinek se kutyája se macskája nincs a hadseregbe, hogy éppen a munkásoknak ,akik ellen uszít, vannak ott a gyermekei, ahol a halált osztogatják. Buta utszéli hazugság az, hogy az amerikai katonák azért pusztulnak el,
