Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-12-05 / 1244. szám

1942 december 5. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI BAJOK VANNAK Ha a reakció dühöng, akkor a haladás jó munkát végzett. Mi mint minden haladó ember tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy a reakció haragját kiér­demeljük. Magyar részen a szélső reakciót a Horthy propa­ganda mesterei Antal István által kitervelt Amerikai Szövet­ség képviseli, amelynek a ká­ros fifth columnista mivoltát még a születése pillanatában felismertük és szerény tehetsé­günkhöz képest résztvettünk abban a felvilágosító munká­ban, amelynek a célja a Szövet­ség és az urainak a nép ellenes ismertetése volt. Hogy a Szö­vetség dacára a nagy egyletek által oda juttatott nehéz ezre­seknek, nem tud zöldágra ver­gődni, a magyarság teljes kö­zömbösséggel nézi a vergődé­sét. De amint megírtuk már a patrónus egyleteknél is megun­ták, hogy az egyeselütre káros és veszélyes társaságot pénzel­jék, erre arányúié indítvány ugyan elbukott a Verhovay igazgatósági gyűlésén, de a viszhangja meg van, mert a fi­ókok egymás után üdvözlik az indítványozó igazgatókat és he­lyeslik a Magyar Szövetségből való kilépést. Ez a spontán lázadás, dühös akcióra késztette a Szövetség gazdáit és mindent elkövettek, hogy a lázadás tovább terjedé­sét megakadályozzák. Felvonu­lók között első a legutolsó han­gú Pegler pótlék aki mosdatlan szájjal, kanász módra csehezi, vörösezi le azokat, akik a Szö­vetség ellen vannak. Erre az utszéli harcmodorra nincs mit válaszolni, de a Verhovay Lap­ban leközölt oldalas cikk, amely megint hazug módon a kor­mánnyal való együttműködést akarja igazolni, olyan félreve­zetése az olvasóknak, amely el­len a legélesebben tiltakozni kell. A következő esetet tartották alkalmasnak arra, hogy azt ál­lítsák, hogy “Mr. Berle helyet­tes külügyminiszter közvetlen érintkezést tart fenn az Ameri­kai Magyar Szövetség titkárá­val: Egy Pittsburgh környéki magyar bányász feleségét kik­nek hét fiuk katona, egy szö­vetségi biró két ízben visszau­tasított a polgárosodási vizsgá­ról, mert nem tudott jól ango­lul. Ez a rideg eljárás a tizen­egy gyermekes családanyával nagy felháborodást váltott ki. Napilapok, társadalmi szerveze­tek léptek akcióba és az illeté­kes hatósághoz a bevándorlási és polgárosodási biztoshoz for­dultak orvoslásért. Ebbe az ak­cióba jól elkésve belekapcsoló­dott Dr. Kerekes a Szövetség titkára, ki ugyan vagy tudat­lanságból, vagy nagyon gyanús személyi összeköttetés miatt, nem az illetékes helyre, hanem a külügyi államtitkársághoz, A. A. Berle államtitkár-helyet­teshez fordult. Az államtitkár­helyettes válaszolt Kerekesnek, amelyben először kioktatja, hogy az ügy nem hozzá tarto­zik, de ő érdeklődött a Beván­dorlási biztosnál, aki értesítet­te, “hogy már felhívták a fi­gyelmét és különleges elbírá­lásban fogja Mrs. Kovácsot ré­szesíteni. Ezzel és Berle levelével azt akarják igazolni, hogy "nem igaz a három Verhovay igazga­tónak azon állítása, hogy a kor­mány nem nézi jó szemmel, hisz ime a bizonyíték, hogy Mr. Berle levelelez Dr. Kerekessel, ezt Kerekes ur is kihangsúlyoz­za egy a három igazgatóhoz in­tézett levelében, A tény a következő. Ilyen “közvetlen érentkezésben” mint amerikainak része lehet min­denkinek, ha egy komoly ügy­ben levelet ir bármely magas hatóságnak. Tudok esetet ami­kor egy munkás levelet irt a War Labor Board elnökének egy ügyben és egy héten belül választ, még pedig nagyon ud­varias választ kapott, de ez a munkás nem mondja azt, hogy ő most már jó viszonyban van Mr. Nelsonnal, hasonló esetet ismerünk sokat a külügyi államtitkársággal is. Itt min­den polgár választ kap a ko­moly levelére, még a Fehér Háztól is és ez annyira termé­szetes, hogy csak a legdurvább parasztfogás, ezzel azt igazol­ni, hogy a kormány jó szemmel nézi Kerekes—Himler—Daragó társaságot. Már egyszer ilyen módon ki­erőszakolt “elismerést” Eck- hardtra és a Szövetségre na­gyon erélyesen hiúsított meg Welles államtitkár, ugylátszik az urak ezt a pofont amelybe Eckhardt belebukott már elfe­lejtették és uj pofonra áhítoz­nak. No de végül, hogy Kerekes ur mennyire balkezes nemcsak abból tűnik ki, hogy rossz hely­re fordult, de abból is, hogy a tényleg derék jóravaló magyar asszony, nem is magyar, ha­nem tót, aki nemcsak az an­golt, de a magyart is csak tör­ve beszéli. BÉKEOFFENZIVA Nem győzzük elégszer hang­súlyozni azt, hogy az amerikai munkásságnak egy pillanatra sem szabad magát azzal áltat­ni, hogy a nácizmus veszélye csak Európa felől fenyegeti, hogyha a nácizmust ott fegy­verrel letörik, akkor már mi teljes biztonságba lehetünk itt. Lapunk vezércikkében egy kis bejelentést kapunk, azokról a hatalmas erőkről, amelyek itt is megfogják próbálni a náciz­mus amerikai formájának a megvalósítását, hogy az abszo­lút uralmukat biztosíthassák. Ma a tengelyhatalmak széná­ja kezd nagyon rosszul állni. A második front kezd kialakul­ni, hatalmas erőket próbál Hit­ler Afrikába dobni, hogy az Olaszország elleni támadás ug­rópontját a tuniszi tengerpar­tot megvédjék. Ezeket az erő­ket a Szovjet harctérről vonták el, de a hatalmas erővel meg­indult orosz offenziva kataszt­rófával fenyegeti a Sztálin­grád—Kaukázus vonalon álló félmilliós náci hadsereget, sür­gősen oda is erősítéseket kell küldenie, de nagy a valószínű­sége egy norvégiai betörésnek, amelyet szintén meg kell erő­sítenie. A japán szövetséges is súlyos vesztességeket szenve­dett, amelyet nehezen bir pótol­ni és lassan defenzívába szorul. Most amikor az eddigi nagy győzelmek, hódítások veszély­ben vannak sürgős békeoffen- ziva fog megindulni, amelyet az egész világ reakciós elemei támogatni fognak. A helyzetet nagyon jól ismerő iró a ma­gyar Hans Habe egy amerikai magazinban irt cikkében jelzi azt a veszélyt .amelyet a meg­indult békeofenziva jelent az egész világ népeire. A béke kö­vetelés valószínűleg a pápa ka­rácsonyi szózatával indul meg, amelyet Hitler részéről a “sem­leges Franco a spanyol nép hó­héra fog közvetíteni.” Ebbe az akcióba kapcsolódna be a reak­ció úgy itt, mint Angliában, azzal a jelszóval, hogy a vörös hadsereg hősies védekezése Sztálingrádnál és a Kaukázus­ban, amelyből most egy nagyon sikeresnek mutatkozó táma­dásba ment át, a tekintélyét óriási módon megnövelte. A munkásosztály ma már nem ELVINYILATKOZAT ' A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL P A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük egy rémet lát a vörösökben, hanem kezdi meglátni azt, hogy a kapitalista profitrendszer az, amely a nácizmus és a háború borzalmait a nyakába zúdítot­ta. Ha az orosz offenziva sike­resen halad tovább, akkor a nácizmus letörése után menthe­tetlenül forradalom fog végig seperni Európán, amelynek két­ségtelenül erős hatása lesz az amerikai és angol tömegekre is, ezt csak egy megegyezéses “béke” akadályozhatja meg, amely a világot felosztaná az amerikai, angol és a német ka­pitalista érdekszférák között, áldozatul dobva, a kis népeket, Francia és Olaszországot és a Szovjeteket újra izolálnák, ma­gát a kapitalista rendszert “megfelelő” módon bebiztosíta­nák. Nagy tévedés volna azt hin­ni, hogy ez a terv nem veszé­lyes a munkásosztályra sőt a veszély nagyon is közvetlen és az amerikai és angol munkás- osztály, ha a terv sikeres lesz, nagyon rövid idő alatt ahe­lyett, hogy az európai testvé­reit szabadította volna fel, ma­ga is odasülyedne le, ahol az európai munkásosztály van. A Hitlerrel való megegyezés után az összes munkásvédelmi tör­vényeket a New Deal-el együtt elsöpörnék, amelyet követnének a szakszervezeteknek a szétve­rése és a reakció korlátlan uralma. A munkásosztálynak nagyon kel vigyáznia, nem szabad be­dőlni hangzatos békeszózatok­nak, tudnia kell azt, hogy ha nem akarja elveszteni a meglé­vő jogait ,ha nem akar szolga­ságba sülyedni és 5—10 év múlva még a mainál borzalma­sabb háborúba résztvenni, ak­kor a nácizmust és vele együtt a profiton felépülő társadalmi rendszert is el kell söpörnie, hogy helyébe jöjjön az a beí­gért jobb, igazságosabb társa­dalmi rendszer, amelyben nem lesz nácizmus, nem lesz hábo­rú és nem lesz nyomorúság, ha­nem boldog, szabad emberiség. SZAKADJ MEG MUNKÁS Sokszor, de nem elégszer írunk arról a piszkos hadjárat­ról, amely a munkások ellen fo­lyik, a reakció részéről a meg­fizetett ujságkulik, kezdve a nehéz ezreseket kereső Pegler- től a 30 dolláros kis kuliig. Mind folyton azon sírnak, hogy a munkásság nem dolgozik eleget, kimarad, felesleges munkát végez és ezzel szabo­tálja a termelést és segíti Hit­lert. Amint már megírtuk ma­gyar részről Peglernek a nya- vajás utánzata Himler Márton viszi a főszerepet, szerinte a munkás szabotál, pazarol, ok nélkül elmarad a munkából és ezek miatt ezer és ezer ameri­kai katona hal meg, mert nincs elég fegyver, muníció és repü­lőgép. A katonák hozzátarto­zóit akarja ráuszítani a szerve­zett munkásokra, mintha nem tudná azt ez az alak, akinek se kutyája se macskája nincs a hadseregbe, hogy éppen a mun­kásoknak ,akik ellen uszít, van­nak ott a gyermekei, ahol a ha­lált osztogatják. Buta utszéli hazugság az, hogy az amerikai katonák azért pusztulnak el,

Next

/
Thumbnails
Contents