Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-05 / 1244. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 december 5. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .........................$2.00 One Year ........................$2.00 Félévre .............................. 100 Six Months ___________ 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Hát ez mi? (gb.) Pár nappal ezelőtt San Juan, Puerto Rico sziget legnagyobb városából az a hir röpült világgá, hogy az EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL EGY HAJÓRAKOMÁNY CUKOR ÉRKEZETT ODA. A hir szerint ezen a hajón 2000 zsák cukor volt, de az utóbbi hónapokban már több ilyen cukorszállitmány érkezett, amelyek összege felülmúlja a 90,000 zsákot. Puerto Rico szigetén évente több millió tonna cukrot termelnek és a lakosság jelentékeny része a cukor KIVITELÉBŐL befolyt jövedelemből él. Az ottani raktárak ma is tele vannak cukorral. A sziget lakói éppen azért panaszkodnak, hogy a hajóhiány miatt nem tudják szállítani a cukrot és igy a kivitel megakadt. Mindezek dacára a katonaság részére és az állami bürokraták által ismert okokból az annyira szükiben lévő hajókat arra használják, hogy Puerto Rico sziget amúgy is nagyon felhalmozott cukorkészletét nagyobbitsák. Olyasvalami ez, mintha a szébányákba szenet szállítanának. Természetesen kérdezhetjük, hogy mi ez? Merő tudatlanság? Rosszakarat? Avagy szabotálás? A CIO szereveztnek Boston városban tartott konvencióján Harry Bridges a nyugati partok rakodó munkásainak kiküldötte egészen hasonló esetet jelentett. “A napokban,” — mondotta Bridges — “dacára annak, hogy úgy hajókban mint rakodó munkásokban igen nagy hiány van, San Francisco város kikötőjében a rakparti munkások két hajón dolgoztak ugyanazon időben. Az egyikből kirakták az ausztráliai bort, amit idehoztak, a másikba pedig beraktak amerikai bort, amit Ausztráliába szállítottak. A tervezésnek ily kolosszális hiánya nem más, MINT SZABOTÁLÁS.” Rádió a tőke szolgálatában (gb.) Robert Tallman iró, aki a rádióval kapcsolatos kuliszák mögötti dolgok szakemberének látszik, a New York Timesban elhelyezett cikkében a rádió vállalatokat azzal vádolja, hogy teljesen a reakció szolgálatában állnak. Ez egészen természetes is, hiszen az amerikai rádió társulatok jövedelmét csak a hirdetések szolgáltatják és igy a hirdetők által megszabott elvi irányt kell követniők. És mindezek dacára meglepő Tallman részletezett vádja, amely igy hangzik: “A kereskedelmi hirdetések által kontrolált rádió programokban, ha néger artista is szerepel, akkor annak bejelentésénél elhagyják a Mr. címet. Ezt a cimet még Paul Robeson, világszerte hires néger énekesnek sem adták meg. A drámákban négerek csak mint szolgák vagy tudatlan komikus alakok szerepelhetnek. Tilos továbbá bármit is emüteni a Hitler és Mussolini által levert spanyol szabadságharcról. Úgyszintén tilos az orosz kormányforma ismertetése és az angol szakszervezeti mozgalom említése.” Ezzel szemben különös előszeretettel adnak helyet a munkásellenes komentátoroknak. így a rádió már elfoglalta helyét az amerikai sajtó mellett a munkásellenes propaganda terjesztésében. Megint az “E” jelvények (gb.) A lapokban közzétett rövid hirecske szerint a National Association of Manufacturers (Gyárosok Országos Szövetsége) december 2-án és 3-án ünnepelni fogja azon GYÁROSOKAT, akik megkapták az “E” jelvényeket. A hir szerint az ünnepségen résztvesznek és beszédeket mondanak Frank Knox tengerészeti miniszter, Donald M. Nelson termelési diktátor és más kiválóságok. Már többször irtunk erről a? “E” jelvényről, amelyet állítólag a tengerészeti hivatal azért ad egyes gyáraknak, mert ott “excellent” (kitűnő) hadianyagot állítanak elő nagy mennyiségben és jó munkaviszonyok között. A valóság azonban az, hogy leginkább olyan gyárak kapták meg ezt a jelvényt, ahol a munkaviszonyok ellen nagyon sok kifogás esik. Sőt a kitüntetett gyárak némelyike éppen arról hírhedt, hogy ott még most is mindenféle törvényellenes módszerekkel, mint például kémek alkalmazásával akadályozzák meg a munkások szervezkedését. Vannak aztán olyan gyárak, mint például a Thompson Aircraft Co., ahol kompánia uniont létesítettek. Maga az a tény, hogy ezen gyárosokat most a National Association of Manufacturers ünnepelni fogja, mutatja, hogy ezen gyárak ennek a kutyaszövetségnek kedveltjei, ami egyben azt jelenti, hogy ERŐSEN MUNKÁSELLENESEK. Hitler amerikai barátai (gb.) A New Yorkban megjelenő New Masses folyóiratban Bruce Minton ismert iró szenzációs hirt adott le. A Gyárosok Országos Szövetségének decemberben lesz az évi konvenciója. Ezen konvenció előkészítő bizottsága szeptember 17-én gyűlést tartott New Yorkban a Hotel Pennsylvaniában. Minton tudomást szerzett a gyűlésen lefolyt tárgyalásokról és idézeteket közöl az ott elhangzott beszédekből és kijelentésekből. Megnevezi a résztvevők jórészét is azzal a megjegyzéssel, hogy a gyűlést két-három ember, Lamont DuPont, az E. I. DuPont Co. elnöke, F. G. Crawford, a Thompson Aircraft Co. elnöke, a Remington Rand Co. tulajdonosa, James H. Rand Jr. és Luther B. Stein, egy déli munkáltató uralták. Minton szerint DuPont ilyen kijelentéseket tett: “Úgy kell bánni a kormánnyal meg a többi orditozókkal mint a vevőkkel, amikor nagy a kereslet. Ha a vevő vásárolni akar, akkor kell, hogy megadja az általunk kért árakat. Most mi diktálunk, nem úgy mint 1929-ben, amikor a vevőké volt a piac. A háború után megint az övéké lesz, de most a mienk, meg kell tehát adniuk, amit kérünk. Fizettessetek jó árakat, amelyek most nem méltánytalanok. Ha nem tetszik nekik az ár, — várni kell, majd meggondolják a dolgot.” De még ennél is sokkal cinikusabbak, sőt egyenesen a fasizmussal fenyegető kijelentések az alábbiak: “Ha ebből a háborúból marxista jellegű nemzeti szociáliz- mussal kerülünk ki, akkor azt mondom, jobb ha mindjárt megkezdjük a béketárgyalásokat. Ide kell hozatni Adolfot, hadd csinálja itt is a nagy cécót, amihez igen jól ért. Azonkívül hatásos is és jobb munkát tud végezni, mint akármelyikünk és mindenesetre jobbat, mint Roosevelt, aki nem más, mint egy balszárnyi amatőr ügyetlenkedő.” “Rooseveltet most meg tudjuk szalasztani. Megbénítjuk a termelést és az Axis (tengelyhatalmak) megbénítják őtet. Az ujj most jó irányba mutat. Rooseveltet megszalasztottuk és állandóan kergetni fogjuk. Persze ez pénzbe kerül. De a pokolba is, nem kerül többe 20 percentnél és a többi úgyis az adóba menne!” A decemberi konvenciónak ajánlani fogják a következő program pontokat: A New Deal minden társadalmi intézkedésének megsemmisítését, a management-labor committee eltörlését, a nőknek az iparokból való eliminálását, a Wall Street spekulációkra vonatkozó minden korlátozás megsemmisítését. Az adózásnak szélesebb alapokra való fektetését (a szegényebb néposztályra). A középiskolák és az egyetemekben kifejtendő felvilágosítást (propaganda) és kihasználását minden olyan alkalomnak, amellyel az elnök tekintélyét alá lehet ásni. Bruce Minton ezen cikkét a Federated Press (munkás hírszolgáltató vállalat) szétküldte az ország minden lapjának. És noha a szerző kezességet vállalt a cikkben foglalt adatokért, EGYETLEN LAP SEM TETT RÓLA EMLÍTÉST. Ki meri még ezek után is tagadni, hogy az EGYESÜLT ÁLLAMOK TŐKÉSEINEK JÓRÉSZE, VAGY LEGALÁBB A VEZETŐ EGYÉNISÉGEI MINDEN PERCBEN HAJLANDÓK HITLERREL SZÖVETSÉGRE LÉPNI. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezt Hitler is nagyon jól tudta és talán éppen azért volt bátorsága hadatüzenni Amerikának és valószínűleg azzal tudta rávenni a japánokat is a támadásra. így nem légből kapott azon állításunk, hogy a második világháborúban kiontott milliók véréért Amerika kapzsi kapitalistái éppen olyan vétkesek, mint Hitler, Mussolini vagy a japán vérengzők. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága w * W
