Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-12-05 / 1244. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1942 december 5. Osztott-e földet a Károlyi kormány? Ezt a kérdést vitatta egy rö- vidd megemlékezésben a Bér­munkás a közel hetekben. Ezen kérdést vitatják az emberek jól vagy rosszul. Mindezen okok teszik szükségessé, hogy foglalkozzunk vele és hiszem, hogy a Bérmunkás helyet ad soraimnak. Tán senkit sem lepett meg a dolgokkal ellentmondó közvéle­mény mint ezen sorok Íróját. Mint olyant kik minden ener­giánkat latbavetve készítettük elő a talajt a földosztásra. Alig estünk át az első nehéz heteken máris építettük a földosztó bi­zottságokat és megkezdtük az összeírást. Csak a megválto­zott viszonyok akadályozták meg a földosztás technikai ré­szét. A szóbanlévő cikk írója, ha esetleg otthon volt abban az időkben, látnia kellett azokat a rendelkezéseket amit a Káro­lyi kormány kibocsátott, amely minden föntartás nélkül a nép tulajdonává nyilvánította a föl­det minden tartozékával. Ha esetleg szóba jöhetett némi váltságdíj fizetés, azt a össze­ülő nemzetgyűlés lett volna hi­vatva eldönteni. Tehát, ez a kérdés nem akasztotta meg a földosztást, mintahogy a véle­ményező mondja. Még kiemeli a cikkíró azt a tényt, amikor megindult Somogybán a föld- foglalás. És azt iparkodik sej­tetni, hogy annak kellett volna folytatódni. Nagyon téves föl­fogás ez a forradalmi földfog­lalásról. Már t. i. hogy és mi szükség van a foglalásra, ami­kor a latifundumok tulajdono­sai de az állam sem védett semmit, mert ellenállás hiányá­ban minden átment az uj rend­szer birtokába. Vagy nem tett volna még nagyobb anarchiát fölidézni, mikor a háború ele­get hagyott ránk? Tudni kell azt is, hogy a földfoglalás még nem befeje­zett tény, utána jöhet a polgár­háború, vagy a legjobb esetben egy áthidalható anarchia, uj földosztással. Tehát a foglalás csak akkor veendő igénybe, mikor a gazdája védi. Tudjuk, hogy a vitézuraink ellilantak abban az időben, de — ha még­is látni akartunk közülök vala­kit azt az ágyaiul kellett kipisz­kálni. Higyje el a cikkíró, jó kezekben volt annak a szent szörnynek a sarka, csak még egy rántás és máris kijött vol­na a gazdái lába alul amelyet mi földturók ivadékai ezerhol­daknak nevezünk. Teljesen bízok a véleménye­ző jóhiszeműségében. De — nem mulaszthatom el megje­gyezni, hogy az ilyen felületes kritikák a reakciót segítik. A Horthy reakció évtizedekig a legaljasabb vádakkal illette a Károlyi kormányt, Károlyit személyében is. Várni lehet, hogy a Nadányi-Horthy banda' egy uj támadásra használ- j ja ki a helyzetet. Még napja­inkban is azzal a taktikátlan megnyilvánulással kell szembe találkozni, ami valójában meg­ölte a haladó frontot és lehe­tetlenné teszi az egységfront­ra való tömörülést. Vegyünk példát a fasizta Horthyistáktól milyen jól megértik egymást a betyárbecsület összetartja őket. Eltekintve mindezektől, di­cséret illeti a Bérmunkást, még ha hibával is, de — foglalko­zott októberrel, létezik a fo­galmában. Ellenben vannak kik nem veszik figyelembe a létezését, pedig van és lángol­va közeledik. A lángok fénye uj elhatározásokra serkentik azokat is, kik a földet adták, azokat is, kik a földet kapták. Vass Károly MEGJEGYZÉS: A Bérmunkás minden eset­ben készséggel ad helyet az el­lenvéleménynek, a kiritkának a lapunkban megjelent cikke­ket illetőleg, sőt kérjük arra az olvasókat, de joggal elvárjuk azt, hogy a kritizáló vegyen magának annyi fáradtságot, hogy azt a cikket, amit meg­kritizál, figyelemmel olvassa el. Már pedig Vass munkástár­sam elmulasztotta ezt az elemi feltételt, mert ha figyelemmel elolvasta volna, akkor nem állí­taná azt, hogy Októberről való megemlékezésem “felüleltes kritika, amely a reakciót segíti elő”. Nem tudom, hogy Vass munkástárs milyen aktiv részt olyan egyöntetűen a munkásel­lenes hadjáratokban. A Chicago Daily News másik tulajdonosa Frank Knox, ten­gerészeti miniszter. Valószínű hogy az ilyen összeköttetések bátorítják fel Avery t arra, hogy ellenálljon a War Labor Board intézkedésének. Sewell Avery munkásellenes reakciós volta közismert dolog, amennyiben egyik vezetője volt a hírhedt Liberty Leaguenek is, most pedig egyik legfőbb irányitója a Munkáltatók Or­szágos Szövetségének. De eze­ken kívül, már a LaFolette sze­nátor által vezetett szenátusi vizsgáló bizottság előtt is kide­rült, hogy a Sewell Avery által irányított Montgomery Ward Co. Pinkerton munkás-kémeket alkalmazott a szervezkedés megakadályozására. Most azonban kitűnt még az is, hogy Avery nemcsak mun­kásellenes, de egyben antisze­mita vizeken is hajózik. A kö­zelmúltban a cég részére hat ellenőrt kerestek. A hirdetés­ben, amelyet Stephen G. Bur­ke, Ass. Manager irt alá, ezt olvashatjuk: “30 és 45 év kö­zötti keresztény amerikai pol­gárt keresünk . . .” Montgomery Ward vevőkö­zönsége, — mint minden mail­order ház vevői, óriási többség­ben a munkásosztályból kerül­nek ki. Ennek a vevőközönség­nek kellene tudomást szerezni ezen cég tulajdonosainak mun­kásellenes, antiszemita, fasizta magatartásáról és tevékenysé­géről. vett a forradalomban, de azt tudom, hogy nem kellett a “ta­lajt előkészíteni” a földosztás­ra, az benne élt a magyar föld­nélküli parasztságban. A baj az volt, hogy nagyon is soká történt ez a “talajkészités”, igen a kormányban levő föld- birtokosok, Búza Barna, gróf Battyányi Tivadar a bizottsá­gokkal, összeirásokkal szabo­tálta a földosztást és ezért buktak ki a kormányból és ez­ért történtek “földfoglalások” Somogybán is és másutt is. Té­ved a kritizáló, mert a Károlyi kormány nem adott ki egy olyan rendeletet, amely a föl­det néptulajdonná nyilvánítot­ta volna, ezt a rendelkezést a Szovjet kormány adta ki. Ma már nemcsak e sorok író­jának, hanem az Október na­gyon kompetens vezetőinek is az a véleménye, hogy az Októ­ber bukását nem kis mérték­ben a földkérdés meg nem ol­dása okozta, ha a kormány tényleg köztulajdonná nyilvá­nította volna a nagy birtoko­kat és rendeletben hozta volna és abból minden földnélküli földműves és törpe birtokos ré­szét záros határidőn belül meg­kapta volna, akkor a magyar földműves osztályt érdekelhet­ni lehetett volna a forradalom­ban. Forradalmi időkben, a főkér­désekben — már pedig a föld- ( osztás a legfőbb kérdés volt — nem lehet lassú bürokratikus ] utón intézkedni, ott gyorsan, ■ világosan és határozottan kell ■ dönteni, hogy a kérdés bizony-' tálán megoldása ne okozzon za­varokat. E sorok írója is aktiv volt Októberben és tudja, hogy ilyen gyors és alapos intézke­dést az ellenforradalom sem tudott visszaszivni. Ilyen volt a Budapesti Közúti Villamos' vállalat és a temetkezési inté-' zetek köztulajdonná való nyíl-' vánitása, ezt nem tudták Hor-j thyék sem visszacsinálni, mint' ahogy nem tudták volna eltö- \ rolni a megtörtént földosztást sem. Csendőrrel kiverhették volna a parasztot a neki jutta­tott földről, de ez soha arról le nem mondott volna és csak az alkalomra várt volna, hogy azt visszavegye. . Most még egyet csak, a felü­letesség állíthatja azt, hogy a megemlékezéseim Károlyi vagy Október ellenes volt, nem hi­szem, hogy az uj magyar for­radalom Októbernél folytatód­jon, az ma már idejét múlta és Károlyit azért tiszteli e sorok írója, mert nem akart megma­radni egy halott forradalom bálványának, hanem ' haladt, fejlődött és ma már messze mögötte van 1918 októbernek és azok is akik azt hiszik, hogy újra “összeíró és tanulmányo­zó bizottságok” fogják a ma­gyar földkérdést megoldani. Földet csak Károlyi osztott, a sajátját, de ahogy azt végrele- hetett hajtani, úgy megtörtén­hetett volna az mindenütt. Egységfront: Kedves mun­kástársam, nagyon szép, üdvös és sürgős volna az előretörtető és jól szervezett reakcióval szemben, de nem úgy, hogy a munkások adják a “népet és katonaságot” és páholyban ülő urak — bármily becsületesek és jóakaratuak — dirigálják azt. A polgári forradalmakhoz FIGYELEM CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE Az IWW chicagói Magyar Tagjai 1942 december 5-én szombaton este tartják szoká­sos évi “DISZNÓTOROS VA­CSORÁJUKAT” a Blue Hall­ban, 333 W. North Ave. a Sed- dewick St. sarkán. Kezdete este 7 órakor. Tánc­zenét Kardos Pista zenekara szolgáltatja. Belépti dij adóval együtt 25 cent. A chicagói magyarság köré­ben általános az a felfogás, hogy a legizletesebb hurka-kol­bászt az IWW magyar tagjai Disznótoros Vacsoráján lehet kapni. Győződjön meg Ön is erről december 5-én. Jöjjön ko­rán, amennyiben vacsora már este 7 órakor lesz kapható. Hozza el ismerőseit is egy íz­letes vacsorára és egy kelle­mes este eltöltésére. a múltban a proletáriátus adta a tömeget, helyesen mert ha nem is ő került uralomra, de a forradalom maga, haladás volt a munkások jogait bővitette, közelebb vitte őket a felszaba­duláshoz. Ha a most folyó háború után, ha a nácizmus elpusztult, adva lesz úgy gazdasági, mint politikai helyzet arra, hogy az Októbernél sokkal messzebb menjünk. Októbert rosszul csináltuk, ha ezt megállapítjuk, azt azért tesszük, hogy a következőt job­ban csináljuk meg. ZAVAROK ROMÁNIÁBAN. WASHINGTON, nov. (ONA) — Romániában a megszálló né­meteknek egyre inkább meg­gyűlik a bajuk a szabotáló és ellentálló népi elemekkel. Az Office of War Information-hoz érkezett európai hírek szerint román sajtó közleményeiből kiderül, hogy a román hadse­reg külön parancsokat és uta­sításokat kapott a benső ellent- állás és nyugtalankodás féken- tartására. A ploesti olajtele­pekre ilyen külön küldetésü csapatok érkeztek és azok vagy ezer embert tartóztattak le, munkásokat és technikai sze­mélyzetet. E híreken kívül még tekintetbe kell venni a Stock­holm, svédországi “Ny Dag” genfi levelezőjének jelentését, aki & odaérkezett “Timpul” román lap egyik legutóbbi szá­mában ezt olvasta: “ne szépít­sük, még mindig akadnak köz­tünk elemek, akik veszélyesek nemzeti létünk számára. Ha azok, akikhez intő szavunk szól, nem értenék meg a figyel­meztetést, elvárhatják méltó büntetésüket.” A náci kézben lévő Vichy rádióban pedig a minap azt lehetett hallani, hogy “román felkelőket” ezután nem fogják többé bebörtönöz­ni, hanem egyenesen az orosz frontra küldik őket. Ami ugy- látszik, még a román börtönnél is nagyobb büntetés. AKRON, 0. — A magyar nyel­vű IWW-isták a hónap el­ső vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Ma­gyar Házban.

Next

/
Thumbnails
Contents