Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-11-28 / 1243. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1942. november 28. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year ..........................$2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ............ 5e Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. ___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A felsőbb rendű faj (gb.) Ez a világháború állítólag azért folyik, mert hatalmi őrületbe esett néhány német nácinak az az ötlete támadt, hogy az árja származású nép magasabbrendü a többi népfajoknál, ennélfogva uralomra vannak hivatva és a többi népeknek szol­gálni kell őket. Azok a bizonyos szolga-népek azonban ezt nem akarják elhinni s élet-halál harcot folytatnak, hogy a németek­re annyira kedvező elmélet a gyakorlatban meg ne valósuljon. Az egész világon, de különösen itt, Amerikában úgy mutat­nak erre az elméletre, mint a legrettenetesebb vérforraló gondo­latra, amely ellen mindenkinek harcolni kell, ha szabad ember akar maradni. Annál kihivóbb tehát, hogy ugyanekkor az Egye­sült Államok szenátusában a déli szenátorok már hetek óta sza­botálják a törvényhozást, hogy elbuktassák a választási adó el­törlését célzó törvényjavaslatot, amelyet az alsóház már elfo­gadott. A déli államokban a választási adó révén megfosztják a né­ger lakosságot a szavazati joguktól. De azonkívül szinesbőrü né­pek alantasabb rendűek, mint a fehérek. A négereket megkü­lönböztető “Jim Crow” törvények és szokások a néger népet va­lóban “szolga-néppé” sülyesztik, kikel szemben a fehérek az úri, vagy mester népek. Amig tehát a németek csak a nácik fellépése óta igyeksze­nek a mester és szolganépek elméletét a gyakorlatba átvinni, addig itt ez még a rabszolgarendszerből maradt meg és a déli államok “gentlemen”-jei késhegyig menő harcot vívnak annak további fentartásáért. Kellő távpontból nézve semmi különbsé­get sem látunk a nácik és a déli államok uriosztálya között, mert amig azok fegyverrel indultak útra, hogy szolganépeket hódít­sanak maguknak, ezek a régi törvények és szokások erejére tá­maszkodva tartják maguknak a szolganépeket. Egyébiránt a szenátor urak kijelentették, hogy semmi kö­rülmények között sem engedik megszavaztatni ezt a törvényt, mert ezután jönnének a négerek teljes egyenjogositására vo­natkozó többi törvények, sőt talán még a lincselést is szövetsé­gi bűnténynek minősítenék. Már pedig azt mindenki tudja, hogy Amerika “free count­ry”. De hát mi a fenét ér az olyan szabadság, ahol hetenként egy-két négert sem lehet majd meglincselni!? A déli államok gentlemenjei nem kérnek ilyen szabadságból. solná a háború kimenetelét, de lehet, hogy a pápa, az érsekek meg a püpökök azt hiszik, hogy azzal az egy napi imádkozással az emberiség ellen elkövetett nagy bűnt jóvá tudják tenni. Jobb későn, mint soha (gb.) A Department of Justice emberei lefülelték Károly volt román király itteni ügynökeit, három román származású amerikai polgárt. A vád ellenük az, hogy Károly pénzügyi tá­mogatásával “Szabad Románia” mozgalmat kezdtek és azon fá­radoztak, hogy Károly számára bebocsátási engedélyt szerez­zenek. A törvények értelmében jelentkezniük kellett volna, hogy idegen kormány szolgálatában állanak. Ennek a hirtelen demokratává lett Károlynak a szabadság mozgalma nagyon hasonlít a magyaroknak Ottó volt királyfi köré csoportosult mozgalmához, ivagy az Eckhardt által veze­tett és már jobblétre szenderült “Free Hungary” mozgalomhoz. Annyi bizonyos, hogy mindkét magyar mozgalom egyes em­berek és intézmények részben a magyar kormánytól, részben az Ottóban reménykedő legitimistáktól anyagi támogatást, — vagvis pénzt kaptak. Ezek az emberek legjobban tennék, ha je­lentkeznének. így részben enyhébb büntetésben részesülnének, részben pedig kevesebbet ártanának annak a magyar névnek, amire mindig olyan kérkedve hivatkoztak. Nos, urak, gondolják meg a dolgot! Jobb későn, mint soha! Nagy az öröm (gb.) A lapok financiális rovatait nézve látjuk, hogy a nagy korporációk és iparvállalatok mindenfelé óriási profitokat zse­belnek be. Most teszik közzé az év első kilenc hónapjára adott osztalékokat és ugvlátszik, hogy seholí sincs panasz. A speciális befektetéseken kívül még a nagy adók dacára is a múlt évihez hasonló, vagy még nagyobb osztalék jutott mindenütt. Betetőzésül aztán, most nagy címsorokban ad iák tudomá­sunkra, hogv A KEDVEZŐ HARCTÉRI HÍREK HATÁSA ALATT A RÉSZVÉNYEK ROHAMOSAN EMELKEDTEK A TŐZSDÉN. Európa, Afrika és Ázsia harcmezein százezer számra hulnak az emberek. Milliókra tehetők azoknak a száma, akik a háború okozta szenvedések következtében pusztulnak el. De a milliók jajkiáltásán és halálhörgésén át is kihallatszik a profitharácsolók örömzsivaja. Mit számit nekik az emberiség szenvedése, az elpusztult emberélet, a fő az, hogy jó magas legyen az osztalék! “KI A PATKÁNYOKKAL” WASHINGTON, nov. (ONA) A menekült norvég kormány idevaló sajtószolgálata közli, hogy a Quisling kormány or­szágszerte patkányirtó akciót rendelt el a kikötőben elszapo­rodott férgek ellen. A lapok­nak azonban hivatalosan meg­tiltották, hogy egy szót sem szabad irniok a patkányirtó ak­cióról. Ennek a tilalomnak az oka az, hogy amikor a kor­mány legutóbb elrendelt ilyen akciót, a norvég lapok boldo­gan szólították honfitársaikat, nagy cimbetükkel: “Ki a pat­kányokkal !” A katholikus egyház bűne (gb.) Az Egyesült Államok érsekei és püspökei a múlt hé­ten tartott értekezletükön december nyolcadikát a győzelemért és a békéért szóló imádkozás napjává jelölték ki. A 102 magas- rangú egyházi méltóság által aláirt nyilatkozat szerint ilyen imádkozásra igen nagy szükség van. Csak pár évvel ezelőtt, amikor a spanyol nép évszázados harcok után megkísérelte felszabadítani magát elnyomói alól, a katholikus egyház nem hirdette, hogy imádkozni kell a békéért. Az amerikai katholikus egyházfők előljártak a szabadságukért élet-halál harcot vívó spanyol nép elleni támadásokban. Pius pápa, aki akkor pápai kancellár volt, mert az elődje már tehetetlen beteg állapotban feküdt, vezette a spanyolok el­leni támadást. Ma már mindenki látja és beismeri, hogy a spa­nyol nép szabadságharca volt a mai világháború bevezetése. Ha a pápa és általában a katholikus egyház akkor nem áll a spanyol népet leverő Mussolini és Hitler mögé, hanem elfogadják az oro­szok által ajánlott tanácsot, hogy együttesen le kell verni a tá­madókat, akkor a mai világháború elmaradt volna. Ez nem egyszerű feltevés, hanem már mindenki által elis­mert tény. így a második világháborúban már eddig is kiontott milliók ártatlan vére a katholikus egyházra kiált bosszúért. Nem hisszük, hogy az imádkozás bármi módon is befolyá­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- siintessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül. ''Szervezés11 "Nevelés'7 — "Felszabadulás" W ^ W A* Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ ^ yf

Next

/
Thumbnails
Contents