Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-10-10 / 1236. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942. október 10. Mit diktál a józan ész? A mai világégés közepette, nem szabad elfogultnak lenni, sem pedig csak felületesen bírálni, az emberi társadalomban felmerülő és nagy horderővel biró eseményeket. Akarva nem akarva mi is részesei vagyunk ennek a társadalomnak még akkor is, ha azt nyíltan elismerjük, hogy a mai rendszer a kapitaliszti- kus termelés és elosztás alapján épült és nyugszik. Hogy milyen kilengései vannak magának a kapitalista rendszernek, az már egy más lapra tartozik. Minden józanul gondolkodó ember úgy bírálja el a helyzetet és a történő eseményeket, ahogy azok tényleg végbemennek az emberi társadalomban. Vannak az emberi társadalomban fontos tényezők, amik bizony nagy befolyással vannak magára az osztálytudatos proletáriátusra is. Szemelőtt tartva mindig azt, hogy a kapitalista rendszer a kizsákmányolás alapjára van építve, ezért a feltörekvő proletári- átusnak osztályharca nem szűnhet meg mind addig, amig a “bérrendszert” meg nem szüntetjük. Ennek elérésére igen fontos szerepet játszik az, hogy a munkásosztály a mindennapi harcai mellett, milyen energiával képes építeni forradalmi osztályszervezetét abból a célból, hogy történelmi hivatását betölthesse. Ha az IWW elvinyilatkozatát elolvassuk, akkor látjuk, hogy az ipari szervezet építése képezi magának az uj társadalomnak az alapját. “Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.” Most már nagyon fontos a forradalmi munkásosztály szempontjából, de különösen azok részéről akik azt mondják, hogy ők tényleg képviselik sőt még azt is feltételezzük róluk, hogy az IWW elvinyilatkozatát meg is tudják ha nem is egészen, de legalább részben érteni. A mai összekevert viszonyok között csak azok tudnak helyesen gondolkozni és cselekedni, akik magára az adott tényekre tudnak hivatkozni. Azt ma mindenki tudja, hogy háború van. Azt is tudjuk, hogy ezt a háborút nem a munkásosztály kezdte meg cél-, kitűzésének elérésére. Biztc* tudatában vagyunk annak is, hogyl a fasizmus uralomra jutása legelőször Magyarországban tűzzel, vassal pusztította legelső sorban a munkásosztályt és annak szervezeteit. Ugyan ezek az állapotok folytatódtak Finnországban is, Habár még akkor csak fehér terrornak nevezték, de Mussolini uralomra jutása óta vagyis a tényleges fasizmus zászlóbontása óta, igazi fekete terrorizmus uralkodik mind azon országokban, ahol fasizmus, vagy nácizmus uralomra jutott. Ezeket a ténye- .ket nem lehet letagadni még akkor sem, ha a tudálékosak talán azt próbálják bizonyítani, hogy nincsen külömbség akár a fasizmus vagy a magán kapitalizmus által irányított országok viszonyai között. Addig amig a fasizmus alatt nyögő országok munkásainak nincsen szólásszabadság joga, szabad sajtója, a szabad szervezkedésről nem is beszélve, akkor mikor itt különösen beszélhetünk, Írhatunk, szervezkedhetünk. Akkor még akadnak olyanok, sőt magukat forradalmároknak nevezők, akik azt mondják, hogy a munkásosztály szempontjából mindegy, hogy a mai háborúba melyik fél lesz a nyertes. Józanul gondolkozó munkás minden reménye csak az lehet, hogy a fasizmus vagy nácizmusnak pusztulnia kell. Mert a feltörekvő munkásosztály is csak úgy építheti ki a jövő társadalmát, ha meg vannak hozzá mindazon feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mainál egy jobb, egy igazságosabb rendszert léptessünk életbe. Maga az IWW szimbóluma, amely a jelvényén a három csillagot ábrázol, azt bizonyítja, hogy a munkásosztály felszabadítása azon alapszik, hogy a dolgozókat hogyan tudjuk megszervezni egy arra alkalmas forradalmi ipari szervezetbe, amely szervezetben forradalmi tanítást és nevelést képesek leszünk adni a munkásosztálynak, hogy végcélját a felszabadulást elérhesse. Ez az IWW elmélete, erre hivatkoztam multheti írásomban is és aki tényleg ismeri az IWW elméletét az annak alapján bírálja és vezeti le az eseményeket. Senki meg nem magyarázhatja nekem vagy bárkinek is azt, kinek józan esze van, hogy a munkás- osztálynak mindegy, akár van joga a szervezkedéshez vagy nincs, vagy olyan uralkodó osztállyal áll szemben, akik tűzzel vassal pusztítják a munkásoknak mindenféle feltörekvését. Vagy pedig egy olyan uralkodó osztállyal állunk szembe, akik ha talán nem is szívesen, de lehetőséget nyújtanak arra, hogy a munkásosztály az ő forradalmi ipari szervezeteinek keretein belül építse már ma — addig is amig a kapitalizmus fenn áll, az uj társadalom alapját. Akik azonban ezt ma nem segítenek építeni — és teljesen azon a véleményen vannak, hogy a munkásosztálynak mindegy, hogy melyik fél kerül ki nyertesen a jelenlegi háborúból, azok nem ismerik a forradalmi munkásmozgalom alapvető elméletét. Vagy sohasem voltak ténylegesen az ipari termelés terén alkalmazva, csak dogmatikusan ragaszkodnak olyan hangzatos frázisokhoz, amelyek talán elméletileg jól hangzanak, de gyakorlatban sohasem válnak be. Nem dughatjuk ma a fejünket a homokba akkor, amikor a mai világégés közepette nem az a gondolat él agyunkban, hogy a fasizmusnak vagy nácizmusnak pusztulnia kell, ne hogy a munkásosztályra még a jelenlegi helyzetnél sokkal sötétebb idők várjanak. Nem háborús uszítás az, ha lapunk a “Bérmunkás” hasábjain írásban állandóan hirdetjük, hogy a nácizmusnak pusztulnia kell és mindazok, akik ezt lapunk íróitól zokon veszik, mert azt Német vasúti pusztítások a légi támadások egyik célja WASHINGTON, (ONA) A legutóbbi szövetséges légi támadások igen gyakran a német vasutaknak szóltak. Egyik éjszaka például angol “hurricane” gépek 23 vonatot támadtak meg a német vasúti vonalakon. A légi támadások egyik főcélja ugyanis a német vasúti hálózatot és felszerelést pusztítani és ezzel a német közelekedést megbénítani. Amerikai diplomaták értesülései voltak mértékadók a légi támadások ezirányu igyekezeteiben. Hosszú németországi tartózkadásuk alatt ugyanis az amerikai diplomaták megállapították, hogy a német szervezetnek egyik legsebezhetőbb pontja a vasúti hálózat és különösen, megfelelő modern mozdonyok kellő számának hiánya. A német vasúthálózat és a vonatanyag már a háború kitörése előtt is elég rossz állapotban volt, a normális javítás és pótlás elmaradt, mivel Hitler minden tonna acélt fegyvergyártásra foglalt le. Éppen 1939-ben, közvetlen a háború kitörése előtt, hozott nyilvánosságra a német kormány egy “négyéves tervet” a vasúti hálózat és a vonatanyag rendehozására, de erre már nem kerülhetett a sor. A megtámadott és kirabolt országokból természetesen szereztek vonatanyagot, Francia- ország például 1941-ben 2500 mozdonyt és 25.000 vasúti kocsit adott át. Mindez azonban édeskevés a hatalmas német szükséglethez képest. Németország kiváló autó-uthálózatokat épített volt ki és inkább ezekre számított a vasúti hálózat helyett. Az autó szállítás azonban olaj hiány miatt nem működik és a vasúti szállítást oly mértékben kénytelenek igényA Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, L. Angel. 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 7.00 Mrs. J. Deák, Akron .... 7.00 Mrs. G. Deme, Akron ..... 7.00 Mrs. L. Decsi, Akron ..... 5.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 2.00 Kath. Estergall, Clev...... 2.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 7.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 7.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.. 8.00 Mrs. L. Gánch, Carolina 12.00 Mrs. P. Kern, Akron .... 7.00 Mrs. E. Kovách, Clev...... 4.00 Anna Kovách, Detroit .... 2.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 7.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. A' Molnár, Cleveland 6.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 7.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 7.00 be venni, hogy a megromlott vasúti felszerelés mellett, az egész közlekedés veszedelembe került, a küszöbön álló tél szükségleteivel szemben. Németországnak ugyan 7000 mérföld vizűt áll rendelkezésére olaj és gabona szállítására a Dunavöl- gyéből, de ezek az utak télire befagynak. Az orosz fronton álló óriás haderők ellátása télen rendkívüli mértékben igénybe veszi a vasúti hálózatot és a vonatanyagot. Csupán a déli orosz fronton harcoló német seregek ellátása naponta hatvan teljes vonatot igényel, katonai körök megállapítása szerint. A légi támadások oly ipari központokat keresnek ki, mint például Cassel városa, ahol különösen vasúti műhelyek és gyárak dolgoznak. A vasúti vonalak és a vonatanyag pusztítása tehát nagy mértékben hozzá fog járulni Németország téli nehézségeinek súlyosbításához. DEMOKRÁCIÁT ÉS A NÉMETEK ELTÁVOLÍTÁSÁT KÍVÁNJÁK A FINNEK STOCKHOLM, szept. (ONA) Hiába a német uralom Finnországban, a szabadságért való kiáltás azért csak megszólal. ‘Nyugodtak lehetünk, írja a “Kansen Lahti” finn napilap most ideérkezett száma, a nép majd megmutatja, hogy a demokrácia tagadóinak semmi joguk sincs oly hangosnak és elhízottnak lenni. Választások után majd kiderül, hogy ugyanaz a szerény hely illeti meg őket csupán, amit eddig elfoglaltak. A demokráciát tagadó propaganda ma hatalmasnak látszik, mert hiszen a demokratikus propaganda nem szólhat, ez azonban nem változtat rajta, hogy népünk túlnyomó része az északi demokráciák és a nemzeti szabadság egészséges alapján áll ma is.” A lap miha- marábbi választásokat követel, hogy a nép kifejezhesse, micsoda politikát követel az országban.” Az idevaló, stockholmi “Ar- betaren” beszélgetést közöl egy finn tengerészzel: “Az a sok német katona kvártélyon a mi városainkban ingerli a finneket. Mit keresnek a “honi fronton”, mig a mi fiaink véreznek a tüzvonalon? Az a dolguk tán, hogy a születési arányt növeljék? Ez aztán ugyan sikerül is nekik, hála az asszonyok gyön- géjénak az uniformis iránt.” Eleinte hitték a finnek, mondta a matróz, hogy “a német baj társak csakugyan Finnország segítségére jönnek. “De amikor láttuk, hogy a régi határt rég elértük és még mindig nincs szó békéről, a keserűség egyre jobban dagadozik a németek és a finn kormány ellen. nyíltan hirdetik, hogy a fasizmus a munkásosztály átka és pusztulnia kell, azok legjobb ha a fasizmus karjai között keresnek menedéket mert odavalók. Pika Pál
