Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-10-10 / 1236. szám
1942. október 10. BÉRMUNKÁS 8 oldal MUNKA KÖZBEN "(gb) ROVATA" A GAZDASÁGI ÉRDEK A FONTOS Valóban nagyon okos ember volt az, aki először vette észre és mutatta ki, hogy az emberek gondolkodását és cselekedeteit gazdasági érdekeik irányítják. Az ember egészen ön- tudatlanul csinál bizonyos dolgokat, amiket abbahagy, ha gazdasági viszonyai megváltoznak. Látom például magamról is, hogy farmer koromban, ha újságot vettem a kezembe, hát mindjárt a farm termelvények árai után érdeklődtem. Különösen a tojásnak a piaci árai érdekeltek és akármennyire is voltam elfoglalva, mégis vettem időt arra, hogy a napi árakat megnézzem. Persze azért érdekelt a dolog, mert a farmról leginkább csak tojást szállítottunk és nem valami nagy öröm fogott el, amikor az árak leestek, ellenben amikor emelkedtek, hát hazudnám, ha eltagadnám, hogy bizony jóleső érzéssel vettem tudomásul. De most, hogy ipari munkás lettem, csak nagyon ritkán jut eszembe, hogy a tojás árakat megnézzem. És miután most nem eladok, hanem veszek tojást a saját használatomra, hát bizony jobbra- balra csóválgatom a fejem, mikor látom, hogy a tojás ára már megint felment és már 61 centet kell fizetni egy tucat friss tojásért, noha farmer koromban még a 70 centet sem tartottam elég magasnak. És igy van az ilyen dologgal mindenki. Mégis nagyon de nagyon sok idő múlt el, amíg az emberek rájöttek, hogy a gazdasági érdekeik mennyire befolyásolják a gondolkodásukat meg a cselekedeteiket. Most már a gyerek is látja ezt a dolgot, de egy Marx Károly zsenialitásának kellett kifejlődni, hogy ezt kimutassa és bebizonyítsa. De ha már magamat állítottam be példának, hát tovább is vihetem ezt a magyarázatot. Most, hogy ipari munkás lettem, a munkaerőmet viszem a piacra és a tojás napi áránál jobban érdekel az, hogy hol keresnek munkásokat és milyen fizetéseket ígérnek. Persze nemcsak én, de a legtöbb ipari munkás, még az is akinek állandó munkája van, időközönként átnézi a lapok munkásokat kereső hirdetéseit, hogy vájjon milyen a munkás kereslet a szakmájában. Most bizony elég sok hirdetést találunk a lapokban. A hadi rendelést nyert gyárak egy- re-másra hirdetnek, keresik a munkásokat. A hirdetések persze ígérnek eget-földet! s az embernek szinte kedve támad otthagyni a jelenlegi dzsábját, hogy a hirdetésekben lerajzolt Eldorádóban kérjen munkát. Sőt már annyira vannak, hogy például az itteni helyi lapokban még californiai gyárosok hirdetéseit is olvashatjuk. De láttam ily hirdetéseket a new yorki lapokban is. Vagyis a californiai gyárosok valószínűleg hirdetnek munkásokért az ország minden nagyobb városában. A NAPFÉNY HAZÁJÁBAN Hogy miért jutott eszembe éppen csak a californiai gyárosok felemlitése? Hát azért, mert egyik jó munkástársunk, aki mostanában Californiába ment, azt hívén, hogy ott köny- nyebb a robotolás, első benyomásairól igy számol be: “California szépségeiről már sokat hallottam, de eddig még nem találtam meg. Persze lehetnek itt is szép helyek, de nem ahol a proletárok laknak, mert azok itt is többnyire a gyárak közelében helyezkedtek el s az ily helyek bizony semmi szépséggel sem dicsekedhetnek. A szépséget csinálni kell, ide a természet semmi szépséget nem adott, hanem csak sok munkával hozzák létre ...” “Ami a munkaviszonyokat illeti, hát van itt is sok mindenféle munkaalkalom, mint másütt, de borzasztó sok a munkakereső egyén is, százával állnak a nagyobb gyárak előtt. Sokan cserélik a munkájukat, jobb munkát keresve. A fizetések körülbelül olyanok, mint az East-en a közönséges napszámosokat 65 centtől, az iparosokat pedig 95 centtől fizetik, kit hogyan tudnak becsapni. Ha nem kapható olcsóbban, hát adnak többet. Én nem adtam el magamat dollár 20-on alul. A gyárban, amikor mondtam, hogy mennyit kapok, hát meg voltak lepve, mondták, hogy sok, mert vannak ott öreg munkások, akik még nem keresnek annyit. Tehát attól függ, hogy mennyiért tudják megvenni a munkaerőt . . .” Én még nem voltam Califor- niában, de a nyilvánosságra került adatok alapján már sokszor írtam, hogy California nemcsak a “napfény hazája”, mint ahogy a hirdetésekben Írják, de egyben hazája Amerika legerőszakosabb, legkegyetle- nebbül kizsákmányoló munkáltató osztályának is. Olyanformán állítottam be a dolgot, hogy a californiai tőkések mun- kásgyülölők. Most azonban láthatjuk, annyire “szeretik” a munkásokat, hogy az egész országból odacsőditik őket. Különösen azt szeretik, ha a munkások százával meg ezrivel állnak a gyárak kapui előtt, mert akkor aztán olyan áron veszik meg őket, amilyenen éppen akarják. NEM VÁLTOZTAK Nem az első eset a mai, amikor a californiai hazug hirdetésekkel nagy munkástömegeket csaltak oda. Másfél évtizeddel ezelőtt a földművelő munkások tízezreit csalták Californiába, akik hallatlan szenvedéseken mentek át és akiknek kálváriáját John Steinback a “Grapes of Wrath” cimü kitűnő korrajzában örökítette meg. Mostanában sokat hallunk arról, hogy a munkásokat le fogják kötni a munkához. A munkát csak a “Man Power Director” engedelmével lehet majd cserélni. Eddig aktuálisan még csak a nyugati államok fakitermelő iparában foganatosítottak ilyen intézkedést, mert a fürészmalmok nem termelnek elegendő építő anyagot. Miután ebben is benn van a californiai tőkések keze, nem lepne meg, ha hallanám, hogy a Lumber Tröszt urai szabotálták az ipart mert magasabb árakat akarnak kierőszakolni. Másutt még nem történt semmi a munkások helyhez kötésére. De ha csakugyan le akarják szorítani a munkás fluktuációit, hát miért nem ütnek szét a hazug hirdetésekkel toborzó californiai munkáltatók között ? Avagy a californiai kapzsi tőkéseknek még mindig kiváltságos helyzetük van? A “napfény hazájának” urai még a demokráciáért folyó harcot is demokrácia-ellenes cselekedetre, a munkások kizsákmányolására használják fel?! Persze, itt megint csak visz- sza kell mennünk arra, amit a rovat elején Írtam. Az embereknek a gondolkodását meg a cselekedeteit a gazdasági érdekeik irányítják. Ez a háború, akármennyire a demokráciáért folyik is, nem változtatta meg a californiai tőkések gazdasági érdekeit. Maradtak tehát amik voltak, az ország legdurvább, legerőszakosabb kizsákmányolok Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? STATEMENT OF THE OWNERSHIP, MANAGEMENT, CIRCULATION, ETC., REQUIRED BY THE ACTS OF CONGRESS OF AUGUST 24, 1912 AND MARCH 3, 1933. Of Bérmunkás, published weekly, at Cleveland, Ohio for Oct. 1, 1942. State of Ohio, County of Cuyahoga. Before me, a Notary Public in and for the State and county aforesaid, personally appeared Louis Lefkovits. who, having been duly sworn according to law, deposes and says that he is the Business manager of the Bérmunkás and that the following is, to the best of his knowledge and belief, a true statement of the ownership, management (and if a daily paper, the circulation, etc. of the aforesaid publication for the date shown in the above caption, required by the Act of August 24, 1912, as amended by the Act of March 3, 1933 embodied in section 537, Postal Laws and Regulations, printed on the reverse of this form, to wit: 1. That the names and addresses of the publisher, editor, and business managers are: Publisher Industrial Workers of the World, 2422 N. Hals- ted St., Chicago, 111. Editor Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio, Managing Editor Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Rd. Business Manager Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Rd. 2. That the owner is: (if owned by a corporation, its name and address must be stated and also immediately thereunder the names and addresses of stockholders owning or holding one per cent or more of total amount of stock. If not owned by a corporation, the names and addresses of the individual owners must be given. If owned by a firm, company, or other unincorporated concern, its name and address, as well as those of each individual member must be given.) Industrial Workers of the World, 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. H. W. Westman, gen. sec. treas: 2422 N. Halsted St., Chicago, 111. 3. That the known bondholders, mortgagees, and other security holders owning or holding 1 per cent or more of total amount of bonds, mortgages, or other securities are: (If there are none, so state.) None. 4. That the two paragraps next above, giving names of the owners, stock holders, and security holders, if any, contain not only the list of stockholders and security holders as they appear upon the books of the company but also, in cases where the stockholders or security holder appears upon the books of the company as trustee or in any other fiduciary relation, the name of the person or corporation for whom such trustee is acting, is given; also that the said two paragraphs contain statements embracing affiant’s full knowledge and belief as to the circumstances and conditions under which stockholders and security holders who do not appear upon the books of the company as trustees, hold stock and securities in a capacity other than that of a bona fide owner; and this affiant has no reason to believe that any other person, association, or corporation has any interest direct or indirect in the said stock, bonds, or other securities than as so stated by him. 5. That the average number of copies of each issue of this publication sold or distributed, through the mails or otherwise, to paid subscribers during the twelve months pre- ciding the date shown above is. Louis Lefkovits, business manager. Sworn to and subscribed before me this 1st day of Oct. 1942. (My commission expires May 7, 1944.) Seal Jos. J. Andrassy IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
