Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-09-26 / 1234. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1942. szeptember 26. A sajtó és a sajtó-szabadság A mi olvasóinkat kicsinyelnénk le, ha arról Írnánk, hogy milyen fontos szerepet tölt be az emberi társadalomban az újság, amely a mai modern technikai vívmányok segítségével úgyszólván az események megtörténtével egyidejűleg a világ minden részében tudomásul hozza, már amennyire azt a hatalom birtokosai megengedik. A sajtó óriási hatalom, olyan erőt jelent amelyet felbecsülni lehetetlen és igy érthető, hogy a szabadságra törekvő emberiség egyik legfontosabb törekvése volt az, hogy a gondolatnak a sajtó utján való terjesztését kivívja. A mi időnkben a legkorlátlanabb sajtószabadság az Egyesült Államokban van, azonban nagy balgaság volna azt állítani, hogy itt amiért a gondolatainkat szabadon közölhetjük ténylegesen teljes sajtószabadság van, ilyen mindaddig nem létezhet amig a magántulajdon rendszeren épül fel a társadalmi rendszer, amelybe mint minden uj a sajtó túlnyomó többsége is a kevés nagy tőkés kezében van, illetve általuk van kontrolálva és igy természetesen annak az érdekében igyekszik befolyásolni az olvasó közönséget. Azt szokják hazudni, hogy az amerikai sajtó független és megvesztegethetetlen. A hazugságok közt amelyen ez a társadalmi rendszer felépül ez az egyike a legnagyobbaknak, csak a kezünkbe kell venni a nagy napilapokat és folyóiratokat, hogy ennek az állításnak a hazug voltát tisztán lássuk. Előttem fekszik egy nagy heti folyóirat, amely egyike a legelterjedtebbeknek valóságos könyv, amelynek a papír értéke is sokkal többe kerül mint az a 10 cent amelyért elárusítják, nem beszélve az előállítási költségekről, az irók, szerkesztők fizetéséről és a részvényesek nagy hasznáról. Hogy lehetséges ez? Azt ha lapozzuk a folyóiratot rögtön meglátjuk. Az ügyesen elbújtatott munkás ellenes és az olvasónak az osztályhelyeztéről a figyelmet elterelő ’’storyk” között ott vannak a drága hirdetések, AZ ÉPÍTŐ GÄRDÄBA 1942-1943-ra J. Geréb, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 1.00 P. Hering, Buffalo ....... 1.00 E. Kovách, Ceveland ..... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 1.00 I. Farkas, Akron ........... 1.00 A. Székely, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ___ 1.00 J. Vizi, Akron ............... 1.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00 H. Varjú, Chicago ........ 1.00 A. Lelkó, Pittsburgh .... 1.00 L. Fischbein, New York 1.00 J. Engli, Cleveland ......... 3.00 J. Pika, Turtle Creek .... 1.00 P. Pika, Chicago ........... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland .... 1.00 M. Danka, Cleveland .... 1.00 (Legalább 50 tagot szerezzünk az építő gárdába.) hogy ezek nem egy szolgálatot jelentenek, hanem megfizetését nem a hirdetéseknek, hanem a szellemi téren tett szolgálatoknak, az rögtön kitűnik, ha látjuk azt, hogy nem csak azt hirdetik, hogy melyik a jobb leves, vagy pálinka, hanem egész odalakon keresztül hirdetik azt, hogy mit nem lehet kapni. A nagy hadifelszerelést készítő gyárak tucatjai adnak le oldalas hirdetéseket, pedig az ovasó nem akar venni, sem repülőgépet, sem ágyút, sem tankot, még ha éppen gusztusa támadna rá, még akkor sem kaphatna, tehát minden épeszű ember előtt nyilvánvaló az, hogy a lapnak a gyárosok érdekében tett szolgálatokat fizeti meg a hirdető. Ebben az egy magazinban 37 egész oldalas ilyen hirdetés van, nem beszélve a “kis” fél és negyed oldalas hirdetésekről. Ha egy újság megpróbálna tényleg független lenni és a nagy tőke ellen Írni, rögtön tapasztalhatná a büntetést, a nagy busásan megfizetett hirdetések elmaradásával, kénytelen volna a lap terjedelmét redukálni és igy az ellen lapokkal a versenyt feladni. Tehát a sajtószabadság előfeltétele az volna, ha a lapokat tényleg az olvasók tartanák el és nem a hirdetők, ha nem lennének hirdetések és az olvasó csak a tényleges árat fizetné a nyomtatványért, egy ilyen ma elképzelhetetlen intézkedés, a reakciós terv ellen, mint a sajtószabadság ellen elkövetett merénylet ellen szállna harcba minden szabadság ellensége a reakció. Az elmúlt világháború idején már ilyenkor erős béklyó volt rakva a munkás sajtóra, a Bérmunkás és más munkás lapok postai szállítását már megvonták, Mr. Petterson az S.L.P. titkára már megírta a levelét a kormányzatnak, amelyben igazolta, hogy ők mint mindig most is kezes bárányok, olyan ékes bizonyítékokkal, hogy őket nem is háborgatta senkisem. Ma egy kissé másként van. A radikális sajtó szabadon irhát, a kormányzat keze inkább a reakció felé sújt és maguk a szervezett munkások is mindjobban kezdik felismerni a reakciós sajtó veszedemét és felveszik ellenük a küzdelmet. Mikor father Coughlin lapjától készült megvonni a kormányzat a postai szállítás jogát, a munkásosztály elleni gyűlölködés és a nácizmusnak tett szolgálat miatt, akkor a munkások, kik jól tudták, hogy ezt a lapot a nagytőke fizeti mégis a sajtó- szabadságot siratták, pedig csak a reakció, a nagy tőke szabadságán esett csorba. A szervezett munkások több helyen erős akciót kezdtek a reakciós kolumnisták, köztük a hírhedt Pegler ellen is, bojkottal fenyegetve meg a lapokat, amint meg irtuk Himler Márton a sajtószabadság elleni merényletnek nevezte ezt és a himleri szóvirágokat “aljas, bitang, szajha” stb. szórt azok ellen, akik felmerték emelni a szavukat a pegleri kutmérgezés ellen, holott ez csak egy gyenge kísérlet volt arra, hogy a nagy tőke túlkapásait korlátozzák, ahelyett, hogy ténylegesen erős bojkotot vezetnének le az ilyen lapok ellen. Himlernek is meg van a sajtószabadsága, ő is ki tud adni egy lapot olyan árért, amelynél a papír is többe kerül, pedig aránylag a hirdetései sem tulnagyok és a papír “ajándékok” sem gyakoriak, bizonyára mégis megtalálja a számításait, hogy a magyar és az amerikai reakció szolgálatába áll. Ha ezeket figyelembe vesz- szük, akkor látjuk azt, hogy milyen értéket jelent a munkásosztálynak egy olyan munkáslap, jelen esetben a Bérmunkás, amelyet az olvasók és csakis az olvasók tartanak fen, amely mögött nincsennek sem hirdetők, sem érdek csoportok, mely igy nincs lekötelezve, szabadon csakis a munkásosztály érdekeit szem előtt tartva vívja a munkásosztály harcát. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi lapunk az egyetlen amely nem emelte föl az előfizetési árát, nem követte a többi magyar lapok példáját, kik siettek felemelni az előfizetési rátát, dacára, hogy nem abból tartják fenn a lapjukat és többen annak dacára is leszállították a terjedelmüket. A lap áráról az országos értekezlet elgondolása az volt, hogy a magyar olvasó tábor egy jó része nem dolgozik a hadiiparban, másrésze elöregedett, keresetképtelen, ezeket úgyis tulerősen sújtja a drágaság, tehát ahelyett, hogy ezeket megterhelte volna erejükön felül, meg hagyva a régi két dolláros rátát és inkább azokhoz fordul, hogy a lap zavartalan megjelenésének és terjesztésének a lehetősége megmaradjon, akiknek a kereseti lehetősége ezt meg engedi és önkéntesen veszik magukra ezt a terhet. Jogos büszkeséggel mutathatunk rá arra, hogy a lap iránya egyezik az olvasók érdekeivel, amit igazol az, hogy az évet deficit mentesen zártuk le, adósság nélkül, több mint ezer dollár készpénzzel indulunk neki az uj küzdelmeknek, ezt az olvasó tábora tette lehetővé, egy centnyi idegen pénz nem folyt be és nem 50 és 100 dolláros adományokból, hanem az előfizetésekből, egy kettő és öt dolláros felülfizetésekből állt elő, ezt az odaadó szeretetet ismerve, biztosak vagyunk, hogy az olvasóink méltányolni fogják az országos értekezlet által lefektetett terveket (amelyet már ismertettük) és segítenek annak a megvalósitásáb a n, hogy magyar nyelven ebben a világot rengető időkben is zavartalanul jelenhessen meg a Bérmunkás az egyetlen szabad munkás sajtó, hogy az harcolhasson a reakció ellen és egy olyan társadalmi rendszerért melyben majd tényleg meg fog valósulni a többi szabadság jogok mellett a sajtószabadság is nem egy osztály, hanem az osztálynélküli emberi társadalom javára. Kovács Ernő Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi fórra dalom Forradalmi Ipari hadse regébe? Most Szombaton! SZÜRETI MULATSÁG NEW YORKBAN. Az IWW new yorki tagjai és barátaik a minden évben szokásos SZÜRETI MULATSÁGOT szeptember 26-án, szombaton este 8 órai kezdettel fogják megtartani a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Minden vigadáshoz szükséges szórakozás előkészítéséről a rendező bizottság gondoskodik. Úgyszintén a jó házilag készített enni-inni valóról is. A zenét pedig egy elsőrendű cigányzenekar fogja szolgáltatni. A belépő jegy ára 45 cent, melyért kávét és süteményt is kap mindenki az est folyamán. Jobban nem szórakozhat sehol mint ezen a szüreti mulatságon, melynek jövedelme a Bérmunkás és Bérmunkás Otthon fönntartását szolgálja, kérjük tehát a New York és környéki munkástársaink megjelenését. A bizottság. A NÁCIK SZERELME A NAGYBIRTOK LONDON, szept. (ONA) Azzal a náci demagógiával szemben, amit a földosztás jelszavával müveitek addig, mig hatalomra nem kerültek, jellemző micsoda birtokpolitikai intézkedéseket hajtanak végre, most, hogy hatalmon vannak. A gauleiterek mindenütt, de különösen Közéjp-Európában, utasításokat kaptak, hogy a parasztbirtokokat sajátitsák ki, alakítsanak belőlük nagybirtokokat, a parasztokat pedig küldjék az elfoglalt orosz területekre. Az első ország, ahol ezeket a terveket már részben végrehajtották Ausztria. Sok osztrák parasztbirtokot kisajátítottak már ,a parasztokat fel- szólitották, költözzenek a keleti területekre, mig a tagositott parasztbirtokokból nagybirtokokat alakítottak, amelyeket “a gépesített fölmüveléshez értő német birodalmi szakemberek fognak majd kezelni.” A Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 7.00 Mrs. J. Deák, Akron . .. 7.00 Mrs. G. Deme, Akron ..... 7.00 Mrs. L. Decsi, Akron __ 5.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 7.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 7.00 Mrs. P. Kern, Akron .... 7.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 7.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.. 8.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 7.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 7.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. E. Kovách, Clev...... 4.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 2.00 Mrs. L. Gánch, Carolina 12.00 Kath. Estergall, Clev ...... 1.00
