Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-04 / 1222. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942, julius 4. Az ember és az öszvér Eke elé fogva, föl a hegynek kapaszkodva vonszolja maga- után az ember az öszvért, miközben kifakadások közt a következő szemrehányásokkal illeti: x “Látod Bili, te csak egy öszvér vagy, mégpedig az apaszamár fia, én pedig az isten képére teremtett ember vagyok. S mégis itt veled összekötve kell dolgoznom évektől-éveken. Gyakran gondolkozva felette, hogy te dolgozol-e nekem, vagy pedig én teneked? Igazán olyan megállapodásra jutottam, hogy ez nem más, mint egy öszvér és egy bolond társulása. Mert ami azt illeti, éppen olyan nehezen dolgozom, mint te, — ha nehezebben nem. Egyenlő távolságokat járunk be, szánto- gatva, vagy művelve a földet, te négy lábbal, míg én csak kettővel. Ennélfogva én még- egyszer annyit dolgozom egy pár lábbal, mint te.” “Amint látod, hamarosan készülődünk a kukorica vetéshez, ^ ha ide ér a tördelés, egy harmadát be kell, hogy szolgáltassam a föld urának, amiért volt oly kegyes, hogy megengedett használni egy picinyke foltot az isteni világegyetemből. A másik harmad neked megy, a többi aztán az enyém lessz. Igen de te elfogyaszthatod a csül- lőin kívül az egészet, mig nekem meg kell osztanom hét gyermekem, hat tyúkom, két kacsám és egy bankár között. Ha mind a kettőnknek cipőkre van szükségünk, te biztosan megkapod. Látod Bili, te rászedtél engem. Most kérdezlek: illő ez egy öszvértől, egy apaszamár fiától, hogy megcsaljon egy embert, — a teremtés koronáját — a saját eltartóját.”*' “Igen, te is dolgoztál, de csak szántani és megmunkálni segítetted a földet, de magamra hagytad a kukorica levágását, kalangyába rakását, kifosztását, miközben a legelő kerítése fölött bájnulva hi-há-á-áztál talán éppen engem.” “Egész őszön, s a tél legnagyobb részén át az összes családtagoknak, öregasszonyostól a szopósig kell szednünk a gyapotot, hogy pénzt teremtsünk elő neked uj szerszámra, adóra és hogy kifizessük £ kamatot a rajtad levő jelzálog-köl- csön (mortgage) után. S törődsz te a mortgage-val valamit? Fenét sem. Te, haszontalan cudar, még a te kemény lusta bőrödön levő mortgage- ról is nekem kell gondoskodnom !” “Csupán csak választáskor jutok előnybe fölötted, mert én szavazhatok, mig te nem, s csak választás után veszem észre, hogy olyan nagy szamár voltam, mint a te apád. Igazán gondolkozom mostmár fölötte, hogy a politikát embereknek-e vagy csak szamaraknak csinálták-e, avagy pedig- a célból, hogy szamarakat , csináljanak az emberekből.” “Mond csak Bili, ezen dolgok megfontolása után, hogy tudsz olyan egyenes buta, áj- tatos-pofát vágni?” Egy töredék gyűjteményből. * Ezen irodalmi gyöngyre böngészés közben akadtam. Félek, hogy a legnagyobb igyekvé- sem mellett sem tudtam fordításban vissza adni a zamatját. Különösen az ilyen részek vesztenek sokat) a magyarba ültetésnél: “Verily I think it is a partnerships between a mule and a fool”, de ezeket levonva azt hiszem maradt any- nyi humor benne, hogy megérte a fáradtságot. Most még a földdel küzködő olvasókhoz néhány szót: Ne tekintsék gúnyolódásnak ezt a kis dolgozatot, hanem lássák be az igazságot, amit ezen tragikum takar. Lássák be, hogy sorsuk egyenlő a városi proletárok sorsával. Bankárjaiktól csakis úgy tudnaK megszabadulni, ha a munkásosztállyal összefogva megszabadítják ma gukat a kizsákmányolok minden fajtájától. Ennélfogva az érdekeik egybe esik a városi kizsákmányolt proletár tömegek érdekével. Hassanak minden törekvésükkel oda, hogy segítsék kisajátítani a kisajátítókat, olvassák a Bérmunkást és te- hetségühöz mértén segítsék elő a munkásosztály szervezkedését. Küldjék el adományaikat a Bérmunkás részére, hogy hathatósabban végezhesse a nevelő munkát a magyar munkások sorai között. “tudja Pál.......” Az amerikai katona egészséges “A világtörténelem legegészségesebb hadserege.” így nevezik az orvosok Uncle Sam mai katonáit. Az átlagos regruta egészségesebb, mint az ugyanolyan korú civil és egészségesebb, mint apja volt, aki 1917- ben katonáskodott. Ha valaki beteg, azt hamar és könnyen felfedezik katoná- ék, a szervezettség és fegyelmezettség segítségével. Azonnal kezelés alá kerül. A tudomány sokat haladt az utolsó két évtizedben és az orvosi technika lépést tartott a tudomány fejlődésével. Ezért annak a katonának, aki ma beteg lesz, sokkal nagyobb esélye van a meggyógyulásra, mint bármikor ezelőtt a hadsereg történetében. A katonaság kitűnő egészségi viszonyait igazolják a biztositó társaságok, amelyek a statisztika rideg számaival mérik fel a helyzetet. A Metropolitan Life Insurance Company egy újabb jelentése igy szól: “Általános m e g e 1 é g edést kelthet az a körülmény, hogy Amerika uj hadseregének az egészsége magas fokon áll.” E magas fokot két tényezőnek tulajdonítja a jelentés. Az egyik: “az emberek gondos megválogatása, a másik, az orvosi felügyelet és gondozás kiválósága. A jó egészség legszembeötlőbb bizonyítéka, a be- I tegségek okozta halálesetek rendkívül alacsony arányszáma.” Kétségtelen, hogy a hadsereg a legjobb egészségnek örvendő fiukat válogatja ki, beleértve azokat is, akiknek fogyatékosságai 1 könnyen — gyógyíthatók. Minden katonai sorozó bizottságban vannak, gyakorló-orvosok, elme-orvosok sebészek, fogorvosok, szem-, fül- és gégg-orvosok és egyéb specialisták. A jövendő katona — talán elcjször életében — alapos testi vizsgálaton megy keresztül. A hadsereg legközelebbi feladata, megőrizni a katonának jó egészségét s ha lehet még javítani rajta — minden irányban. Lehet, hogy a közlegényeknek néha nem tetszik, hogy mindennap megkérdezik tőlük, hogy van-e valami panaszuk és hogy sok kis apróságért, amikkel otthon nem törődnének, orvoshoz, sőt kórházba kell men- niök. De Uncle Sam szempontjából mindez a kényelmetlenség nagyon kis ár a “világtörténelem legegészségesebb” hírnevéért. A “maródi-vizit” egyike az első intézményeknek, amit a katona megtanul; minden reggel, pontosan, ugyanabban az időben, azok, akik rosszul érzik magukat, vagy akik orvosi kezelés alatt állnak, felsőbb parancsnokuk előtt jelentkeznek és nevüket bevezetik a betegek könyvébe. Ha valaki napközben rosszul lenne, vagy megsérülne, azonnal kórházba kerül, de ez a reggeli vizsgálat hozzá tartozik a napi programhoz. A regruta hamar megtanulja, hogy katonaéknál az ember vagy egészséges, vagy beteg, de nincsen félállapot a kettő között. Kétség esetén, betegnek tekintik. A hadseregben, úgy mint a polgári életben is, a betegségek megelőzése a cél. A külömbség csak az, hogy a polgári életben az egyéntől függ, hogy megte- szi-e a kellő lépéseket. A katonaságnál kötelező a dolog. Röviddel! a bevonulása után, a regrutát közömbösítik tetanus ellen, himlőoltást kap és tífusz elleni injekciókat. Ez mindenkire kiterjed. De ha szükség van rá, más védőoltásokon is keresztülmegy. A Caribbean vidékre küldött csapatokat sárgaláz ellen is beoltják. A katonaorvosi statisztika szerint, az első háborúhoz képest, nagy csökkenés mutatkozik a megelőzhető megbetegedések számában. A spanyolamerikai háborúban tudvalevőleg roppant sok ember esett a tífusz áldozatául. Minden százezer katonából 4800 megkapta a betegséget és 525 belehalt. A világháború alatt az orvosi tudománynak sikerült ezt a magas arányszámot 30 megbetegedésre és 5 halálesetre redukálni. Ma úgyszólván teljesen eltűnt a tífusz réme. A himlőt, amely valamikor a háborúk átka volt, a védőoltások segítségével teljesen kiirtották. A világháború alatt, a kanyaró is sok esetben halálesettel végződött. A helyzet azóta gyökeresen javult. 1917 novemberében, minden 1000 ember köjzül 240-et elért a kanyaró. 1941 márciusában 1000 ember között csak 57 kanyaró eset fordult elő, de legújabban 1000 katonából csak egy kanyarós beteg van. Egy másik gyermek- betegség, a középfülgyulladás, sziötén sok bajt okozott az utolsó háborúban, mert minden ötödik embert megtámadott. Ma csak minden kétszázadikat. A statisztika szerint 1917- ben, 100,000 katona közül 171 halálos tüdőgyulladást kapott. 1941-ben csak 8. Betegség mindenkit érhet, civilt és katonát egyaránt. A külömbség az, — és ez nagyon megnyugtathatja a szülőket és mindenki egyebet, — hogy a katona ritkábban lesz beteg és ritkábban hal bele a betegségébe. Az összehasonlítás a következő eredményt mutatja: A polgárok közül négyszer annyi ember hal meg tifuszban, két és félszer annyi tüdőgyulladásban, kilencszer annyi tüdővészben és tízszer annyi influenzában. Vannak persze betegségek, amelyeket nem lehet előre látni. Nem tudják megelőzni a vakbélgyulladást, sem a polgároknál, sem a katonáknál. Gondatlanságból, vagy véletlen- ségből történt baleset mindenkit érhet. De az utolsó években úgy az orvosi, mint a sebészeti kezelés terén óriási haladást tettek s a felgyógyulás esélyei nagyon megjavultak. A vakbélgyulladás ma félannyi esetben végződik halálos kimenettel, mint 1917-ben — a modern sebészeti módszerek alkalmazása következtében. Ha egy katona olyan beteg, hogy kórházi ápolásra van szüksége, az a leggondosabb, amit csak kívánni lehet. Katonai ápolók keze alá kerül, akiknek hadnagyi, vagy még magasabb rangjuk van s ezek ügyessége közmondásos. A fogorvos mindig rendelkezésre áll, hogy foggyulladásokat kezeljen, vagy fogászati műtéteket végezzen. Csak azt veszik be katonának, akinek a fogai rendben vannak, de Uncle Sam arra is vigyáz ,hogy rendben is maradjanak. Hadgyakorlatok alkalmával a hadsereget mozgó orvosi ki- rendeltség követi, orvosi különítmény, kerekeken. A legmodernebb orvosi berendezések hét teherkocsiból állanak. Négyet,' műtétek végrehajtására egyet sterilizáló szobának, egyet a röntgen készülékek elhelyezésére és egyet rendelőnek használnak. A mozgó röntgen szobát két évig tartó tanulmányozás és kísérletek alapján állították össze. Tizenöt perc alatt be- és kicsomagolható és egy félóra leforgása alatt rádiógraphono- kat produkál. A hadsereg minden tagját vércsapatokba osztják. Személyazonossági kártyáján, a katona vércsoportja is jelezve van. Baleset esetén, ha vérátömlesztésre van szükség, az orvos csak egy pillantást vet a kártyára és már tudja, hogy milyen fajta vérre van szüksége. A hadsereg még sok más óvintézkedést foganatosít, hogy -agjai egészségére felügyeljen és berendezéseket állít fel, hogy
