Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-04 / 1222. szám
1942, Julius 4. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-(gb) ROVATAMILLIÓ DOLLÁR Millió dollár kétségkívül igen nagy összeg lehet és igy milliomosnak lenni valami bagatel dolog. A millió dollárhoz meg a milliomossági állapothoz csak úgy nagyon odaVetőleg, egészen határozatlanul tudok hozzászólni, mert személyes tapasztalataim alapján éppen úgy vagyok vele, mint a cigánygyerek, aki egyre hajtogatta, hogy milyen pompás étel a liba pástétom és aki midőn «megkérdették tőle, hogy mikor evett olyasmit, hát azt felelte, hogy csak a bátyja látta, amikor azt ették. Én talán még annyira sem jutottam, mert nem hiszem, hogy a bátyám látott volna egy millió dollárt, de azért a ceruzával le tudom Írni és különböző számításokat is végezhetek vele. Mielőtt azonban ezt tenném, el kell árulnom azt a mindenki által ismert nagy titkot, hogy a pénz értéke abban rejlik, hogy be lehet cserélni mindenféle hasznos vagy élvezeti dolgokra, vagyis, hogy vásárló képessége van. így a pénz valójában jogot ad arra, hogy a dolgozók által készített javakból és élvezetekből bizonyos mennyiséget saját részünkre lefoglaljunk. Ha van egy dollárom, azt becserélhetem például egy ebédre, vagy valami más, az élethez szükséges valamire. Akinek sok dollárja van, az természetesen sok mindent vásárolhat és méghozzá, mindenből a legjobbat. A könnyebb számítás kedvéért tegyük fel, hogy az átlagos munkás, most a jobb kereseti viszonyok között heti 40 dollár körül keres, — mondjuk évenként két ezer dollárt. Ebből nem valami fényesen ugyan de szerényen el tudja tartani magát, feleségét és két gyermekét. Szóval az átlagos család, vagyis négy személy él belőle. ÖTSZÁZ ÉVI KERESET Ez az “átlagos” munkás ugyancsak megdolgozik azért a heti negyvenért. És minél “átlagosabb”, annál erősebben kell neki dolgozni. Látom itt is a “mi” gyárunkban, hogy gürcölnek. egész nap a gépek melgyógyitson, ha szükség van rá. A minden hónapban megejtett orvosi vizsgálat, amely sokkal alaposabb, gyakran olyan betegséget tár fel, amelyekről a katonának magának sincsen fogalma. Némelyek nem szeretik az egészségi állapotuk iránti túlságos érdeklődést, de azért mindenki tudja, hogy ez elsősorban az ő érdeküket szolgálja. lett. A gépek szaladnak és a munkásnak alkalmazkodni kell az uj kor szörnyetegeihez, hogy megcsinálja a kívánt mennyiséget. De dolgozni kell a farmokon is, az üzletekben, az irodákban, sőt még azokon a helyeken is, ahol szórakozást vagy nevelést adnak. Bizony, azt a heti negyvenet nem adják ingyen sehol sem. De mint már jeleztem, értek a számításhoz, és kiszámítottam, hogy ez a szóbanforgó átlagos munkástársunk éppen 500 év alatt fog keresni egy 'millió dollárt, fölteve, hogy addig nem teszik le a munkából, vagy valami más, különösebb dolog nem esik vele. De ez ügyben azt is jelenti, hogy aki most kap egy millió dollárt, az egy munkásnak 500 évi bérét kapta meg, vagyis jogot kapott arra, hogy a közösség termelte javakból lefoglaljon magának annyit, amiből a négy tagú család 500 éven át élne és amire csak 500 évi munka, vagy pedig 500 munkásnak egy évi termelése jogosítana. Tegyük fel, hogy igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy miként az ujjaink, úgy az emberek sem egyformák. Az egyik többet és értékesebbet tud nyújtani a társadalomnak, mint a másik, igy nagyobb jutalomra jogosult vagyis az összter- melvényből többet kell adni neki, mint másnak. De hát valóban ilyenek kapják-e azt a nagyobb jutalmat? Akaratom ellenére is ezekre a dolgokra gondoltam a héten, amikor hallottam, hogy azt a gyárat ahol előbb dolgoztam, megnagyobbították. Uj nagy- épületeket húztak fel, amely a felszereléssel együtt egy millió dollárba került. Ennek az ösz- szegnek a felét a kormány előlegezte, a másik felét pedig a cég fizette le. HÁBORÚS MILLIOMOSOK Ez a cég három tagból áll. Még nincs tiz éve, hogy ezt az üzletet kezdték. Az első pár évben csak tengődtek, de az utóbbi években rohamosan fejlődtek, gazdagodtak. Ez a három ember ma henceg azzal, hogy milliomosok lettek, — igazi háborús milliomosok. És nem is kellett nekik ötszáz évig dolgozni a milliókért a társadalom (a kormány segítségével) rövid időn belül kiutalta nekik. Természetesen azt hinné az ember, hogy azok, akik egy munkásnak ötszáz évi részesedését ily rövid idő alatt kapták meg kétségkívül valami igen értékes, nagyszerű szolgálatot tettek a közösség javára. Legalább is ez volna az ésszerű dolog, A tény azonban az, hogy az én volt bószaim ezt a rendkívüli nagy jutalmazást azdal érdemelték ki, hogy a munkásaikat nagyon hosszú órákon át és nagyon alacsony bérekért dolgoztatták. Ez az a nagy szolgálat, amit a társadalomnak nyújtottak. Pár évvel ezelőtt összeszedték a nagyon kiéhezett munkásokat és heti (hét napon át elosztott) 64—68 órát dolgoztattak velük. De olyan alacsony órabért fizettek, hogy negyven, vagy negyvennyolc órai munkával nem kerestek a munkások annyit, hogy megélhettek volna belőle. A gyárban eltöltött félév után mondhatom, hogy ott semmi, de semmi olyan találmány, vagy újítás nincs, ami figyelmet érdemelne. Sőt maga ez a túlfokozott kizsákmányolás sem uj, mert igen sok más helyen is alkalmazták. Hiszen ha ez volna az egyedüjj ilyen hely, akkor nem érdemelne az eset nyomdafestéket. De ilyen kapzsi ki- zsákmányolókat találunk sokat, mindenfelé. Amint a zászlókkal feldíszített uj épületet látom és, mikor a volt kollégák mesélik, hogy milyen cé-có volt az uj épület átvételénél, hát arra gondoltam, hogy milyen hihetetlen tudatlanságban él az a társadalom, amely a hasznos munkát végző dolgozó munkás 500 évi részesedésével jutalmazz^ azokat, akik csak a dolgozók kizsákmányolásával ‘tüntetik ki magukat. Az “Uj Rend” nevében A budapesti “Népszava” 1941 julius 6-iki száma került a kezünkbe, a melyből hozzuk az alábbi kis hirt: Halálraítélt két kirakatfosztogatót a rögtönitélő bíróság. A büntetőtörvényszék esküdtszéki termében szombaton ült össze a rögtönitélő bíróság, hogy az elsötétités leple alatt elkövetett háromrendbeli lopás két tettese: Hazlinger Ferenc 20 éves bádogos és vízvezeték- szerelő és Juhász Lajos 27 éves napszámos ügyében ítéletet hozzon. A vádlottak 28-ról 29-re virradó éjjel Berger Lajosné Népszinház-utca 51. számú kirakatát törték fel, junius 30- ról julius 1-re virradóra a Fenyves áruház kirakatát törték be és onnan 71 pengő és 50 fillér értékű töltőtollat vittek el. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg Krayzell Miklós elnök a tárgyalást. B u z a s s y Lajos ügyész háromrendbeli lopás büntette miatt kérte a vádlottak felelőségre vonását, mert megbeszélték, hogy lopásokat követnek el s az igy szerzett pénzt megélhetésükre fordítják. 0 Hazlingert szólította maga elé az elnök — Mire fordították a pénzt? —\ kérdezte az elnök. — Lakásra és kosztra — válaszolta a vádlott. Ezután Juhász Lajos másodrendű vádlottat hallgatta ki az elnök. — Együtt dolgoztam Haz- lingerrel a vásárcsarnokban — kezdte vallomását Juhász. — Nagyón keveset kerestünk. Nehéz munkával éppen, hogy a szűkös lakásra és kosztra valót tudtuk megszerezni. Ruhá- ravalóhoz már nem jutottunk. Ez az egy ingem van, ami rajtam van. A cipőm rongyos, kilóg belőle a lábam. Hazlinger védője rámutatott arra, hogy védence alig pár hónappal haladta túl azt az életkort, amely mellett statáriális bíróság elé kerülhet. A bíróság ítélethozatalra vonult vissza és háromnegyedórás tanácskozás után az elnök kihirdette a rögtönitélő bíróság határozatát. Melyszerint bűnösnek mondták ki a két vádlottat kétrendbeli lopás bűntettében és halálbüntetéssel sújtották. —A rögtönitélő bíróság ítélete ellen föllebezésnek nincs helye — mondotta Krayzell elnök. A két elitéit megrendültén, sápadtan haladt a fogházőrök között, amikor a fogházba kisérték őket. Három órakor a rabszállitó autó a maglóuti gyüjtőfogházba vitte a két elítéltet. Négy órakor végrehajtották rajtuk az Ítéletet. ELŐLEGES JELENTÉS Az ohioi kerületi piknik az egész napos eső miatt nem hozta meg azt az anyagi várakozást amelyet ahhoz fűztünk, különösen ha figyelembe vesszük azt a nagy és fáradtságos munkát, amelyet az akroni Munkástársnők kifejtettek annak érdekében. Több olvasónk, akik az eső dacára is ott voltak, de sokan azok közül, akik nem jöttek el, azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a nyári hónapokban rendezzük meg újból, hogy Cleveland és Akron Bérmunkás olvasói egy vasárnapot igazán együtt tölthessenek. Ennek az óhajnak teszünk eleget, amikor bejelentjük azt hogy a bedfordi Kalo farmot AUGUSZTUS 9-ére lefoglaltuk és minden előkészületet megteszünk, hogy azon mindenki jól érezze magát. Az újonnan épült nagv tánzcteremben STEIDEL PISTA fog muzsikálni az ő nótás rádió zenekarával. Hisszük, hogy úgy Akron, mint Cleveland minden Bérmunkás olvasó elkészül erre a piknikre a már két esztendőn keresztül elázott mulatságot, most anyagilag is sikeressé tenni. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
