Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-03-28 / 1208. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

CLEVELAND, 1942. MARC. 28 /T'

VOL. XXX. ÉVFOLYAM

NUMBER 1208. SZÁM.

Törvényjavaslat a

sajtószabadság ellen

Komoly hivatás vár a munkásosztályra

(f) Elég gyakran hangoztattuk, hogy ez a háború különbözik a volt világháborútól, dacára annak, hogy kizárólag kapitalista érdekekért történik.. Azt jól tudjuk, ha a demokráciák megnyerik ezt a háborút, a munkásosztály nem fog fölszabadulni, de viszont azt is tudjuk, ha a hitleri fascizmus győzne, a munkásosztály még sokkal kegyetlenebbül el lenne nyomva és a legirtózatosabb rabszolga sorsba lenne döntve. Akik a munkásosztály jövőjének öntudatos harcosai, nem kívánhatják a nácizmus győzelmét, sőt még indirekt sem követhetnek el olyan viselkedést, mely a náci terrorizmust segítené elő.

Hogy nem a levegőből kapott állítás annak hirdetése, hogy igenis ez a háború különbözik minden más háborútól, annak már is megvan a kellő bizonyítéka. Mig az elmúlt világháború kezdete, mindjárt a yankee terrorizmus bevezetésével indult el, elsősorban a munkásszervezetek szétrombolására és munkásszervezeti tagok százainak, sőt móndhatjuk ezreinek a bebörtönzésével,* addig a mostani esetben ha történnek is kísérletek ilyen cselekedetre, eddig még alig számottevő eredménnyel.

A munkásszervezetek ezideig még szabadon /működhetnek éppúgy, mint ezelőtt, a szabadsajtó jogát éppúgy használhatják, mint ezelőtt, és a gyülekezési jog is ugyanaz, mint ami volt a háború előtti időkben. És ez nagyon fáj egyes vadhazafiaknak, akik nem tudják felejteni a volt idők háborús terrorját. Ezek aztán most mindenféleképp próbálkoznak a volt háborús terror fölélesztésére és mindent elkövetnek, hogy minden munkásmegmozdulást elfojtsanak. Olyan törvények elfogadását sürgetik, melyeknek látszata az, mintha az országot védelmeznék az idegen propaganda elten, lényege azonban elsősorban a munkásság jogainak a fasciszta mintára való letiprása.

Egy ilyen kísérletet- tett az elmúlt héten egy New York állami szenátusi képviselő, aki törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a háború tartama alatt, minden idegennyelvü újságban közölt cikkek ugyanazon lapszámban angolra is lelegyenek fordítva. A törvényjavaslat célja, ahogyan a szenátor ur mondotta, hogy ellenőrizve legyen az idegen nyelvű náci propaganda. Mi nem hisszük, hogy a szenátor ur annyira naiv lenne, hogy nem tudná azt, hogy éppen az idegennyelvü náci lapok valósággal ömlengenek az amerikai hazafiságtól. A magyar Horthylapok például testestől-lelkestől a Horthy-Hitlerizmus szolgálatában állottak és állanak még ma is, már jóelőre angol cikkekben tettek hüségesküt Amerika mellett. De ezeknek a cikkeknek a valódi értelme, hogy jó fiuk lesznek mindaddig, mig uj alkalom nyilik valódi érzeletükben bemutatkozni.

Tehát nagyon is kilóg a lóláb a szenátos ur javaslatánál, mert addig, mig az idegennyelvü üzleti újságok már ezelőtt is angolul cikkeztek a bőrük mentésére, az idegennyelvü munkás- ujSágoknál lehetetlenség volna minden újságcikk angolra való lefordítása és egy olyan törvény az ilyen újságok beszüntetését idézné elő. És ugylátszik, hogy ez a cél lappang a törvényjavaslat mögött, mely reméljük, mint javaslat a papírkosárba kerül. Mindenesetre jellemző, hogy a törvényhozó urak min törik a fejüket és csak arra törekszenek, hogy a szabadság jogokat megszorítsák, ugyanakkor amikor -a demokrácia cégérével kérkednek.

Sajnos, hogy a hosszú idők óta tartó szervezési és nevelési munkával nem 'értük el azt a célt, hogy a világ munkásaival megértetni tudtuk volna, hogy mint emberek, igazi testvéri szereteten alapuló világrendszert építsenek föl maguknak, ezért következett be ez a szomorú helyzet. És ahogyan harcolunk a nácizmus munkástipró terrorja ellen, ugyanúgy harcba kell szálljunk a saját sajtószabadságunkat gúzsba kötni szándékozó törvényjavaslat ellen. Mert mi, a szervezkedési és sajtó szabadság hívei .és a nácizmus mindenfajtájának gyűlölt ellenségei vagyunk.

(Industrial Worker) Se szeri, se száma a különböző szervezeteknek, melyek közül a munkásember tetszése szerint választhat, mikor szükségét érzi a szervezkedésnek. Azonban a tapasztalat azt bizonyítja általánosságban, hogy- a munkás nem igen választja ki a szervezetet, hanem elfogadja a legelsőt, amely útjába esik, midőn a kényszerítő körülmények a szervezkedésre birják.

így tehát a megkülönböztetés elhanyagolásának következménye az, hogy a munkásmozgalom, a jelenlegi szervezettségének dacára is, szomorú megvilágításban tárul elénk. Sok szervezetben a munkások csak arra vannak egyesítve, hogy a munkás érdektől eltérő célokat szolgáljanak. Az ilyen egyesülések valójában nem is nevezhetők munkás szervezkedésnek. Azonban az a tény, hogy tartalmukat kizárólag bérmunkások alkotják, arra szolgál, hogy az átlagos tagság elől leplezze munkásellenes működését és ugyanolyan értelemben a munkás kérdéseket tanulmányozók figyelmét is megtévessze.

A szokásos feltevés szerint, a piunkásalakulatok tagsága a, gyakorlat alkalmazásából meríti felkészültségét, hogy az eljövendő munkásügyet igazában szolgálja, dacára, hogy jelenlegi ténykedése ebben az irányban kétes.

Azonban vannak a munkásügyek szemlélői közt olyanok is, akik felismerték azt, hogy sok munkás szervezet, mint látszik megkísérli és gyakori esetben megakadályozza a munkástagság felkészültségére való kiképzését.

“ Tehát tekintet nélkül arra, hogy valamely szervezet tagságát kizárólag bérmunkások alkotják, ha a szellemi vezetést munkáséit enesség jeljemzi, ki van zárva, hogy a munkásosztály jólfelfogott érdekében cselekedhessen. Az a fogalom, amelyen és amelyre egy szervezet épül és célirányának természete, működésének megnyilvánulása jellemzi valójában a munkás szervezetet, vagy ellenkező. esetben állítja a kapitalizmus szolgálatába.

Jöjjünk tisztába egyszer és mindenkorra ezzel a kérdéssel és ismerjük fel, hogy amikor valamely szervezet a tényekkel szemben, amelyek működésének ellenkezőjét demonstrálják, még mindig ragaszkodik ahoz a felfogáshoz, hogy a munkabér viszonya eltérő az osztály kö-1

zösségtől, habár abban foglaltatik minden érdekellentét és belőle származik az osztályharc, az bizony nem munkás szervezet, tekintet nélkül, hogy tagsága és még ha tisztviselői is őszintén annak vallják.

Ellenkezőleg. Minél őszintébben hisznek munkás mivoltában, annál feltűnőbbé válik munkásellenes karaktere. Midőn emberek és szervezetek arra vetemednek, hogy letagadni merészelik a nyilvánvalót, akkor nem csak másokra nézve válnak veszélyessé, de önmagukra is. iHa a “sárga” szervezetek vissza tükröző veszélye nem terjedne tőlük tovább, akkor megtehetnénk, hogy velük ne foglalkozzunk és irántuk ne érdeklődjünk. Azonban a küzdelem osztály jellege, amelyben résztveszünk, kényszerít bennünket, hogy tudomással bírjunk és behatóan figyeljük a ténykedésüket. Hiszen az egész munkásosztály megsínyli az általuk elkövetett sorozatos hibákat és megismétlődő árulásaikat. Analízisünk arra a felismerésre kényszerit tehát, hogy ezek azok a szervezetek, melye- , két kapitalista befolyás irányit amelynek az önmaguk által vallott hivatást hazudtolják meg és azáltal közvetlenül veszélyeztetik a munkásosztály összességének jövő kilátásait.

A munkásosztály által elfogadott osztályharc elmélet az a bizonyos valami, amely ellen a kapitalizmus harcolni kénytelen, mert hiszen érdekeikkel ellentétes osztállyal k e rülnek szembe és csak természetes, hogy ellene az utolsó körömszakadtáig küzdenek. Az osztályharc felismerése a dolgozók által, képezi a munkásosztály egyesülésének legfontosabb feltételét. Az amerikai munkás- hozgalom nagyrészének hivatásos vezérei, nagyon is jól elvégezték a munkáltató osztály javára a félrevezetést azáltal, hogy hol burkoltan, vagy nyíltan letagadták az osztályharc létezését és ezt olyan odaadással végezték, sokkal nagyobb eredménnyel, mintha a kapitalisták önmaguk csinálták volna.

Az IWW elvinyilatkozata határozottan felismeri a kapitalista társadalomban létező osztályok viszonyát. Félremagya- rázhatatlanul kinyilatkoztatja azokat a tényeket, amelyek összefüggésben vannak a két különböző osztály viszonyával I és kimutatja a történelmi kö- I rülményeket, amelyek mégha-