Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-21 / 1207. szám
1942 március 21. BÉRMUNKÁS 7 oldal Fiirdőházak az ipari telepeken Még nem is olyan nagyon régen, egészen esemény számba ment, ha valamelyik állam törvényhozó testületé kimondotta, hogy a gyártulajdonosok telepeiken kötelesek mosdóhelyiségeket felállítani. Azelőtt nagyon közönséges látvány volt a munkából hazasiefő zsír-, por-, olaj- és egyéb piszoklepte munkás. A munkahelyiségben nem volt alkalmuk megmosakodni s kénytelenek voltak onnan munkaruhájukban, a munka összes szennyével borítva távozni. Szerencsére ezek az állapotok megváltoztak. A megváltozott viszonyok kifejezői éppen azok a törvények, amelyek a munkaadókat arra szorítják, hogy a munkások egészségügyével is törődjenek. A mosakodó helyiségek felállításával azonban korántsem fejeződtek be a munkások egészségügyi védelmét célzó törekvések. A modern orvostudomány a közegészség megőrzésére az egészségügyi ismereteknek mind szélesebb körben való tanítását is igénybe veszi. — Ezen ismeretek révén a mun- munkások maguk állnak elő oly követelésekkel, amelyek egészségüknek a munkaközben való megőrzését célozzák. A munkás szervezetek pedig egyenesen munkaszerződéseikben állapodnak meg a gyárak egészségi viszonyaira vonatkozólag. De a munkáson és az orvoson kívül van még egy harmadik elem is, amely a munkások egészségének megóvását hangoztatja. És dacára annak, hogy ez az elem a legtulzóbb, mégis a legfontosabb. A munkás egészsége, jóléte, manapság rendkívüli fontosságú lett a nemzetgazdászok előtt. A nemzetgazdászok azok, akik rájöttek arra, hogy a munkások által betegségben eltöltött ide»' a nemzetre nézve óriási veszteséget jelent. Nemcsak a beteg munkás munkaereje vész el, hanem azonfelül energia pazarlást jelent a beteg által lefoglalt családtag, orvos, ápoló, gyógyszerész, kórházi alkalmazott, stb. Mialatt a betegség által ért veszteséget vizsgálták, rájöttek arra, hogy az egészséges munkás is sokkal több és értékesebb árut termel akkor, ha tiszta munkahelyiségben s jó munkaviszonyok között dolgozik. A legtöbb ipar-államban kísérleteket végeztek, statisztikái adatokat gyűjtöttek annak kimutatására, hogy a munkás munkaereje mily módon használható ki legelőnyösebben. Legfontosabbak azok a kísérletek, melyeket az angol kormány által kinevezett bizottság végztet. E bizottság végeredményében azt talált^, hogy a munkás legtöbbet és legértékesebbet termel, ha naponként nyolc óránál többet nem dolgozik, jól táplálkozik és jó egészségügyi viszonyok között él. Az egészségügyi követelményeknek egyik leglényegesebb része a test tisztántartása. Különösen fontos ez a munkásokra nézve, akiknek bőrére munkaközben mindennemű por rakódik le. Igen sok iparágban mérgező anyagok rakódnak le a munkás bőrére, a melyet a kéz utján a táplálékára is átvisz-. Hogy az ilyen anyagnak a testről való gondos lemosása menynyire fontos, az annyira magától érthető, hogy azzal teljesen szükségtelennek tartjuk foglalkozni. A fürdő akkor is nagyon kell ha a munkás nem mérges, hanem másféle anyaggal dolgozik. A munkás testére mindig rakódik le bizonyos mennyiségű por még a téli ruhán keresztül is. Ez a por az izzadságban oldott zsiradékkal keverve valósággal burkot alkot a bőrön, amely aztán meggátolja a bőr likacsain át való kilélegzést. Ez pedig a bőrnek egy igen fontos funkciója, a melynek megakadályozása a többi szervekben is zavarokat idéz elő. De ez a porréteg megakadályozza egyszersmint a test hő- kiegyenlitését is. Vagyis ha a munkásnak melege van, ez a burkolat a testét sokáig tulhe- vitett állapotban tartja és a további izzadást akadályozza. Ha aztán ilyenkor még a levegő is nagymértékben nedves, akkor a munkáson rendkívüli fáradtság érzete vesz erőt. Ilyenkor nemcsak hogy keveset és silány munkát végez, hanem ha gépekkel dolgozik, akkor az érzékszerveinek ellany- hulása következtében az élete is nagy veszedelemben forog. Üzleti szempontból nézve is jó befektetést eszközöl az a gyár, amelyik fürdőhelyiségeket rendez be munkásai részére és naponként 20—25 percet engedélyez minden munkásnak fürdésre. A felfrissült testű munkás által végzett munkatöbblet bőségesen megfizeti az ilyen fürdőhelyiség tartását és a fürdésre szánt idő költségeit. — A gyárhelyiségekben - legalkalma sabb a zuhanyfürdők bevezetése, mert a fürdőkádak tisztántartása sok költséggel jár és sok időt venne igénybe. Legalkalmasabb az a berendezés, ahol minden zuhanyhoz két öltöző helyiség van. Mialatt az egyik munkás fürdik, a másik Mi is tulajdonképen a pirulás? Miért pirulunk és honnan van az, hogy a pirulás majdnem mindig a fiatalságnál előforduló tünet, amely az öregedéssel lassan-lassan eltűnik. Először is legyünk tisztában azzal, hogy a pirulás vérhullám, amely az arcbőr alá fut minden kedélyhullámzásra, akár öröm, akár harag, akár meglepetés idézze elő ezt a rendkívüli hullámzást, amely a szivet sebesebb mozgásra és a vért gyorsabb keringésbe kergette. A pirulás különösen a vékony arc- bőrüeknél és a szőkéknél vehető jobban észre, mert a vérhullám a vékony arcbőrön keresztül jobban látszik és a szőke haj színe mellett feltűnőbb, mint a barnáknál. A pirulás legtöbb esetben csak az ártatlan kislányoknál fordul elő és annyira átmeneti és jelentéktelen, hogy a tapasztalt ember mosolyog és napirendre tér fölötte. Költők és öltözködhetik. Vannak orvosok, akik a nyitott zuhanyfürdőket ajánlják, mert igy a munkások egymás tisztaságát, esetleg a némelyiknél előforduló bőrbetegségeket ellenőrizhetik és a gyári orvos figyelmét felhívhatják rá. A gyári fürdőhelyiségek felállításánál tekintettel kell lenni arra, hogy az erre a célra szánt helyet a lehető legjobban kihasználják. Úgy kell építeni a helyiséget, hogy az világos s könnyen tisztítható legyen. A csövek lerakásánál arra kell tekintettel lenni, hogy azokhoz könnyen hozzá lehessen férni, ha javítás válik szükségessé. Gondoskodni kell a helyiség állandó tisztításáról. A fürdő kétségkívül egyike a legfontosabb civilizáció tényezőknek. A tiszta testű ember a szellemi világára is nagyobb gondot fordít. Az ilyen ember a lakását, a ruháját és minden egyéb holmiját tisztán tartja és tisztaságot követel családja minden tagjától. De jó hatással van a fürdő az ideg- rendszerre is. A gyors munka, a cejszerütlen táplálkozás, a mértéktelen szeszivás, a kedélyeket mesterségesen felizgató hírlapok, mindmegannyi tényezők az idegrendszer tönkrete- Vésére. Egy-egy zűhanyfürdő pedig, mint természetes élénkítő szer tehát valóságos jótétemény mindannyiunk ideg rendszerére, vérkeringésére, általános testerejére nézve. A modern nemzetgazdászok a munkahelyeken felállítandó mosakodó helyek és fürdőkben nem is annyira az egyénre mint inkább az egész munkásosztályra és igy a nemzetre gyakorolt nagy hatását látják. Mig az orvosok és a munkásszervezeteknek a meglevő viszonyokkal kell számolni, addig a nemzetgazdász csak elméleteket alkot, a melyek gyakran megvalcísulnak. És ez a legújabb elmélet pár szóba össze- szoritva: tisztaságra tanítani a munkást a gyárban ez viszont tisztává teszi lakását, környezetét, ami aztán testben, lélekben erősebb, e g é s z s égesebb, több munkát bíró nemzedékre vezet. lélekbúvárok egyértelműen úgy fogják fel az ártatlan gyermek arcpirulását, mint az ifjúság hajnalpirját, amely a felkelő nap világosságát megelőzi s az ifjú elmét, mielőtt a teljes világosság ránézve bekövetkeznék, titokteljes sejtelemmel tölti el. Más szóval a fiatalság ártatlan pírja a legszebb arcfesték, amely édes sejtelmeket kendőz a piruló részéről s jól eső látványul szolgál a tapasztaltabb szemlélőre nézve, aki szemmel láthatóan gyönyörködik az ártatlan naivság ily megnyilatkozásában. De mi van azokkal, a kik a legifjabb kort elhagyva, már sokat tapasztaltak, láttak és olvastak, akiknél tehát legalább feltételezni lehet, hogy a pirulás talán már nem ártatlan lelke tükrének megnyilatkozása. Az némileg igaz, de vannak sokan, akiknek tapasztalatuk és fölvilágosultságuk dacára vérük felbizsereg bizonyos dolgok Miért pirulunk? hallatára és látására, amelyekről tudják, hogy a rend és megszokott dologtól elütnek. És akkor megint csak itt van az a Vérhullám, amely az arcba szökve, azt pirosra festi. Vannak azonban olyanok is, akiknél a pirulás egy rögeszme szüleménye, a kiknek már az üres gondolatra, hogy elpirulnak, csakugyan arcukba szökik a vér. Ez már betegséget jelent, amelyből az illetőnek ki kell gyógyulnia és ki is lehet, még pedig az által, hogy a rögeszmétől meg kell szabadulnia. A legtöbbször az ily rögeszme abban áll, hogy az illető elpirulok elhitetik magukkal azt a badarságot, hogy a társaságban és az egész világon mindenki csak rájuk figyel, rájuk néz és azt várja, hogy mikor fognak elpirulni. Holott a valóságban úgy áll a dolog, hogy ha találkozik is a társaságban egy-két ember, aki az ily könnyen piruló zavarát és arca pirosságát észre veszi és megfigyeli s azon véletlenül elmosolyodik: az a mosolygás sohasem gúnyt, hanem csak afölött való örömet jelent, hogy a mai világban még ilyen ártatlan szívvel és lélekkel biró egyének is vannak, akik a legcsekélyebb dologra is el tudnak pirulni. Ez pedig nem szégyen, nem megbélyegző gondolat és ítélet, hanem a legnagyobb dicséret és dicsőség, ami különösen egy fiatal leányt érhet. Hisz a világ úgy is hiszi, hogy a mai fiatal leányok már sokkal többet tudnak abból, amit még tudniok nem kellene, semhogy pirulásra képesek volnának. Ez a rögeszme legtöbbször olyanoknál fordul elő, akik túlságosan foglalkoznak önmagukkal és ha társaságban vannak, mindig azt képzelik, hogy ők a társaság központjai, hogy mindenki csak rájuk néz, .hallgat, figyel s egyéb gondja és dolga nincs, minthogy őket kigunyol- ja, kinevesse. A legjobb az ily rögeszmével sújtottnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ő a társaságban csak olyan tényező, olyan kis pont, mint a többi jelenlevő; hogy se nem szebb, se nem jobb s nem okosabb, mint mások s hogy ennélfogva ő reá is csak annyit és úgy tekintenek a jelenlevők, mint másokra, mert semmi feltűnőt és kiválót nem találnak sem az arcán, sem a ruházatán, sem a társalgásán. Majd mégegyről megfeledkeztünk : a vékony arcbőrről. Ezen úgy lehet segíteni, hogy akinek ily arcbőre van, sütesse le azt jól a napsugárral. Tartózkodjék sokat ott, ahol a nap erősen süt s meglátja, hogy a vékony arcbőr egynéhány hónap alatt kreol szint fog kapni, hogy még a legerősebb pirulás sem fog meglátszani rajta. Egyébként soha ne gondoljanak még arra se, hogy nem akarnak elpirulni s ne erőltessék magukat semmiféle föltevésekkel. AKRON, O. — A magyar nyelvű IWW-isták a hónap első vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Magyar Házban.
