Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-21 / 1207. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 március 21. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2.00 one Year .......................$2.00 Félévre ......................... 1-00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ............._.... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879, ___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD-x®*>42 Hazudnak a katonák nevében (gb) Még alig pár hete, hogy Amerika reakciós tőkései és hajcsárjai vereséget szenvedtek a munkabérek leverésére irányuló törekvéseikben, de mintha semmi sem történt volna, újból meg újból támadnak állhatatosan. Mint ismeretes, a képviselők nem merték megszavazni a 40 órás munkahét felfüggesztését, ami azt jelentette volna, hogy a 40 órán felüli munkát a munkáltatók nem lettek volna kötelesek másfélszeres munkabérrel fizetni. Miután itt nagy vereséget szenvedtek, most más oldalról támadnak. Ezúttal a farm-termelvények árait igyekszenek leszorítani s ugylátszik, hogy ebben a kérdésben magát Roosevelt elnököt is megnyerték. Viszont a farmerok ellen nem mernek nyíltan kijönni a földmivelő államok képviselői és szenátorai. A legérdekesebb azonban, — amivel itt valójában foglalkozni akarunk, — hogy mindkét esetben a besorozott katonaságot akarják kijátszani a munkások és a farmerok ellen. Hónapok óta halljuk és olvassuk az ilyen gúnyos kérdéseket: A katonák a fronton is csak 40 órát harcolnak?! A katonák csak havi 21 dollárt kapnak, azért az életüket kockáztatják és még sem követelnek fizetés emelést, még kevésbbé fenyegetődznek sztrájkkal. Most meg azzal érvelnek, hogy a magas agrár árak annyira megdrágítják a katonák élelmezését, hogy egyszer majd nem kapnak elegendő ennivalót, noha az életüket áldozzák a hazáért. És igy tovább, folyik az agitáció úgy a munkások, mint a farmerok ellen, hivatkozva mindig arra, hogy milyen áldozatot hoznak a katonák. A kapzsi tőkések és hajcsárjaiknak ez a legdurvább, valóságosan úgynevezett parasztfogó érvelése. A KATONASÁGOT ELVÁLASZTJÁK A FARMEROKTÓL, MINTHA EGÉSZEN MÁS, FÜGGETLEN NÉPOSZTÁLYBÓL KERÜLNÉNEK KI, HOLOTT A TÉNY, HOGY A KATONASÁG ÓRIÁSI TÖBBSÉGÉT A MUNKÁSOSZTÁLY ÉS A FARMEROK ADJÁK. Mármost nem-e természetes, hogy amikor egy munkáscsaládból egy, két vagy több kenyérkeresőt elvisznek, akkor az otthon maradt keresőkre nagyobb teher esik. ÉS ÉPPENAZÉRT, MERT A KATONA FIZETÉSE JELENTÉKTELEN, AZ OTTHON MARADT KERESŐNEK KELL TÖBBET KERESNI, HOGY A CSALÁD SZÜKSÉGET NE SZENVEDJEN. Kérdezzük meg csak a katonákat, hogy az otthon maradt apjuk, fivérük vagy nővérük keresetét magasnak tartják-e? Különösen, ha azoknak pótolni kell az ő keresetüket is? Természetesen ugyanez áll a farmerokra is. A fiatal farmerok százezreit sorozták be katonáknak. Most az otthon maradt kisfarmerok kénytelenek uj gépek beállításával, vagy fogadott munkaerővel pótolni a katonasághoz bevonult családtagokat. Mi inkább azt szeretnénk megkérdezni a munkás és farmer családokhoz tartozó katonáktól, hogy helyeslik-e a hadigyárosok által birt nagy korporált farmoknak adott hatalmas állami támogatást? Ez a felelet majd megmutatná, hogy milyen hazug módon hivatkoznak a katonákra a tőkések bérencei. N Ez is demokrácia? (gb) A múlt évre eső szövetségi jövedelmi adót még csak a héten fizették be, de az újságok máris közük a jövő évi adótervezetet. Megtudjuk ebből, hogy jövőre még nagyobb adót kell majd fizetni, mert a háború költségei óriási méretekben emelkednek. Az uj adótervezet szerint az alacsonyabb keresetű munkásság a jövő évben jóval többet fog fizetni, mint az idén fizetett. A jövedelmi adót természetesen a mindenféle állami és fo-1 ; gyasztási adókon felül fizetjük s igy ebben az országban, amely- I ről valaha Európában azt hallottuk, hogy az adófizetést nem ismerik, ma. még lélegzetet sem vehetünk adófizetés nélkül. Azt mondják, hogy ez egészen természetes. Mosl háború van, fascista hordák vagyonúnkra, szabadságunkra és életünkre törnek. Védekeznünk kell tehát és ehöz nemcsak véráldozat, de anyagiak is kellenek. Sőt, ilyen borzalmas világégés idején, amikor milliók áldozzák fel életüket, hogyan lehet az adó ellen még csak szót is emelni?! Adjunk igazat nekik. Rettenetes világégés idejét éljük. Fel kell áldozni mindent, hogy megusszuk a válságot. ÚGY VAGYUNK, MINT A MENTÖCSOLNAKBA SZÁLLT HAJÓTÖRÖTTEK. Azoknak is össze kell fogni, minden erejüket meg kell feszíteni, hogy parthoz jussanak. De mit szólnának a hajótöröttek, ha közülök egy-kettő magának követelné az élelmiszerek és az ivóvíz nagyobb részét? Az ilyen hajótöröttek gondosan kiszabbják az élelmet es az ivóvizet. Bizonyára, csak az kap többet, aki többet evez és igy nagyobb erőkifejtésre képes. Ellenben levágják azoknak az élelmét a minimumra, akik semmit sem csinálnak. A mi nagy mentőosolnakunkban, — ebben a nagy világégésben azonban még mindig nagyon egyenlőtlen a termelt javak elosztása, holott állítólag mindenből hiány van, mert a háború óriási gyomra mindent felemészt. És ami a leghietetlenebb, hogy még mindig éppen a hasznos munkát végzők kapnak igen keveset, mig a paraziták a tulajdonjog alapján nagy bőségben élhetnek. Az uj adótervezet is pontosan ezt az irányt követi. A hasznos és nehéz munkát végzők adóját emelik és ugyanakkor meghagyják a százezer dolláros jövedelmeket. Hiába no, az ur még a pokolban is ur és háború ide, háború oda, az amerikai demokrácia szerint nekik sokkal több jár, mint a munkásembernek. Amikor Mussolini még le akarta ütni Hitlert ...“A világ megelégelte, hogy a német kormány sohasem tartja be Ígéreteit. Nem vagyunk hajlandók az erkölcsi egyenrangúság alapján tárgyalni olyan emberekkel, akik a becsület sarkalatos törvényeit ily cinizmussal figyelmen kívül hagyják. A világ bármely kormányának joga van ma Németországgal úgy bánni, mint ahogy cselekedetei után megérdemli: fegyverével leütni. Nincs az a földi hatalom, amely ebbenOlaszországot megakadályozhatná, ha elszánja magát reá.” (Mussolini lapjának, a római Messagero-nak 1934 julius 29- iki vezércikkéből, Dollfuss meg- öletése után.) Hollandia üzen. Bernből jelentik: Most érkeztek Berlinbe azok a nyomtatott borítékok, amelyeket Hollandiában osztottak szét abból a célból, hogy a jómódú hollandusok azokban küldjék el szeretet-adományu- kat a berlini “Winter-Hilfe” alapra. Igen sok borítékban csupán németellenes ujságkivágá- sokat találtak, főleg Churchill legutóbbi beszédeinek a demokráciák végső győzelmét hirdető részét, színes ceruzával aláhúzva. A nácik elrendelték, hogy a hollandiai Gestapo nyomozást indítson az ügyben. A korlátolt emberi elme a legbaromibb cselekedetekre is rakeni, hogy milyen isteni. Az egyéni szabadság legfőbb korlátja az egyéni képesség korlátoltsága. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi ^közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. _ _ _ E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a hí rrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban -— dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hqgy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a lökésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés77 — "Nevelés" — "Felszabadulás77 W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
