Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-03-14 / 1206. szám

1942 március 14.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

AMIT NEM HAGYHATUNK SZÖNÉLKÜL

.CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI

GYŐZELEM! |

• - i

Sajnos, még nem Hitler feletti győzelemről van szó, csak a magyar reakció rikoltja el magát, hogy győzött, abból az alkalomból, hogy a “cseh pénzen” kiadott “Igazmondó” “bedöglött”, mint azt Himler Márton nagyon finoman megjegyezte és siet megveregetni a saját vállát, hogy ez a győzelem az ő érdeme, mert az ő irtó és a kormánynál való denunci- áló hadjárata hatása alatt múlt ki. Ez ugyan egy kicsit érthetetlen, mert ha a csehek pénzelték az Igazmondót, akkor nem sokat jelentett volna, ha a Himler szavára hallgató ma-1 gyarok nem adtak neki előfizetést, mert cseh pénzen tovább is megjelenhetett volna, vagy nem a csehek pénzelték, akkor Himler urék hazudtak, mint ahogy tényleg hazudtak, mert az Igazmondót nem pénzelték a csehek és nem is azért szűnt meg amiért Himlerék neki támadtak, hanem azért, mert a lap irói közül egyesek erősen közeledtek az amerikai magyar reakció revizionista néjpbolon- ditáshoz, mert hiszen éppen onnét indult ki a “cseh bérenc” jelszó és mert az Igazmondó, amolyan “közép utas” kívánt lenni, ami a mai viszonyok közt lehetetlenség. Ma a nyílt színvallás ideje van, aki most a kerítésen akar ülni, az könnyei a földre pottyan. Ez a szomorú sors érte az Igazmondót és Róbert Oszkárt, aki rátévedt a revíziós vizekre. Átvette á magyar reakció “cseh zsoldos” jelszavát, amiért elérte a legszörnyübb büntetés ami szocialistát érhet, az, hogy nemcsak Himler, de a hírhedt, többször felpofozott náci pap, a new yorki Ladányi is megvédte és megdicsérte.

Egyidőben lapunk teret adott Róbertnek, amelyhez a jogcíme a múltja volt. A jelene lehetetlenné teszi azt, hogy vele vitatkozzunk- Hogy most mégis Írunk a revizionistákról, az azért történik, mert akadt egyetlen egy olvasónk, akit megihletett Róbert álláspontja és azonosította magát vele és kifogásolta, hogy a “cseh zsoldos” Vámbéryékat értékeknek tartjuk.

Mint minden imperialista háborút, úgy* az első világháborút is, imperialista béke követett. Mint az imperializmus ellenségei, természetesen elitéltük a trianoni béke kötést, de tisztában voltunk azzal is, hogy nem lett volna különbb a “béke” akkor sem, ha azt Berlinbe, vagy Budapesten diktálták volna. Tudjuk jól azt is, hogy Trianonnak az előkészítése a magyar feudális uralmi rendszer bűneihez tartozik. Az antánt 'békediktátumát Károlyiék visz- sza utasították, a Tanács Köztársaság meg fegyverrel harcolt ellene, ellenben Horthyék, hogy hatalomra kerülhessenek, készséggel elfogadták azt, hogy az uralmukat,' amely a nácizmusnak az első fecskéje volt, biztosíthassák. A terroron épült uralmuk megerősítésére, az elnyomatás és végtelen nyomorról a tömegek figyelmének az kerülésére indították meg a revizionista akciójukat, amelybe készséggel kapcsolódott be a magyar követségek álfái irányított amerikai magyar reakciósok vezérkara és huszéven keresztül nagyszerűen élt belőle.

Öntudatos munkás nem csatlakozhatott ehhez a reakciós társasághoz, először, mert a megszállt területeken élő magyar munkásoknak és szegény parasztoknak aránysai anul több joga és szabadsága volt, mipt Csonka Magyarországon, ez még a reakciós Romániára is állt, másodszor, mert minden revíziós eredmény a Horthyak gyalázatos uralmát erősítette volna, mint ahogy erősiti ma is, amikor Horthyéknak a természetes szövetségese Hitler — borzalmasan nagy árért — adott revíziót.

Minden embernek, aki újságot olvas, tudatában kell lenni azzal, hogy Magyarország, mely ma sokkal jobban mint a múltban Hitlerhez szegeződött, csak úgy kerülheti el a teljes feloszlását, ha olyan emberek, akik halálosan gyűlölik úgy a nácizmust, mint a magyar feudalizmust, megegyezést keresnek az/>kkal a| népekkel, akiknek ma Horthy-Hitler jóvoltából a magyar katonák a hóhérai. Ha ezek meg tudják értetni a szövetséges hatalmakkal és főleg a legjobban megbántott szovjet, jugoszláv és cseh néppel azt, hogy az elkövetett gyalázatosságért nem a magyar nép, hanem a magyar uralkodó osztály a felelős, a magyar nép megegyezést, őszinte barátságot keres a körülötte élő népekkel, nem szentistváni határok, hanem eurótpai egyesült “államok keretein belül, ahol a határ sorompók jelentősége eltörpül. Csak futóbolond, va#y szélhámos hiszi azt, hogy a győztes szövetséges hatalmak azzal fogják jutalmazni az óriási áldozatokat hozó szerbe két; hogy feldarabolják őket és büntetésből Magyarország szentistváni határait állítják vissza.

NESZE NEKED DEMOKRÁCIA

Vagy egy tucat “demokratikus amerikai hazafias” magyar heti lapban jelent meg a chicagói náci fűzfapoétának, Szege- dy Lászlónak az alább közölt verse Horthyról, a magyar nép véreskezü banditájáról, aki, hogy a hatalmat a hozzá méltó fiának adhassa át, uj, legalább háromszázezer magyar katonát adott Hitlernek részben az oroszok, részben a szerbek ellen. Arról a Horthyról, aki Amerikának is hadat üzent, nem hiszem, hogy akadjon olyan olasz lap, amelyik ma Mussoliniról, vagy norvég lap, amely Quis- lingről merne verselni.

Az amerikai magyar reakció dicsőségére megörökítjük ezt a zengeményt:

“Horthy Miklós pihenni tér

Ugylátszik, hogy otthon Hitler győzött végül:

A magyar kormányzó lemondott tisztjérül.

Mikor jött: romokban hevert egész ország

S később minden bajért mégis őt okozták.

....Zugó tengereken hánykó- dott a hajó,

Mégis révbe vitte....ez a tény és való!

Hitlerrel is csupán ő mert szembeszállni,

Nem törődve, hogy ez vesztére fog válni.

....Ott hagyja őrhelyét most a Vén Kormányos,

Tévedett bár olykor, de érdeme számos.

Átadja a helyét nála ifjabb őrnek

S meghatva tisztelgünk az ősz lemenőnek!” ^

Ezek az amerikai nép egységét a csehektől és a Károlyi csoporttól féltik- Ezt Írják az Amerikai Magyar Szövetség lápjai unos-untalan. Ezzel akarnak az amerikai hatóságoknál dénunciálni, mint azt maguk megírták. Hogy mennyire hívei az egységnek és a népek közti megértésnek, arra álljon itt egy másik vers, ugyanattól az írótól, amely ugyancsak a Himler lapokban jelent meg:

“Küzd vitézül a szerb.... s hallgat a cseh ‘nemzet’:

Hősi nemzedéket e faj sohasem nemzett.

Mikor, rájuk tiport Hitler tigristalpa:

Lábát csókolgatta ez a gyáva fajta.

Átok helyett szájuk nyílott gyáva bókra

S hetenként szaladtak Berlinbe kézcsókra.”

Amihez csak annyi megjegyzést kell tenni, hogy amig az általa ódába és prózába dicsőített Horthy teljésen behódolt Hitlernek, addig a “gyáva” csehek közül százakat kellett kivégeztetni Hitleréknek,

A MUNKÁSSÁG ÉS A

KATONASÁG

Hitler főjelszava az, hogy “bontsd meg az ország egységét, uszítsd össze a lakosságot, azután a légyőzése sokkal köny- nyebb lesz.” Ezt a taktikát ez- ideig elég eredményesen felhasználták és most az Egyesült Államokban próbálják ki. Az izolácionisták, akik egy ideig elhallgattak, most annál hangosabbá kezdenek válni és ha a munkásság fel nem készül, akkor a nácizmus veszélye Hitler nélkül is fel üti itt is a fejét. Heteken keresztül készítették elő a talajt árra, hogy a képviselőházban keresztül hajszolják az úgynevezett Smith javaslatot, amely nem kevesebbet akart, mint azt, hogy eltörülje a 40 órás munka hetet, a munka időt korlátlanná tegye, minden tulórázási díjazás nélkül. Ay indok a háborús produkció felfokozásának a szükségessége volt, ami természetesen hazugság, mert hiszen a munkaidő ma sincs a 40 órára korlátozva, csak a 40 órán túli munkaidőt kell egy és félszeres bérrel megfizetni. És ez az, ami fáj a támadóknak. A gyárosok úgyis túl magas profitját akarják még jobban megnövelni és a new deal munkásvédő törvényeit egymás után megsemmisíteni. Másrészt ' pedig egy megegyezéses békét előkészíteni, mert ezek a körök nagyon rettegnek egy szövetséges győzelemtől, amely után a profit csinálás korlátlansága még jobban veszélyeztetve volna. A munkás szervezetek és főleg Roosevelt elnök fellépése most elbuktatta a Smith javaslatot, de az aknamunka tovább folyik és most a katonaságot akarják a munkásosztály ellen uszítani. “A katonák havi 21 dollárért harcolnak, MacArthur katonái nem kapnak tulórabért 40 órás harc után, a katonák éjjel, vasárnap is harcolnak és nem követelnek bonuszt, vagy túlóra bért”. Ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal akarják a katonaságot a munkásosztály ellen hangolni, azt a katonaságod amelynek 90 százaléka a munkásosztályból kerül ki, amelyet azzal a jelszóval küldenek a harcba, hogy a meglévő jogainkat kell megvédeni a hitleri rabszolgaságban levő népeket felszabadítani, amely után a munkásosztálynak még több jogot és gazdasági biztonságot ígért az úgynevezett “Atlanti Óceáni Charter”. A katonaságnak és a munkásságnak egy az érdeke, a meglévő jogok védelme, a hitlerizmus kipusztitása úgy itt, mint az egész földön. A munkásosztály és a soraiból kikerült katonaság egy osztály, mert az az ifjú, aki felvette a mundért az osztály jellegét nem vetette le és nem lesz kapható arra, hogy saját fajtáját törje le. /

Természetesen ezeknek az amerikai fifth columnistáknak a csökevényei jelentkeznek a magyar berkekben is és az élharcos itt is Himler Márton, alí olyanokat mer leírni a lapjaiba amiknél szemtelenebbek, hazugabb rágalmakat még nem szórtak a munkásosztály felé, de a gyárosok hatalmas, nyílt és burkolt profitja ellen egyetlen szava nincs. Szégyene az amerikai magyarságnak, hogy magyar nyelven ilyenek jelenhetnek meg:

“De éppen úgy szabotálnak azok a munkások, akik Defense Bond vételére szavaznak, mikor az union localjában gyűlés van, közben azonban csak fele any- riyit dolgoznak, mint amennyi tőlük egy shiftán kitelne.”

“Nem titok azok előtt, akik érintkeznek a m u n kásnéppel, hogy a legtöbb gyárban és műhelyben ma az emberek egyénenként sokkal KEVESEBBET termelnek, mint régebben. Mitha szándékosan szabotálnák a nemzet védelmét”

“A Ford gyárban kimutatták, hogy amit a háború előtt ötszáz óra munka-idő alatt csináltak meg, arra most hétszáz órát vesznek a munkások.”

“Hogy ez meddig megy igy, azt nem tudjuk, de majd ha egy-két-kilenc uj nagy vereség ér bennünket, ha már végképpen nem tudnak semmi más bűnbakot vagy bűnös közeget találni, a nemzet haragja rávilágít erre a csendes szabotázsra és akkor jaj lesz a szervezeteknek is, a vezéreiknek is; csak-az a baj, hogy ugyanakkor jaj lesz az ártatlan, tisztességes és hazafias munkásnak.”

Ahány mondat, annyi hazugság. Ezek az urak jól tudják, hogy a munkásság őszintén kívánja a hitlerizmus pusztulását és a munka terén meg teszi a kötelességét, de hazug ürügy-