Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-14 / 1206. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 március 14. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 ^ne Year ...........................$2.00 Félévre ............................. 100 Six Months ....................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ...................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3| 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Munkásellenes honatyák (gb) “Amerika nagytőkései úgy vélik, hogy ellenforradalmi akciójukra most van a legalkalmasabb idő, AMIKOR KÜL- ELLENSÉG RÉME FENYEGET.” Ezt irtuk a múlt év december 6-án megjelent számunk vezércikkében, tehát még a pearl- harbori támadás előtt. Az események teljes mértékben igazolták állításunkat. Any- nyira igazolták, hogy azt még a reakciós sajtó is elismeri. “Semmi kétség, hogy az utóbbi két hónapban tervszerű támadást ^intéztek mindazon mhnkásjóléti törvények visszavonására, amelyek kiépítése éveket vett igénybe,” — írja az egyik nagy angolnyelvü lap a vezércikkében, amelyben azonban igazolni próbálja ezt a támadást, mert Van Nuys szenátor szavait idézve “a munkásságot is rá kell kényszeríteni, hogy mint mások, úgy ők is áldozatokat hozzanak a háborúért.” Amerika nagytőkései is a háborút elsősorban kiváltságaik megerősítésére igyekszenek felhasználni. Kiváltságaikat a jelenlegi munkás és népjóléti intézkedések korlátozzák. Ezeknek tönkretétele a támadás célje. Ezt igyekezett szolgálni Smith képviselő törvényjavaslata, amely! eltörülte volna a mai 40 órás munkahetet. A jelenlegi törvények értelmében a munkahét 40 órából áll. Lehet ugyan többet dolgozni, de a 40 órán felüli idő »over time” név alatt szerepel, amiért másfélszeres, egyes esetekben pedig dupla fizetés jár. A Smith javaslat tehát nem azt célozta, hogy a munkások többet dolgozzanak, hanem csak a másfélszeres és a dupla béreket akarta eltörültetni, másszóval a gyárosok profitját akarta annyival növeltetni. És dacára annak, hogy a javaslat reakciós volta ennyire nyilvánvaló volt, mégis a képviselőházban igen nagy pártja akadt és a szavazásnál csak azért bukott el, mert sok képviselő az ősszel újból választás elé kerül és féltek, hogy szavazatuk miatt majd elbuknak. Azonban a döntő szavazást két hétig tartó olyan heves viták előzték meg, hogy a reakció győzelmétől lehetett tartani, noha közismert dolog volt, hogy a( javaslót maga Roosevelt elnök is ellenzi. A javaslat ellenzői között akadt olyan, aki meg merte mondani az igazat is. “Mi lesz akkor,” — kérdezték, — “ha a munkások nem lesznek hajlandók 40 óránál többet dolgozni külön javadalmazás nélkül?” Vagyis elismerték, hogy EHHEZ A KÉRDÉSHEZ A MUNKÁSOKNAK IS VAN VALAMI KÖZÜK, NEMCSAK A KÉPVISELŐKNEK. Mert ha a munkások szervezkednek, — méghozzá helyesen, iparilag és szervezeteiket demokratikusan kontrolálják, akkor nem sokat törődnek az olyan támadásokkal, mint amilyet a múlt hetekben a kongresszusban intéztek ellenük.) Sőt valószínű, hogy abban az esetben ilyesmi nem is történhetne. Mert mégis csak különös dolog, hogy a háború kitörése óta az országház termei újból meg újból a munkásellenes támadások zajától hangosak. Honatyáink jórésze úgy gondolkozik, hogy az ellenség leveréséhez vezető legelső teendő a legfontosabb, a leghasznosabb néprétegnek, a munkásságnak gúzsbakötése. Ez Angliában rendkívüli szenzáció számba megy, mert EDDIG I MINISZTERI TÁRCÁT CSAK POLITIKAI SZOLGÁLATOK JUTALMÁUL ADTAK és igy nem nézték, hogy a miniszter ért-e valamit a rábízott ügyekhez. A legtöbbször természetesen semmit sem értett, de meg voltak a jó politikai összeköttetései, avagy mint született arisztokrata tartott igényt az állásra. Ez aztán egyben magyarázatát adja az eddigi angol kudarcoknak is. A másik kinevezés, amely még ennél is nagyobb szenzációt keltett és fontosabb is, a sir Stafford Cripps kinevezése, aki most a háborús miniszteriu aiban Churchill helyettessé lett és igy a miniszterelnök után a legmagasabb tisztséget nyerte. Ez a kinevezés azért okozott olyan nagy szenzációt, mert Cripps a legradikálisabb képviselők egyike, aki még a Labor Partyban is a szélső balszárnyi csoportot képviselte és annyira túlzónak tartották, hogy kizárták a pártból. Oroszország iránti szimpátiáját ismerve Churchill moszkvai nagykövetté nevezte ki és főleg neki tulajdonítják, hogy Anglia meg a Szovietek között megmaradt az összeköt tjetés az orosz-német paktum után is. Cripps kinevezése erre a magas állásra a szélső balszárnyi irányzat győzelmét jelenti, vagyis azt, hogy a Churchill kormány a jövőben még inkább a munkásságra akar támaszkodni. Anglia a veszély óráiban a szükkörü kiváltságos osztály mellőzésével mindinkább nagyobb néptömegeket, illetőleg azok képviselőit igyekszik bevonni a háborút intézők soraiba. Ezzel áll összhangban az a hir, hogy Indiának azonnal megadják az) önkormányzatot. ÍAz angol) imperialista birodalom tehát megszűnt és ezt maga Churchill igyekszik kidomborítani, amikor az angol birodalom helyett “The British Commonwealth of Nations” nevet használja. Ugyancsak ennek az újabb szellemnek tulajdonítják be az uj egyházfő kinevezését is. Az anglican egyház feje a Canterbury érsek. Erre az állásra most Lang yorki püspököt nevezték ki, akiről szintén a radikális hir terjedt el. A történelemben már számos hasonló esetet ismerünk. A külső ellenség által szorongatott ország uralkodó osztálya a néptömegekhez fordul segítségért és bizonyos engedményeket ád, vagy igér. Az angol uralkodó osztály, amely a birodalmi népeket megadóztatva “életjáradékokból” élt, móst nagy veszély előtt áll- Politikai jogok és gazdasági előnyök adásával igyekszik az eddig elnyomott néptömegek segítségét megnyerni. De a történelemben már arra is számos példa van, hogy az ily uralkodó osztályok soha ’öbbé vissza nem kapták kiváltságos jogaikat, hanem a krízissel együtt ők is kipusztultak. Remélhető, hogy az angol munkásság meg a birodalmi népek tanultak a történelemből és a tengelyhatalmak leverésével egyidőben a saját elnyomóiktól is megszabadulnak. Amire a történelem tanít (gb) Az angol hadierő kudarcai arra késztették Churchill miniszterelnököt, hogy háborús minisztériumának egyes tagjait lecserélje. Gyors egymásutánban kétszer is változtatta minisztériumát, amely természetesen világszerte sok találgatásra és magyarázgatásra adott okot. Különösen két miniszteri tárca betöltése keltett nagy szenzációt és tekintik igen nagy jelentőségűnekAz egyik, Sir James Grigg hadügyminiszter kinevezése, aki már 29 éve hivatalnok és fokozatosan érte el mai állását. CHICAGÓI OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Az IWW chicagói tagjai március 14-én, MOST szombaton este, 333 West North Avenuen TÁNCMULATSÁGOT tartanak. A rendezőség gondoskodik, hogy mindenki megtalálja a szórakozását. A zenét Maestro Virta zenekara szolgálja. Kitűnő ételek, jó italok. Belépő dij 25c. FELEMELIK A KATONÁK FIZETÉSÉT A hadsereg alsóbb fokú szolgálatainak fizetését emelni fogják. A tervezet aránylágosan adna magasabb fizetést úgy, hogy a közlegények a mai 21 dollár helyett 42 dollárt kapnának, mig az előléptetettek havifizetése is magasabb lenne. Kifelé lát, ki befelé néz. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s_ az élet összes javait ama kevesek bir. iák akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő' eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui> társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés4* -— "Nevelés" * — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
