Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-14 / 1206. szám
1942 március 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------szakavatott számítása szerint, nem lehet megadni a követeléseket. Persze, hogy nem, mert akkor a profitot kellene leszállítani. És ami a legrosszabb, hogy ‘ha nincs alkalom a profitra, akkor egyszerűen lezárják a gyárakat és' a munkásság akár éhen veszhet. Legalább is ez történt a múltban. Időközönként meg- ismétlődtek^ az óriási méretű pánikok- És ha a Whitneyk évi egy dolláros tanácsára hallgatnak, akkor a jövőben újból megismétlődnek a nagy éhezések. Szerintem va 1 am e 1 y gyár igazgatására akármelyik egyszerű söprögető munkás érne annyit, mint ez a Whitney, mert szakembert ő is kitudna nevezni, magának pedig nem követelne olyan nagy fizetést, hiszen nem pályázik minden évben három feleségre és igy nagyobb részesedést kaphatnának a munkások is. No de reméljük, hogy rájönnek erre is a munkások és nem fogják elfogadni az örökölt igazgatókat, hanem ők maguk veszik át az iparok irányítását és az iparokat nem a Whitneyk profitjáért, hanem a hasznos dolgok gyártásáért tartják majd üzemben. Himler vizsgálatot követel KIK A PARAZITÁK? Ugylátszik, hogy Roosevelt elnök nagyon a tyúkszemére lépett egy csomó embernek, amikor követelte, hogy a paraziták hagyják el Washington várost, mert kell a hely az állami alkalmazottaknak. Westbrook Peg- ler, a hirhedt munkásfaló újságíró mindjárt magára vette a dolgot és elutazott, mint most írja, vakációra. A parazita fogalom, amikor emberekre alkalmazzuk, az ingyenélőt jelenti, tehát azt, aki nem dolgozik, így most nem is tudom megmondani, hogy mi a nem dolgozó, vagyis pihenő parazita mert emészteni, fogyasztani akkor is kell és hasznos dolgot a parazita soha sem végez. ' Washingtonban azonban mások nem értették a célzást úgy, mint ez a Pegler és most azon vitatkoznak, hogy ki is a parazita? Az egyik képviselő például Ickes belügyminiszterrel kezdi meg a paraziták névsorát. Ickes nek azonban akadtak pártfogói, akik a képviselők között keresik a parazitákat, mert mint mondják, igen sok úgynevezett “yes man” van közöttük, vagyis olyan, aki a pártvezér parancsára csak igennel szavaz, mást nem csinál. Nem akarok beleszólni ebbe a vitába, mert Pegler azt állit- litja magáról, hogy ő parazita, nincs jogom ezt kétségbe vonni, végre is jól ismerheti önmagát. És ugyanezt a jogot meg kell adnunk a képviselőknek, meg a minisztereknek is azon az alapon, hogy a paraziták lisztá- jára más területen keresek jelölteket. Erre az adott okot, hogy a lapok első oldalai nagy hírekben számoltak be Jack Whitney házasságáról, aki a napokban feleségül vette Betsey Cushing Rooseveltet, Roosevelt elnök legidősebb fiának elvált feleségét- A hírek szerint ennek a Whitneynek a f o g 1 a 1 k ozása “sportman”, — vagyis sportoló. De nem abból él, mert szerencsés papát választott magának, aki potom 27 millió dollár örökséget hagyott kedves fiára, aki igy csak a sportoknak él, vagyis költi a pénzt és él a kéjhajhászatnak. De már papa Whitney is tudta, hogy valami baj van a csemetével, mert a nagy örökséget úgy hagyta, hogy a “Play Boy” (könyelmü ifjú) 40 éves koráig csak' a kamatokat élvezheti és csak akkor kezdheti költeni a tőkét is. Hogy jól ismerte a csemetéjét, mutatja az is, hogy ez az ifjú 1940 májusában elvált az első feleségétől. Akkor megbetegedett, mire elvette az ápolónőjét. De attól megint elvált és most 22 hónap alatt már a harmadik felesége van. Ugylátszik, hogy 27 millió kamatai-1 ból tellik minden évben egy-egy uj feleségre. De mindezek dacára a 27 millió, amely részvényekbe van befektetve, jogossá tette ezt a nagyszerű ifjút arra, hogy nagy iparvállalatok és bankok igazgatói között foglal helyet és huzz% az azokkal járó jövedelmet. így például igazgatója a Selznic International Picture Airways, a Great Northern Paper Co., az United States Trust Co. és még más vállalatoknak is. Természetes, hogy a -sportoknak, meg kéjhajhászatnak élő ifjú csak a fizetéseket vette fel ezen vállalatoktól. A munkát, az igazgatást a fizetett alkalmazottak végzik. De ami legérdekesebb az, hogy a hírek szerint ez a Whitney csemete a mézeshetek után Washingtonba megy lakni, ahol dollár-a-year man és valamelyik állami hivatalnak tanácsadója lesz. Nem tudjuk, hogy melyik az a hivatal. De ajánljuk Roosevelt elnöknek, hogy állítsa fel a parazitákat összeíró hivatalt és nevezze ki ezt a Whit- neyt ezen hivatal vezetőjének. Végre is ez az ember ismerős abban a társaságban, amelynek tagjaiból ezt a lisztát könnyen össze lehet állítani. SZAKEMBEREK AZ IGAZGATÓK A nyájas olvasó bizonyára azt mondja, hogy mindez igaz, de aztán kérdezi, hogy miként jön ez -a dolog ebbe a rovatba? Nos, ez a dolog ebbe a rovatba tartozik, mert, mint a hirek is mondják, ez a Whitney több iparvállalatnak az igazgatója. Igazgatója, vagyis irányitója az iparoknak tekintet nélkül tudására, szakképzettségére. Sőt a 27 millió örökség megadja neki az irányítás jogát, ha mindjárt tökéletesen hülye is. Ez a 27 milliós örökség, mely iparvállalatok tulajdonjogát jelenti,.' az igazgatás jogát a Whitneyeknek biztosítja és miután ők nem értenek hozzá, rábízzák olyanokra, akik a legnagyobb profitot tudják kihozni a vállalatokból.Ezek az igazi szakemberek, csakhogy tudásukat nem az általuk vezetett gyár munkásainak javára, vagy a közjó javára használják. Mindez másodrendű, — mondjuk, melléktermék. A fő az, hogy a tulajdonosnak nagy profitot hajtsanak. Ha nem képesek erre, akkor repülnek. Ezért van aztán az, hogy én, meg te, nyájas olvasó, meg a többi munkások oly merev ellenállásra találunk a gyárak fizetett vezetőinél, amikor magasabb bérekért é,s rövidebb munkaidőért folyik a harc. A Whitneyk, vagyis a tulajdonosok, ha véletlenül eléjük kerül a dolog, azzal védekeznek, hogy a vállalat i g a zgatóságának Az utóbbi időben “The New Democracy” címmel angolnyel- vü röpirat lapot adnak ki New Yorkban, amelynek utolsó száma Gabriel Lorenz iró Eckhardt Tiborral és a köréje csoportosult Amerikai Magyar Szövetség vezérgárdájával foglalkozik. Lorenz kíméletlenül leleplezi Eckhardt ébredő múltját, majd kimutatja az AMSz és a nácik által támogatott Magyarok Világszövetségének össze-1 függüsét. Az Eckhardt-Him- ler-Darago-Kerekes AMSz mozgalmat ötödik kolumnista mozgalomnak nevezi és követeli, hogy az amerikai kormány indítson vizsgálatot ez ügyben. Súlyt ád e követelésnek az, hogy a röplapot kiadó “Peoples Column” csoport egyik alapítója gyanánt Ernest W. Gibson Jr. szenátor szerepel. Himler Márton lapjának legutóbbi számában válaszol az őt személyesen is kipellengérező Lorenznek olyan hangon, ami szennyeségben és piszkolódás- ban messze felülmúl mindent, amit eddig az amugyis aljas hangú amerikai magyar lapok valaha is produkáltak. Csak akik az amerikai magyar lapok durva Írásmódját ismerik, tudják megérteni ,hogy mit jelent ez az állításunk. Himler a Lorenz leleplezéseit a menekült cseh kormány és ügynökei munkájának akarja feltüntetni. Természetesen szerinte cseh ügynök mindenki, aki nem dől be az ő parasztfogó, népcsaló hazafi ságának- Hogy magát és társait megmentse, most ő is vizsgálatot követel; hogy úgy mondjuk, kontra vizsgálatot. Azt mondja, vizsgálják meg úgy az Amerikai Magyar Szövetséget, mint a röplapot kiadó Peoples Column társaságot. Nekünk semmi ellenvetésünk nincs az ilyen vizsgálat ellen. Sőt, reméljük, hogy a vizsgálatnál számításba veszik a szó- banforgó egyének politikai működését az elmúlt 20 évben. Megkérdezik tőlük, hogy miért támogatták olyan hűségesen a Hitler szekerét toló Horthy kormányt? És különösen Him- lertől megkérdik azt is, hogy miért tart olyan főmunkatársat, mint Szegedi László, aki soha sem titkolta náci érzelmeit és akinek megengedte, hogy még a múlt hetekben is Hort- hyt dicsérő riggmusokat zengjen lapjában, mint akinek a magyar nemzet igen nagy hálával tartozik, bizonyára azért, mert az országot Hitler kezére játszotta. Bizony nagyon érdekes lesz, ha ezen kérdésekre Himler urnák feleleteket kell adni. i De mint mondottuk, máskülönben ez a vizsgálat egészen hidegen hagy bennünket. Azonban mégis tiltakoznunk kell azon határtalan szemtelenség ellen, amivel ez a Himler azt állítja, hogy a Lorenz támadása nem őt és átrsait érte személyileg, hanem az amerikai magyarságot. “Az amerikai magyarság százezer tagját a legaljasabban, a legkomiszabbul bevádölták az amerikai kormánynál,” — ordít fel gyalázkodó cikkében.Pedig valójában csak róla és néhány társáról van szó, akik az amerikai magyarság nyakába varrták magukat és mint az amerikai magyarok szállítói, valóban tehát élősdiei szerepeltek. A megélhetés nehézségeivel küzdő magyar kivándorlók nem (Folytatás a 8-ik oldalon) az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo...... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York ... 6.00 J.' Vizi, Akron ......rrr...... 12.00 J. Deák, Akron..,.v........... 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
