Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-03-07 / 1205. szám

oia&i BÉRMUNKÁS 1942 március 7. A VEZERI PROBLÉMA A lapbizottságnak a vezetők és a tömegek viszonyára vonat­kozó vitakérdése alkalomszerű­vé teszi, hogy magával a vezér- ség fogalmával . részletesebben foglalkozzunk. Kívánatos ez an­nál is inkább, mert az utóbbi évtizedekben minden 'jelentő­sebb társadalmi megmozdulást, — radikálisakat éppúgy, mint reakciósokat,— vezérekkel hoz­nak szoros összefüggésbe.Egyes eszméket, annyira hozzákap­csolnak bizonyos vezérekhez, hogy egyiknek említése mind­járt a másiknak a képzetét is felidézi. A Hitler neve például azonnal eszünkbe juttatja a ná­cizmust s ha a bolsevizmusról beszélünk, mindjárt Leninre is gondolunk. A történelem azt mutatja, hogy a vezéreknek igen fontos szerep jutott civilizációnk kez­dete óta mind a mai napig- Vannak azonban, akik azt állít­ják, hogy vezérekre csak a ci­vilizáció alacsonyabb fokán van szükségünk és egyszer elérünk ahhoz a korhoz, amikor nem lesznek vezérek, mert nem lesz rájuk szükség. Sőt már most is egyes csoportoknál kiküszöböl­ték őket, mert az érdekeltek ve­zérek nélkül is tudnak kooperál­ni valamely eszme, vagy mozga­lom érdekében. Ennek az irány­nak képviselőit megtaláljuk az IWW tagjai között is, igy való­ban helyénvaló a vezérség kér­désének tüzetesebb vizsgálata, noha az jóval túllépi a feltett kérdés kereteit. Ugylátszik természeti tör­vény, hogy az agy és az ideg- rendszer kifejlődése sokkal több időt igényel a testi fejlődésnél. Amig az állatvilágban a magá­val tehetettlen csecsemő1 kor legfeljebb pár hétig tart, az em­bernél ez a korszak éveket vesz igénybe. Évekig tart, amig megtanulja a legelemibb élet­tani cselekvéseket, az evést és a tisztálkodást, de amikor már ezí meg is tanulta, még mindig nagyon messze van attól, hogy önmagát el is tudja tartani. És minél műveltebb kultúra köze- pett női fel, annál tovább tart a gyermek-kor, annál későbben lesz kenyérkereső, — mint mon­dani szokás. Modern államok- j ban a háborút megelőzőleg ez a j gyermekkor 18-20 év, vagy még ennél is több időt foglalt le. A gyermekkor alatt termé­szetesen valaki más gondosko­dik rólunk, tanít, vezet és pa­rancsol. A vezérség eszméjét, amely egyrészről utánzás, más­részről engedelmesség, az em­ber tehát már az anyatejjel egy időben kezdi megismerni s gyer­mekkorának két évtizede alatt teljesen hatása alatt él. Az is­kola természetesen még inkább fokozza a vezérség szükséges­ségének tudatát. Nem lehet te­hát csodálkozni azon, hogy a felnőtt ember is vezérek után megy, vezérek után vágyik. A KÉT HAJTÓERŐ Viszont figyelembe kell ven­nünk, hogy a természetben két nagy erő hajt mindent. Az egyik a szülőkhöz való hasonlatosság a másik a szülőktől való elütés, — a megállapodottság és a fej­lődés. Ez a két erő folytonos harcban áll egymással úgy az individuális egyénekben, mint a tásadalmakban- Jelen kérdé­sünkben ez azt jelenti, hogy az átlagos ember vágyik a vezetés- i re, de ugyanakkor ellenszegül is annak. Egyszer az egyik más­kor a másik erő jut túlsúlyba. De még egy másik dolgot is le kell szögeznünk. És ez az, | hogy minél fejlettebb társadal- i mi rendszerben él az ember, an­nál inkább korlátozni kell egyé­ni szabadságát. Az egyén sza­badsága beleütközik szomszéd­jainak szabadságába. Az ilyen fejlett társadalmakban csak bi­zonyos rendszabályok betartá­sával lehet élni. De az ily rend­szabályok, törvények :betartá- 1 sa fegyelmet, parancsolást, ve­zetést, engedelmességet, köve­tést, stb. követel meg, vagyis a vezérség eszméjét ápolja. Ugyancsak ebbe a kategóri­ába kell soroznunk a modern iparokat is. A modern gyári ipar nem a munkások egyszerű koo­zsákmányolási e s h e tőségeire ? Vagyis bizonyos, hogy a ten­gelyhatalmak győzelme a fehér meg a sárga fajok közti még borzalmasabb háborúhoz vezet- n . amely csak as egyik faj tel­je-. kiirtásával érne véget. A kél fajnak egymást kiirtó háborúja helyett sokkal célra- ■ zs .'bb a Irt újnak és a töb­bi fajo rak egyéb tes kooperáci­ója cp;- -Vb, boldogabb világ ívesd évére. Mintahogyan : ;:r vi sző' vég nincs arra, hogy theremb r kizsákmányolja fe­hér embertársait, vagy a sárga a'rz/r: fa ' I ostvércit; úgy e’ér- c s n!:->z a időponthoz, z r h t. szüntetni a kizsákmányolását . : ember által,-•\rg irt uralkodó osztálya vá- . \ a razita életet, amelyet a gyarmati népek ki- ákmányolása tart fenn, fel -dni. Érthető, hogy az an- "b ' osztály kétségbe­esetten ragaszkodik kiváltsága­ikhoz, de katonai hatalma cse­kély és igy mindinkább háttér­be szorul- Amíg a háború kitö­rése idején teljesen az ő kezük­ben volt a hatalom, ma már minden miniszteri válság a La­bor Partyt erősiti. A legutóbbi válság során a hét tagú hábo­rús minisztériumban a Churc­hill után következő három .leg­magasabb tisztséget ennek a pártnak a tágját nyerték el. A Labor Party miniszterek természetesen még nem jelen­tik a munkásság felszabadulá­sát, de nyilvánvalóvá teszi a munkásság fontos szerepét. Ha az angol munkásság tudatára j ébred nagy hatalmának és cél-1 kitűzése közé a fascizmus le­verésén kívül felveszi a gyár- j mati munkás milliókkal* való kooperációt az eddigi kizsák­mányolás helyett,-akkor a sár­ga veszedelem örökre el fog tűnni a föld színéről. | perációján alapszik hanem terv­szerű központi igazgatáson. A kooperáció legfeljebb abból áll, hogy mindenki engedelmeskedik és igyekszik végrehajtani a rá­bízott munkát. így a modern ember egész élete a vezetésen alapul. Midezideig a vezérekről álta­lában beszéltem, bizonyítva azt, hogy ők is az emberi fejlődés természetes pro­duktumai. A következőkben azonban csak a politikai és gaz­dasági problémákkal kapcsola­tos, vagyis a társadalmi kérdé­sek mezején szereplő vezérek­kel fogok foglalkozni. Itt azon­ban mindjárt éles különbséget kell tennünk a vezér és a paran­csoló között­A VEZÉR TULAJDONSÁGAI A vezér hatalmát az általa vezetett tömegektől kapja; a parancsoló önmaga nevezi ki magát, vagy feljebbről nyeri hatalmát. A vezért önként kö­veti a tömeg, remélve, hogy igy mindenkinek haszna lesz belőle; a parancsolónak félelemből en­gedelmeskednek; vagy olyan nagy jutalom reményében, amelyben csak a kiválasztottak részesülnek. A vezér a tömeget megnyeri; a parancsoló megfé­lemlíti. A vezér kooperációt, tá­mogatást kér hiveitől; a paran­csoló vak engedelmességet kö­vetel. Hogyan lesz valaki vezérré? Mondják, hogy nagy idők nagy embereket szülnek. De azért az igazi vezéreket nem a pillanat szüli. A válságos időkben feltű­nő emberek, az úgynevezett krí­zis vezérek rendesen opportu­nisták. Néha kedvez nekik az alkalom és nagy népszerűségre meg hatalomra tesznek szert. Az igazi vezérség a rátermett­ségen kívül évekig tartó nehéz munkának az eredménye. Az igazi vezér követőinek kí­vánságát, akaratát, törekvéseit érzi és fejezi ki. Ennek elismer­tetésére idő kell. De amikor ez j megtörtént, akkor a tömeget képes akcióra befolyásolni bizo­nyos cél elérésére. A vezér és az általa képviselt eszme gyak­ran annyira összeforrnak, hogy egyik a másikra árnyékot, fényt vet. Azért mutat a tömeg olyan nagy érdeklődést a vezér sze­mélyisége iránt. Az igazi vezér tehát tudás­ban és kora erkölcsi felfogásá­ban kimagaslik követőinek so­raiból- Más szóval követői elis­merik, hogy képzettebb, intelli­gensebb náluknál. De azért nem büszke, noha nem is alázatos és néni hízelgő. Nemcsak önmagá­ban bizik, hanem bizalma van az általa képviselt eszmében is. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező egyén képes saját lényének egy részét átpalántál- ni a tömegbe s ezzel cselekvésre bírja követőit. Viszont a köve­tők is saját maguk idealizált részét vélik feltalálni a vezér­ben és jóleső érzést kelt náluk, csatlakozásukkal annak ha­talmát látják gyarapodni, mert ugyanakkor ez a hatalom erőt és önbecsülést kölcsönöz nekik is. Van-e szükség a vezérekre? A gyakro’at azt mutatja, hogy van. Láttuk, hogy bizonyos esz­mék kompetens vezérek alatt nagy népszerűségre tettek szert és a vezérek elhaltéval újból el­A NEW YORKI MULATSÁGRÓL j Mint jeleztük, hogy március 7-én mulatságot tartanak a Modern Színkör és az IWW tagjai a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave.. Ezen a mulat­ságon egy kitűnő egyfelvoná- sos színdarab is bemutatásra kerül, melynek egyik főszerep­lője Pereszt égi Istvánná a new yorki magyar közélet egyik leg­kiválóbb reprezentánsa, akinek ez lesz az első fellépte a Modern Színkörben. Úgyszintén fellép a múltkor olyan nagy sikert aratott Berger Rózsika is. A férfi szereplők Tóth Sándor a közismert rádió énekes és ifjú j Csorba Pál az egyik legképzet­tebb műkedvelő színész. Ne mu- ! lassza el senki ezt az együttest megtekinteni.- A tánchoz a zenét Szigeti Jó­zsef cigányprímás zenekara szolgáltatja reggelig. A házi­lag kezelt konyháról Stefankó | munkástársnőnk irányítása gon doskodik. A részvételi jegy ára 40 cent, melyért kávé és sütemény lesz felszolgálva.Kez­dete 8.30-kor. A rendezőség. homályosultak. Értéktelen, sok­szor káros mozgalmak számára nagy tömegeket nyernék meg kompetens vezérek, amig fon­tos mozgalmak elcsenevészed- nek tehetséges vezérek hiánya miatt. Az a gondolat, hogy vezérekre nincs szükség a múlt század vé­ge felé került forgalomba. Alap­ját a Tolsztoj által hirdetett le­mondó, a jósággal megnyerő anarchizmus képezte. Az az elv, hogy ha jobbrul arculütnek, tartsd oda a balt is és tarsd mindaddig, amig a másik, szen­vedő jóságodat látva észretér, megjavul és hozzád hasonló szelidlelkü galamb lesz. Az ilyen jó embereknek nincs szükségük vezérre, azok kooperálnak vezér vagy parancsoló nélkül is. HAMIS LOGIKA Vannak korok, amelyekben a legfonákabb eszmék is népsze­rűekké válhatnak. Ilyen volt például a középkornak az a sza­kasza, amelyben az önsanyar­gatásnak, korbácsolásnak és kínzásnak akadt sok követője, így a Tolsztoj féle anarchizmus­nak is akadtak követői és befo­lyásuk még ma is érezhető kü­lönösen az anarcho-szindikalis- ták. között. A vezérek fontos szerepét a társadalmi átalakulásoknál na­gyon tisztán láthattuk az orosz­forradalomnál. Éppenazért meg­bocsáthatatlan hibát követtek J a kommunisták, amikor a testvér- vagy egymásközti har­cokban minden erejükkel a ve­zérek bemocskolására töreked­lek. Jól tudták, hogy ha sikerül nekik a vezérek személyi besze- nyezése, akkor megtörik az esz­mét, vagy mozgalmat, amit a bemocskolt vezér képvisel. Munkás szempontból nézve láttuk, hogy ennek a taktikának rettenetes°n pusztáé következ­ményei lettek. Az egymás ellen folytatott piszkolódás elidegení­tette a tömegeket és a bukás szélére vitte a radikális munkás- mozga'makat világszerte. A tör­ténelem igazolni fogja ezt az ál­lítást; nem a forradalmi tö-

Next

/
Thumbnails
Contents