Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-07 / 1205. szám
oia&i BÉRMUNKÁS 1942 március 7. A VEZERI PROBLÉMA A lapbizottságnak a vezetők és a tömegek viszonyára vonatkozó vitakérdése alkalomszerűvé teszi, hogy magával a vezér- ség fogalmával . részletesebben foglalkozzunk. Kívánatos ez annál is inkább, mert az utóbbi évtizedekben minden 'jelentősebb társadalmi megmozdulást, — radikálisakat éppúgy, mint reakciósokat,— vezérekkel hoznak szoros összefüggésbe.Egyes eszméket, annyira hozzákapcsolnak bizonyos vezérekhez, hogy egyiknek említése mindjárt a másiknak a képzetét is felidézi. A Hitler neve például azonnal eszünkbe juttatja a nácizmust s ha a bolsevizmusról beszélünk, mindjárt Leninre is gondolunk. A történelem azt mutatja, hogy a vezéreknek igen fontos szerep jutott civilizációnk kezdete óta mind a mai napig- Vannak azonban, akik azt állítják, hogy vezérekre csak a civilizáció alacsonyabb fokán van szükségünk és egyszer elérünk ahhoz a korhoz, amikor nem lesznek vezérek, mert nem lesz rájuk szükség. Sőt már most is egyes csoportoknál kiküszöbölték őket, mert az érdekeltek vezérek nélkül is tudnak kooperálni valamely eszme, vagy mozgalom érdekében. Ennek az iránynak képviselőit megtaláljuk az IWW tagjai között is, igy valóban helyénvaló a vezérség kérdésének tüzetesebb vizsgálata, noha az jóval túllépi a feltett kérdés kereteit. Ugylátszik természeti törvény, hogy az agy és az ideg- rendszer kifejlődése sokkal több időt igényel a testi fejlődésnél. Amig az állatvilágban a magával tehetettlen csecsemő1 kor legfeljebb pár hétig tart, az embernél ez a korszak éveket vesz igénybe. Évekig tart, amig megtanulja a legelemibb élettani cselekvéseket, az evést és a tisztálkodást, de amikor már ezí meg is tanulta, még mindig nagyon messze van attól, hogy önmagát el is tudja tartani. És minél műveltebb kultúra köze- pett női fel, annál tovább tart a gyermek-kor, annál későbben lesz kenyérkereső, — mint mondani szokás. Modern államok- j ban a háborút megelőzőleg ez a j gyermekkor 18-20 év, vagy még ennél is több időt foglalt le. A gyermekkor alatt természetesen valaki más gondoskodik rólunk, tanít, vezet és parancsol. A vezérség eszméjét, amely egyrészről utánzás, másrészről engedelmesség, az ember tehát már az anyatejjel egy időben kezdi megismerni s gyermekkorának két évtizede alatt teljesen hatása alatt él. Az iskola természetesen még inkább fokozza a vezérség szükségességének tudatát. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a felnőtt ember is vezérek után megy, vezérek után vágyik. A KÉT HAJTÓERŐ Viszont figyelembe kell vennünk, hogy a természetben két nagy erő hajt mindent. Az egyik a szülőkhöz való hasonlatosság a másik a szülőktől való elütés, — a megállapodottság és a fejlődés. Ez a két erő folytonos harcban áll egymással úgy az individuális egyénekben, mint a tásadalmakban- Jelen kérdésünkben ez azt jelenti, hogy az átlagos ember vágyik a vezetés- i re, de ugyanakkor ellenszegül is annak. Egyszer az egyik máskor a másik erő jut túlsúlyba. De még egy másik dolgot is le kell szögeznünk. És ez az, | hogy minél fejlettebb társadal- i mi rendszerben él az ember, annál inkább korlátozni kell egyéni szabadságát. Az egyén szabadsága beleütközik szomszédjainak szabadságába. Az ilyen fejlett társadalmakban csak bizonyos rendszabályok betartásával lehet élni. De az ily rendszabályok, törvények :betartá- 1 sa fegyelmet, parancsolást, vezetést, engedelmességet, követést, stb. követel meg, vagyis a vezérség eszméjét ápolja. Ugyancsak ebbe a kategóriába kell soroznunk a modern iparokat is. A modern gyári ipar nem a munkások egyszerű koozsákmányolási e s h e tőségeire ? Vagyis bizonyos, hogy a tengelyhatalmak győzelme a fehér meg a sárga fajok közti még borzalmasabb háborúhoz vezet- n . amely csak as egyik faj telje-. kiirtásával érne véget. A kél fajnak egymást kiirtó háborúja helyett sokkal célra- ■ zs .'bb a Irt újnak és a többi fajo rak egyéb tes kooperációja cp;- -Vb, boldogabb világ ívesd évére. Mintahogyan : ;:r vi sző' vég nincs arra, hogy theremb r kizsákmányolja fehér embertársait, vagy a sárga a'rz/r: fa ' I ostvércit; úgy e’ér- c s n!:->z a időponthoz, z r h t. szüntetni a kizsákmányolását . : ember által,-•\rg irt uralkodó osztálya vá- . \ a razita életet, amelyet a gyarmati népek ki- ákmányolása tart fenn, fel -dni. Érthető, hogy az an- "b ' osztály kétségbeesetten ragaszkodik kiváltságaikhoz, de katonai hatalma csekély és igy mindinkább háttérbe szorul- Amíg a háború kitörése idején teljesen az ő kezükben volt a hatalom, ma már minden miniszteri válság a Labor Partyt erősiti. A legutóbbi válság során a hét tagú háborús minisztériumban a Churchill után következő három .legmagasabb tisztséget ennek a pártnak a tágját nyerték el. A Labor Party miniszterek természetesen még nem jelentik a munkásság felszabadulását, de nyilvánvalóvá teszi a munkásság fontos szerepét. Ha az angol munkásság tudatára j ébred nagy hatalmának és cél-1 kitűzése közé a fascizmus leverésén kívül felveszi a gyár- j mati munkás milliókkal* való kooperációt az eddigi kizsákmányolás helyett,-akkor a sárga veszedelem örökre el fog tűnni a föld színéről. | perációján alapszik hanem tervszerű központi igazgatáson. A kooperáció legfeljebb abból áll, hogy mindenki engedelmeskedik és igyekszik végrehajtani a rábízott munkát. így a modern ember egész élete a vezetésen alapul. Midezideig a vezérekről általában beszéltem, bizonyítva azt, hogy ők is az emberi fejlődés természetes produktumai. A következőkben azonban csak a politikai és gazdasági problémákkal kapcsolatos, vagyis a társadalmi kérdések mezején szereplő vezérekkel fogok foglalkozni. Itt azonban mindjárt éles különbséget kell tennünk a vezér és a parancsoló közöttA VEZÉR TULAJDONSÁGAI A vezér hatalmát az általa vezetett tömegektől kapja; a parancsoló önmaga nevezi ki magát, vagy feljebbről nyeri hatalmát. A vezért önként követi a tömeg, remélve, hogy igy mindenkinek haszna lesz belőle; a parancsolónak félelemből engedelmeskednek; vagy olyan nagy jutalom reményében, amelyben csak a kiválasztottak részesülnek. A vezér a tömeget megnyeri; a parancsoló megfélemlíti. A vezér kooperációt, támogatást kér hiveitől; a parancsoló vak engedelmességet követel. Hogyan lesz valaki vezérré? Mondják, hogy nagy idők nagy embereket szülnek. De azért az igazi vezéreket nem a pillanat szüli. A válságos időkben feltűnő emberek, az úgynevezett krízis vezérek rendesen opportunisták. Néha kedvez nekik az alkalom és nagy népszerűségre meg hatalomra tesznek szert. Az igazi vezérség a rátermettségen kívül évekig tartó nehéz munkának az eredménye. Az igazi vezér követőinek kívánságát, akaratát, törekvéseit érzi és fejezi ki. Ennek elismertetésére idő kell. De amikor ez j megtörtént, akkor a tömeget képes akcióra befolyásolni bizonyos cél elérésére. A vezér és az általa képviselt eszme gyakran annyira összeforrnak, hogy egyik a másikra árnyékot, fényt vet. Azért mutat a tömeg olyan nagy érdeklődést a vezér személyisége iránt. Az igazi vezér tehát tudásban és kora erkölcsi felfogásában kimagaslik követőinek soraiból- Más szóval követői elismerik, hogy képzettebb, intelligensebb náluknál. De azért nem büszke, noha nem is alázatos és néni hízelgő. Nemcsak önmagában bizik, hanem bizalma van az általa képviselt eszmében is. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező egyén képes saját lényének egy részét átpalántál- ni a tömegbe s ezzel cselekvésre bírja követőit. Viszont a követők is saját maguk idealizált részét vélik feltalálni a vezérben és jóleső érzést kelt náluk, csatlakozásukkal annak hatalmát látják gyarapodni, mert ugyanakkor ez a hatalom erőt és önbecsülést kölcsönöz nekik is. Van-e szükség a vezérekre? A gyakro’at azt mutatja, hogy van. Láttuk, hogy bizonyos eszmék kompetens vezérek alatt nagy népszerűségre tettek szert és a vezérek elhaltéval újból elA NEW YORKI MULATSÁGRÓL j Mint jeleztük, hogy március 7-én mulatságot tartanak a Modern Színkör és az IWW tagjai a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave.. Ezen a mulatságon egy kitűnő egyfelvoná- sos színdarab is bemutatásra kerül, melynek egyik főszereplője Pereszt égi Istvánná a new yorki magyar közélet egyik legkiválóbb reprezentánsa, akinek ez lesz az első fellépte a Modern Színkörben. Úgyszintén fellép a múltkor olyan nagy sikert aratott Berger Rózsika is. A férfi szereplők Tóth Sándor a közismert rádió énekes és ifjú j Csorba Pál az egyik legképzettebb műkedvelő színész. Ne mu- ! lassza el senki ezt az együttest megtekinteni.- A tánchoz a zenét Szigeti József cigányprímás zenekara szolgáltatja reggelig. A házilag kezelt konyháról Stefankó | munkástársnőnk irányítása gon doskodik. A részvételi jegy ára 40 cent, melyért kávé és sütemény lesz felszolgálva.Kezdete 8.30-kor. A rendezőség. homályosultak. Értéktelen, sokszor káros mozgalmak számára nagy tömegeket nyernék meg kompetens vezérek, amig fontos mozgalmak elcsenevészed- nek tehetséges vezérek hiánya miatt. Az a gondolat, hogy vezérekre nincs szükség a múlt század vége felé került forgalomba. Alapját a Tolsztoj által hirdetett lemondó, a jósággal megnyerő anarchizmus képezte. Az az elv, hogy ha jobbrul arculütnek, tartsd oda a balt is és tarsd mindaddig, amig a másik, szenvedő jóságodat látva észretér, megjavul és hozzád hasonló szelidlelkü galamb lesz. Az ilyen jó embereknek nincs szükségük vezérre, azok kooperálnak vezér vagy parancsoló nélkül is. HAMIS LOGIKA Vannak korok, amelyekben a legfonákabb eszmék is népszerűekké válhatnak. Ilyen volt például a középkornak az a szakasza, amelyben az önsanyargatásnak, korbácsolásnak és kínzásnak akadt sok követője, így a Tolsztoj féle anarchizmusnak is akadtak követői és befolyásuk még ma is érezhető különösen az anarcho-szindikalis- ták. között. A vezérek fontos szerepét a társadalmi átalakulásoknál nagyon tisztán láthattuk az oroszforradalomnál. Éppenazért megbocsáthatatlan hibát követtek J a kommunisták, amikor a testvér- vagy egymásközti harcokban minden erejükkel a vezérek bemocskolására törekedlek. Jól tudták, hogy ha sikerül nekik a vezérek személyi besze- nyezése, akkor megtörik az eszmét, vagy mozgalmat, amit a bemocskolt vezér képvisel. Munkás szempontból nézve láttuk, hogy ennek a taktikának rettenetes°n pusztáé következményei lettek. Az egymás ellen folytatott piszkolódás elidegenítette a tömegeket és a bukás szélére vitte a radikális munkás- mozga'makat világszerte. A történelem igazolni fogja ezt az állítást; nem a forradalmi tö-
