Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-28 / 1204. szám
1942 február 28. BÉRMUNKÁS 3 oldal közt) és egy külön gyűlésünkön egy vendég munkás hirtelen ilyenformán nyilatkozik: “Ti haszontalan alakok vagytok.Hi- szen valami radikálisan helytelen a ti célotokkal, eszközeitekkel és szervezkedési formátokkal. Nagyon rossz ügynökök vagytok. A kis létszámú táborotok bizonyítja, hogy helytelen utakon jártok. Nézzetek a nagy munkás irányzatra, az az igazi szervezet a munkások részére. Az a tény, hogy nagy, igazolja helyességét.” Az adott körülmények közt, azonnal tisztába jövünk az ilyen fickóval. A jelen időkben, ilyenformán vagyunk kritikusainkkal ebben az országban is. Ezeknek a fajtája megtalálható volt a Hitler előtti időkben Németországban is. Ott is a konzervatív szervezetek nagy taglétszámára hivatkoztak és azt ajánlották a militáns szindikalisták- nak, hogy álljanak* sorba, tartsanak lépést a nagy tömeggel és lássák meg a politikában a forradalmat. A történések mutatják, hogy a nagy szervezetek küzdelem nélkül roppantak össze és váltak részeivé a diktatórikus gépezetnek. Elvitathatatlan, hogy azok a maradi szervezetek jártak rossz utakon. Mert bizonyos hogy ha a munkások a kisebbségi ellenzékre hallgattak volna, a következő évek történelme határozottan másként alakul. De nincs értelme a siránkozásnak. De az sem volna ésszerű, hogy ismételten ugyanazon akadályba botoljunk. Tanulnunk kellene úgy a mások, mint a magunk tévedéseiből. A lezajlott- események tapasztalata int bennünket és mutatja a helyes utat, amelyen valóban munkás szervezkedéshez juthatunk és helyes szervezkedéssel műnk ás jóléthez. A NEW YORKI MULATSÁGRÓL Mint jeleztük, hogy március 7-én mulatságot tartanak a Modern Színkör és az IWW tagjai a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave.. Ezen a mulatságon egy kitűnő egyfelvoná- sos színdarab is bemutatásra kerül, melynek egyik főszereplője Peresztegi Istvánné a new yorki magyar közélet egyik legkiválóbb reprezentánsa, ákinek ez lesz az első fellépte a Modern Színkörben. Úgyszintén fellép a múltkor olyan nagy sikert aratott Berger Rózsika is. A férfi szereplők Tóth Sándor a közismert rádió énekes és ifjú Csorba Pál az egyik legképzettebb műkedvelő színész. Ne mulassza el senki ezt az együttest megtekinteni. A tánchoz a zenét Szigeti József cigányprímás zenekara szolgáltatja reggelig. A házilag kezelt konyháról Stefankó munkástársnőnk irányítása gon doskodik. A részvételi jegy ára 40 cent, melyért kávé és sütemény lesz felszolgálva.Kez- dete 8.30-kor. A rendezőség. MUNKA KÖZBEN (gb) ROVATA MIRŐL BESZÉLGETNEK A munka megkezdése előtt, meg ebédidőben 4—5 munkás kis csoportot alkot és beszélgetnek. Azt hiszem ez igy van minden műhelyben, mert a munkát a sziréna hangja előtt nem kezdik meg. Sok helyen nem is kezdhetik, mert az áram le van kapcsolva. Mindig kiváncsi voltam, hogy vájjon miről beszélnek a munkások ilyenkor ? De különösen miről beszélgetnek a szervezetien műhelyekben, ahol “munkásügyről” nem mernek tárgyalni. Gyakran közéjük állok, hogy beszélgetésüket figyeljem. Most, hogy összegezem a hallottakat, bizony szomorú eredményről számolhatok be. Nem tudom úgy van-e másutt de a mi gyárunkban beszédtárgya legtöbbször, merem állítani, hogy hatvan százalékban az automobil. Csaknem mindegyiknek van automobilja, jórészük azon jár munkába és mert kiskeresetű munkásemberek, ter- I mészetesen olcsóbb fajta és idő- I sebb gépek boldog tulajdonosai. I Az ilyen gépekkel azonban csak- linem állandóan van valami baj. A beszéd tárgya tehát az, hogy miként kellett javítani ezt vagy azt a részt, mennyi gázt és olajat fogyaszt a szóbanforgó automobil, hol lehet ócska részeket szerezni, stb. stb. A fiatalabbak meg azzal dicsekszenek, hogy milyen sebesen hajtottak és milyen rövid idő alatt értek haza innen vagy ' onnan, noha még a rendőr is kergette őket. Mások persze panaszosan említik, hogy tiketet kaptak a rendőrtől. És igy tovább, se hossza se vége az ily- fajta beszédnek. Az automobil után az ital képezi leginkább a beszédtárgyát. Különösen a hét első napjain dicsekednek el, hogy milyen “good time”-juk volt és menynyit ittak. Az italbirás még mindig igen nagy dicső számba megy és csak fél embernek tekintik, aki hamar berúg. De azért a berugás nem szégyen, amit le kellene tagadni. Ebben a városban az italnak különös nagy szerepet adnak. Harmadik helyre helyezem a sportokról való beszélgetést. Ez ellen valójában nem sok kifogásunk lehetne, ha az illetők valamilyen sportot űznének és arról beszélgetnek. A tény azonban, hogy csak a kereskedelmi szempontból behirdetett profe- szionális sportokat kisérik figyelemmel, mert fogadásokkal kisérik. Vagyis a mi munkástestvéreink a sportokat nem testedzésre, hanejn nyerészkedésre, hazárdirozásra használják fel. Valaki, aki ötvenezred magával végignézett egy ilyen professzionális baseball játékot, amelyben 22 játékos vett részt, azt mondotta, hogy a testedzés és általában a nemzeti morál szempontjából sokkal jobb volna, ha ötvenezren labdáznának és csak 22-en néznék a játékot. Bizony nagy igazságot mondott ez a valaki. És válóban a testedzés szempontjából nem sokat számit az, hogy pár száz bereklámozott játékos esélyein 10 vagy 15 millió ember gembli- rozik. CÉLTALAN ÉLETET ÉLNEK Ez alól legfeljebb csak egy sport, a kuglizás tesz kivételt, amely mostanában kezd nagyon általánossá lenni. Ennek viszont az a baja, hogy zárt helyiségekben folyik és össze van kötve az ivással, a dőzsöléssel. A kuglizó helyiségek nagy befektetést igényelnek és a tulajdonosok nem sport iránti szeretetből hanem pénzszerzési céllal nyitják meg. így természetesen mindent elkövetnek, hogy vendégeiktől, — akiket kuglizó egyesületekbe szerveznek, minél több pénzt kihúzzanak. A kuglizók— rendesen bárral vannak összekapcsolva és az italmérés fontos része a sportnak. Megfigyelésem szerint az automobil, az ital és a sport- gemblirozás a beszédek kilencven százalékát teszi ki. A tiz százalék aztán megoszlik a jelentéktelenebb ügyek között mint például a világháború, politikai kérdések és néha-néha valamelyik nagy sztrájk, vagy a saját munkaviszonyaink. Erről mernek a legkevesebbet beszélni, mert tartanak az árulóktól s félnek, hogy elküldik őket. Nem igen ismerem ezeknek a munkásoknak a privát életét, de a beszélgetésüket hallgatva úgy képzelem, hogy az nagyon üres, céltalan lehet. A modern iparokban a munka elvégzése nem szolgál életcélul. Hajdan, amikor a munkás egyedül, vagy nagyon kevesed magával a teljes munkát készítette el, az eredményben büszkélkedhetett és annak fejlesztése bizonyos életcélt adhatott neki. A festő, a szobrász, az iró vagy költő ma is nagy élvezetet talál müvében. Minden emberben van valamennyi teremtő, alkotó erő, amelyet kifejezésre akar juttatni. Régente minden munkás ebből a teremtő, alkotó erőből valamit bele tudott adni munkájába. A tömeg produkciónál ez megszűnt. A múlt hetekben például kis csövecskén bizonyos szög alatt hajló két vágást kellett csinálnom a milling gépen. És ezt kellett csinálnom ti- zenötezerszer egymásután. Micsoda szerepe jut ilyen munkánál az uralkodó erőnek? Az ilyen munka csak addig érdekli a munkást, amig aktuálisan . dolgozik rajta. Amint a gép megáll, gondolatai már máA Z O K az olvasóink, akikhez lapkezelők nem kerülnek 45 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és megküldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio sutt járnak. De hol? Ez a kérdés. Akik igy figyelik a munkásokat és akik résztvesznek a munkásmozgalom valamely ágában igazat adnak Vince Sándornak, aki az egyik cikkében azt irta, hogy a munkás életének tartalmat ád a munkáslapért, (tehát általában a munkás- mozgalomért) folyó munkája. Ettől a tartalomtól fosztja meg az amerikai munkásokat az értéktelen dolgokkal való foglalkozás, amelyre a most nagyon is kevés szabadidejüket pazarolják. ' Ezért mondottam, hogy az ily munkásoknak az élete nagyon üres és céltalan lehet. Hitler rabszolgái. A Hágában náci-cenzura alatt megjelenő “De Arbeidsmarkt” jelenti, hogy 1940 júniustól 1941 júliusig 147,000 holland munkást vittek Németországba, köztük 40,000 épitőmunkást, 16,000 fémmunkást, 11,000 mezőgazdasági munkást, valamint 10 ezer szállító munkást. Ezek közül Németországból 1941 június 25-ig 26,000 tért haza. “A Németországból visszajövő mun kások száma egyre emelkedik és ezért elhatározták, hogy szükségmunkára küldik azokat, kik komoly ok nélkül visszatérnek Németországból.” A szükségmunkát tudvalévőén igen rosz- szul fizetik. Már többszáz visz- szajött munkást ezzel büntettek meg. AFORIZMÁK Legtöbb ember akkor hajt a jó szóra, ha már képtelen a rosszra. Erővel többre akar menni mindenki ésszel, mint erővel. Amely asszony mások gyönyöre, az övéi gyötrelme. Ifjú nőnek helyet adunk, idő- secskének teret szorítunk, a vénje mellől odébb húzódunk. Az örök szerelmet az ember komolyan veszi, csak személyhez kötni nem szereti. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
