Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-02-21 / 1203. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 •

VOL. XXX. ÉVFOLYAM

CLEVELAND. 1942 FEBR. 21.

NUMBER 1203. SZÁM

NEMCSAK A HÁBORÚS IPAROKBAN, DE AZ ÜZLETI VILÁG MINDEN ÁGÁBAN NAGY PROFITHARÁCSOLÁS FOLYIK

NEW YORK, február hó. — Az igen magas adók, a növekvő munkabérek és a nyersanyagok árainak óriási méretű emelkedése dacára is az amerikai nagy üzletek a múlt évben sokkal-nagyobb profitot könyveltek el, mint 1940-ben.

Az Associated Press (AP) hírszolgáltató vállalat átnézte 250 vezető cég jelentését és úgy találta, hogy az összes iparokat és kereskedelmet figyelembe véve, Amgrika nagytőkései 21.8 százalékkal emelték a tiszta nyereséget az előző évi haszonnal szemben. A 250 cég tiszta nyeresége 1,465,997,000 dollárt ért el 1941-ben, mig 194.0-ben csak (?) 1,203,289,000 dollár volt.

Sőt a vasutak is, amelyek már évek óta veszteségről panaszkodtak és állami támogatást követeltek, most nagy nyereséget j e le n t e n e k. Vannak olyan iparok, amelyek mérsékelt profit emelkedést mutatnak, de csak az automobil kellékek ipara az egyetlen, amelynél

a profit csökkent. Minden más iparban és üzletben a haszon emelkedett.

A vasúttársaságok haszna azért emelkedett oly nagy százalékkal, mert az igen nagy befektetés folytán az úgynevezett “excess” (túlságos) profit adó határa igen magas, mert minél nagyobb a befektetés, annál több hasznot engednek. A jelentés szerint 39 vasúttársaság 1940-b e n 154,863,000 dollár hasznot csinált, a múlt évben pedig 318,904,000 dollárt, tehát több mint kétszeresét.

Az acélgyárak sem panaszkodhatnak, amennyiben 22 gyár 264,200,000 dollár hasznot jelentett, ami 10 százalékos emelkedést mutat az előző évi profittal hasonlítva.

Az (AP) csoportosítása szerint az eddig megvizsgált iparok és kereskedelmi házak 1940-ben ily magas profitot szereztek: (A zárjelbe illesztett szám a profit emelkedését mutatja százalékban az előző évi haszonnal hasonlítva.)

13 Élelmiszer társaság $ 12,145,000 (35.5)

11 Gépipari cég 38,642,000 (27.6)

10 Retail üzlet 51,636,000 ( 7.2)

9 Vegyészeti cég 108,672,000 ( 5.3)

7 Pénzügyi vállalat 20,630,000 ( 2.5)

8 Építőanyag vállalat 15,695,000 (14.1)

7 Olajipari cég 49,528,000 » (90.8)

6 Szénkereskedő 2,478,000" (90.6)

8 Textilgyár 9,730,000 (77.2)

4 Autókellékek 2,496,000 (esés 2.2)

70 Mindenféle üzlet 370,297,000 (12.4)

Érdekes jelenség, hogy amig a polgári sajtó első oldali nagy hírekben és vezércikkek özönében foglalkozik a munkabérek emelkedésével, a profitharácsolásról szóló ilyen jelentéseket gondosan elrejtik a pénzügyi rovatok szürke hasábjaiban, amelyeket rendesen csak azok olvassák, akik a “jó befektetések” iránt érdeklődnek.

A Social Security biztosítás diját 1 százalékról 4 százalékra emelik fel.

Washingtonból jelentik, hogy az állandó fizetések, munkadijak és bérösszegek után kivetett társadalmi biztosítási dijakat (social security) négyszeresére emelik fel, miáltal 27 billió dollár évi jövedelem szaporulatot akarnak elérni. A felemelt társadalmi biztosítási dijak fejében, a munkások^ uj kedvezményben fognak részesülni. így: kórházi ápolási,

gyógykezelési dijak és más kárpótlási dijak lesznek kiutalva abban az esetben, ha a munkások és alkalmazottak betegség, vagy balesetek folytán, esetleg

ideiglenes, vagy állandó munka- képtelenség esetén kiesnek a munkájukból. A segélyek mi- nemüségei s összegei most lesznek kidolgozva, de az uj kedvezmények bevezetése már véglegesen el van határozva. Az uj, “Plan” szerint az alkalmazottak, illetve a munkások által eddig fizetett 1 százalékos social security adó 3 százalékra lesz felemelve és külön 1 százalékot kell fizetni minden egyes esetben munkanélküli se- g é 1 y d i j akra (unemployment compensation).

A mult esztendőben 40 millió

(IndustrialWorker) Utat kell nyitni a munkásosztály EGY NAGY szervezetének, hogy a gazdasági ellentétek véglegesen megszűnjenek. A világ gazdasági problémáinak megoldása képezi, gazdasági szervezkedésünk és egyesülésünk filozófiai alapját. Ez mindenesetre elégséges ahhoz, sőt határozottan érthető is, hogy minden dolgozó elfogadhassa. Bizonyos, hogy nincs ebben semmi tagadó, mert amidőn minden lehetőt elkövetünk a kapitalizmus és a védelmezői által reá ja aggatott sallangok megszüntetésére, pillanatig sem tévesztjük szem elől azon meggyőződésünket, hogy a “munkásosztály történelmi hivatása a kapitalizmus megszüntetése.” Arra vonatkozólag sem hagyunk kétséget, hogy olvasóinknak és általában a dolgozóknak sem szabad szemelől téveszteni hivatásukat.

Az IWW azt mondja lényegében, hogy “minden hatalmat a szervezeteknek és igyekezzünk siettetni a2t a napot, amelyen a dolgozóknak valóban lesz egy olyan erejű szervezetük, amely képes lesz az iparok irányítására olyan alapon és olyan mértékben, miként azokat irányítani szükséges kiváltságosok nélkül, az összesség érdekében és javára.”

Az IWW azt tartja, hogy helyesen szervezkedve, a munkások határozottan irányítani és vezetni képesek minden munkaágat és műhely szervezetükből választott képviseletet delegálhatnak az Ipari Szervezethez, amelynek viszont az a hivatása, hogy a hatáskörébe eső ipar működését teljes egészében irányítsa. Ugyancsak ilyen alapon az összes iparokból képviseletet delegáltat e g y e t len nagy általános ipari osztályba, amelynek viszont az a hivatása, hogy öszhangba hozza a különböző iparok működését, mely alapon valamennyi zökkenésnélküli teljesítményt nyújthat.

munkás volt tagja a társadalmi biztositó intézménynek, az idén pedig ez a létszám emelkedni fog olyan munkás csoportokkal, amelyeket a törvény csak most vett fel. Ezek a következők: két és fél millió háztartási alkalmazott, 11 és fél millió farmmunkás és farmer, öt millió magán alkalmazott, négy millió szövetségi, állami és városi alkalmazott és egy millió nem haszonra dolgozó közjóléti és közsegélyezési intézetek alkalmazottjai.

Továbbá, az egy városban működő munkahelyekről és a bele eső területi körzetből, a munkások saját soraikból delegálják az arra megfelelőket, hogy a tisztán lokális ügyeket lakhelyükön, vagy bizonyos körzetben az ipari szervezetek kerületi tanácsán keresztül intézzék. Ez tehát a Jövő ipari társadalmának vázlata, nagyjából körvonalazva, miként azt az IWW látja és megvalósítani akarja. A különböző röplapok és irodalmaink, de különösen az uj társadalom alaprajza, bővebb magyarázattal szolgál. Minden haladó embernek kötelessége -azt tanulmányozni, hogy tisztán érthetővé váljon az IWW célja.

KIVÉTELES ESETEK

Ki és melyik csoport hivatott, hogy a termelést irányítsa és ellenőrzést gyakoroljon hatalmas ipari gépezetünk felett? Ez a kérdés gyakran felmerült a jelen kivételes esetek szakában. Mi készen vagyunk a válasszal. Mi a hasznos termelők EGY NAGY IPARI SZERVEZETÉT tartjuk hivatottnak arra.

Másoknak különböző feleletük van a kérdésre, azonban ma már minden gondolkodni tudó egyén, akit a gazdasági problémák érdekelnek,, felismeri a kérdés fontosságát és gyakorlati tényét és nem tekinti a*tul- világi üdvösséghez hasonlónak.

Némely kapitalista úgy véli, hogy a magános munkáltatók önmagukban is képesek a termelés problémáinak kezelésére, a saját egyesülésük és a kormány segítségével. Mások pedig úgy vélik, hogy a kormánynak kellene átvenni az aktiv irányítást és biztosítani a profitot, bérletet és kamatozást, valamint a minimum élet standardot az ipari rabszolgáknak.

A szocialista politikusok (ebben az összes árnyalatok értendők) kijelentik, hogy a kormánynak át kell venni a nép összességének é r dekében és mindenkire egyenlő megosztást kell kényszeríteni, bele értve a munkát is.

A jelenlegi háborús helyzetben és ezt megelőzőleg a depressziós kivételes állapotok alatt, az egyéni ellenőrzéstől hosszú s számtalan lépéssel eltávolodott minden hatalmas nemzet. Kétségtelen, hogy a háború után, egyéb kivételes helyzet fogja követelni az ilyen irányú, vagy hasonló tova haladást. Itt aztán felvetődik a kérIpari egyesülésben van a gazdasági ellentétek megoldása

Aratnak a tőkések