Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-01-24 / 1199. szám

6 olcal BÉRMUNKÁS 1942 január 24. Az orosz munkásmoz­galom története 1898-ban megalakul a marxista szociáldemokrata párt, elismert teoretikusa Plechanov. 1901- ben a narodnikok maradványai létrehozzák a szociálrevolucio- nista pártot. 1903-ban a brüsz- szel-londoni kongresszuson a szociáldemokrata párt a mense- vikek és bolsevisták csoportjai­ra szakad szét. Bolsevistának (többségi) nevezik a kongresz- szus többségét. így kialakul a modern oroszországi szocialista mozgalomnak az osztályerők mérlegeléséhez kapcsolódó hár­mas tagozása. Az 1902. évben gazdasági válság állott be. Ez erőszakos sztrájkokra vezetett, amelyek a merényletekkel együtt fokozták a földtelen pa­raszt tartalékmunkaerő inten­zív nyomása alatt álló s ezért a nyugateurópainál rosszabbul díjazott proletariátus forradal­mi szellemét. 1904 elején kitört a japán háború. Az abban egy­mást követő vereségek, vala­mint az általa kiélezett gazda­sági válság forradalmi helyze­tet teremtettek. 1904-ben a cárizmus elleni mozgalom élén még a burzsoázia állott, amely békés eszközökkel alkotmányt követelt. A mensevikik támo­gatták őket, a háborúval elvi pacifizmusokat helyezték szem­be. A bolsevisták a proletariá­AZ EPITO GARDABA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... Hering Pálné, Buffalo..... E. J. Havel, Garfield....... J. Kollár, Cleveland......... J. Geréb, Cleveland.,....... St. Bukovszky, Ciceho.... Paul Pika, Chicago......... J. Fodor, Cuyahoga Falls L. Lefkovits, Cleveland.... M. Stefánkó, New York.... J. Vizi, Akron......... J. Deák, Akron................. J. Farkas, Akron........... E. Szigeti, New York....... J. Pataky, Brooklyn....... jj. Duschek, Nutley......... j M. Vlasits, New York.... jM. Danka, Cleveland .... A. Molnár, Cleveland....... I -I. Weidinger, Manayunk.. j J. Kozsány, Saratoga ..... 2.50 2.50 6.00 6.00 1.00 2.50 8.00 12.00 2.00 6.00 10.00 1.00 12.00 1.00 8.00 12.00 2.00 5.00 4.00 2.65 10.00 tus önálló céljait hangoztatták, i úgy találták, hogy a háború le- gyöngitve a cárizmust, hasznos ! lehet a proletariátus céljai meg­valósítására. Mindkét csoport a cárizmus vereségét kívánta, a mensevikik a demokratikus fej- I lődés, a bolsevisták a forrada­lom érdekében. (Folytatjuk) A magyar hadsereg dicstelen szerepe ebben a háborúban Az orosz szociális mozgalom hagyományai a jobbágy kor­szakra nyúlnak vissza a 17. szá­zadig, amelytől a jobbágyföl- szabaditásig, 1861-ig, a röghöz kötött, de személyükben is el­adható* végsőkig kiasákmá-- nyolt 1 jobbágyrabszolgák láza­dásai mindegyre visszatérnek, hol vallásos mezt öltve (rasz- kolyikok a 17. században), hol raplóvezérek körül csoporto­sulva (Razin a 17. században a magát szabaditó cárnak kiadó Pugacsev a 18. században) Az elnyomorodott és gyorsan sza­porodó parasztság, a jobbágy­felszabadítás után is, változat­lanul ugyanarra a területre, a föld 'egyharmadrészére volt utalva. A nemesség megtartot­ta a föld egyharm adrészét. Ugyanannyi volt az egyház és az állam kezén. 1860 és 1900 kö­zött az egy parasztra átlagosan jutó földterület majdnem felé­re csökkent. 1825-ben a dekabristák, ne­mesi tisztek, akik magukévá tették a francia forradalom esz­méit, közöttük a pesztel-féle agrárprogrammal k i s é r e ltek meg, könnyen levert katonai fölkelést, alkotmány kivívásá­ért. Azután a szabadelvűek mellett saint-simonista és fou- rierista gondolatok szivárognak be. 1849-ben az ezekkel foglal­kozókat, Petrasevszkit és tár­sait, közöttük Dosztojevszkijt kényszermunkával b ü n t e t ik. 1855-től Herzen, Londonból foly tat Kolokol (Harang) cimü il­legális lapjával az észhez for­duló propagandát Proudhon- szerü anarchista parasztköztár­saság érdekében. Ennek azon­ban az orosz mir az alapja: a parasztoknak adóügyi érdekek­ből létesített falusi földközös­sége. Ezáltal megveti alapját a (narodnikok ■ nevéhez fűződő, kispolgári termelési viszonyok­ban gyökeredző agrárszocializ­musnak. A 60-as években föl­tűnik a polgári osztályérdekü nihilizmus, képviselőivel Dob­ról jubóvval, Piszarévvel. Volt azonban szocialista szárnyuk is, élén Csernicsevszkivel, aki a parasztkérdést Fou rier-szerü, de a mirhez kapcsolódó termelő- szövetkezetekkel akarta megol­dani. Csernicsevszki szibériai száműzetésben halt meg. A hoz­zá közel álló Zemlja i Volja (föld és szabadság), diákokból sorozódó titkos társaságok ve­zetőinek kivégzése pusztította el. A 60-as évek végén az emig­rációban Bakunin körül anar­chistacsoport alakult ki. Ezt ke­resi fel Nyecsajev, aki elhiteti Bakuninnal, hogy Oroszország­ban minden készen áll a'forra­dalomra. Erre megbízást kap az Internationale oroszországi szekciójának megszrevezésére. Visszatérve kuninista titkos di­áktársaságot alapit. E k kor, 1869-től, kezdetét veszi a na­rodnikok korszaka (narod-nép) Ezek túlnyomóan az értelmi­ségből származtak (Kropotkin is közéjük tartozott) A paraszt kérdés megoldását helyezték előtérbe s Bakunint s az ugyan-1 csak emigráns Lavrovot fogad­va el vezérüknek, elvetve a po­litikai akciót, vezéreik fölhívá­sára a “nép közé mennek.” Fe- derativ szervezetükkel erőteljes eszközeiben kezdetben békés propagandát folytatnak a pa­rasztok, de részben már a mun­kások között is. Más részük, a narodovölcik—ugyancsak lap­jukról, a Narodnaja Vol járói (Népszabadság) elnevezve —, levonva a mozgalom eddigi ta­nulságait, úgy látják, hogy az abszolutizmus megdöntése elő- föltétele a s z ocializmusnak, ezért áttérnek a cárizmus elleni politikai harcra, amelyben a polgári szabadelvűek is támo­gatják őket. Centralizált, f e g y elmezett, teljesen titkos autoritativ har­ciszervezetet létesítenek. Ez a páratlanul áldozatkész, diákok­ból és munkásokból sorozódó csoport, amelynek vezetői Mi- hajlov, S,eljabov és Perovsz- kaja Zsófia tökéletesíti az ille­gális gyakorlatot. Bombalabo- ratoriumokat, titkos nyomdá­kat állítanak föl, a rendőrséggel fegyveres harcokat vívnak, köz­ponti bizottságuk halálos ítéle­teket hoz, vagyonelkobzásokat rendel el s a merényletek egész sora után (amelyek közül kie­melkedik 1878-ban Szasszulics Vera bosszúálló revolveres tá­madása, egy politikai fogoly bántalmazása miatt, Trepov rendőrfőnök ellen) sikerült ne­kik II. Sándor cárt megölni. A cárgyilkosság a hatóságokat is megrendítette é s forradalmi helyzetet teremtett, de a ter­roristák nem voltak fölkészül­ve a helyzet azonnali kihaszná­lására, a hatalom átvételére. Az ehhez szükséges tömegszerve­zettel sem rendelkeztek s igy a cár megölése maradt tevékeny­ségük tetőpontja. Ezután a rendőrség dezorganizálja szer­vezeteiket, vezetőiket kivégzik, cselekvésük megbénul: utolsó merénylet kísérleteik egyikét Lenin bátyja szervezte 1887- ben, akit szintén kivégeztek. Az orosz gyáripart a cári ál­lam teremtette meg a 18. szá­zadban monopóliumok, védővá­mok biztosításával. Az 1870-es évektől erőteljes fejlődésnek in­dult s 1900-ra a tőkés nagyipar kialakult Oroszországban. Ezál­tal ugyan Oroszország nem vált ipari állammá. 1900 körül la­kosságának 87 százaléka a még mindig falusi, főként paraszt volt. A döntő kérdés az, hogy me­lyik párt tudja, a parasztság élére állva, a földkérdést meg­oldani a cárizmus ellen — az lessz a cárizmus örököse. 1883-ban megalakult az első marxista csoport (A munka fölszabadítása) P1 e c h a nov, Axelrod, Szasszulics vezetésé­vel, akik felismerték a narod- nikokkal szemben, hogy a szo­cializmus csakis a tőkés fejlő­dés, a kapitalizmus által meg­teremtett proletariátus tömeg­szervezeteinek, nem pedig egyé­ni akcióknak müve lehet. A 80- as évek végétől marxista mun­kásszervezetek alakulnak, ame-; lyeknek megszervezője Lenin, Olyan híreket találunk az amerikai lapokban, hogy Szer­biából vissza akarják vonni az olasz csapatokat, mivel Musso­lini, saját beismerése szerint, nagyobb életveszteség érte őket a leigázott, legyőzött Szerbiá­ban, mint az orosz és líbiai fron­ton együttesen. Részben a belső forradalom, részben az angol inváziótól való félelem felhasználásával rábír­ták Hitjlert, hogy pribékeket küldjön a szerbek elleni harc­ba. így érte Budapestet az a nagy megtiszteltetés, hogy a mester náci külügyminiszter, Herr Ribentrop személyesen le­utazott Budapestre és egy kis válveregetéssel és mesteri fö­lénnyel rábírta Horthyékat, hogy a magyar fiukat, apákat küldjék a komitácsik gyilkos golyóinak céltáblájául, hogy a német birodalom és fascista “uj rendet”, mely tömeggyilkossá­gokon alapszik, megvédjék a balkánon. Horthyék k i t ü n t e tésnek akarják ezt az újabb szereposz­tást feltüntetni, amit nem azért kaptak Hitlertől, mert talán őket szeretik, vagy egyen joggal akarják őket kezelni, hanem Hitleréknek nem volt más vá­lasztása, az olaszok haza akar­nak menni. A románokat meg szeretnék Hitlerék lefegyverez­ni. A bolgárokat nem bírták ar­ra rá venni, hogy a pribék sze­repet az egész Balkánon átve­gyék. így csak a magyar kato­náktól remélik, hogy kutya hű­séggel engedelmeskednek és megvédik a balkánt a németek részére, ami nagyon sikamlóssá vált az utóbbi két hónapban. A rostovi orosz győzelem ide­jén jelentették, hogy azon a fronton az olasz csapatok a né­metek ellen fordultak és ebben a románok is segítették őket. Ugyanakkor jelentik direkt Berlinből, hogy a leszerelt ro­mán katonák nem akarják a fegyvert beszolgáltatni és a né­metek január 20ig adtak nekik időt, hogy akkorra szolgáltas­sák be, vagy halállal büntetik őket. Ezzel a hírrel szemben meg kellene kérdezni a náci vezető­séget, hogy miért szereltetik le a románokat ha olyan nagy baj­ban vannak és vissza kell nekik vonulni Ukrajnában, a erimiai szigeten és az egész orosz fron­ton. Miért küldték haza az olasz csapatokat az orosz frontról, sőt amint értesülünk a magya­rokat is vissza engedték. Eze­ken a híreken sokat gondolkoz­hatunk és biztosak lehetünk, hogy nem azért szerelik le a ro­mánokat és engedték haza az olaszokat, hogy nincsen rájuk többé szükségük az orosz fron­ton. Ugyanakkor — először a mostani háború alatt — az oro­szok is jelentették, hogy már akadnak német csapatok, akik harcnélkül, csoportostul megad­ják magukat és hangsúlyozzák, hogy ez csak a múlt héten tör- :ént először, de azóta mind na­gyobb méreteket ölt a harcnél- küli kapituláció. Hitlerék először német, majd olasz és bolgár katonákkal akar­ják a szerbeket kiirtani, ami nemcsak, hogy nem sikerült, hanem a 40,000 főnyi szerb csa­pat több mint százezerre szapo­rodott és most már rendes re­pülő osztagaik is vannak és az (írszágnak kétharmad részét (ártják a kezükben. Ezzel na­gyon egészségtelenné teszik a megszálló csapatok életét, me­lyet most az orosz győzelem, il­letve a német vereségek még nagyobb mértékben fokoznak. Vi. \

Next

/
Thumbnails
Contents