Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-24 / 1199. szám
6 olcal BÉRMUNKÁS 1942 január 24. Az orosz munkásmozgalom története 1898-ban megalakul a marxista szociáldemokrata párt, elismert teoretikusa Plechanov. 1901- ben a narodnikok maradványai létrehozzák a szociálrevolucio- nista pártot. 1903-ban a brüsz- szel-londoni kongresszuson a szociáldemokrata párt a mense- vikek és bolsevisták csoportjaira szakad szét. Bolsevistának (többségi) nevezik a kongresz- szus többségét. így kialakul a modern oroszországi szocialista mozgalomnak az osztályerők mérlegeléséhez kapcsolódó hármas tagozása. Az 1902. évben gazdasági válság állott be. Ez erőszakos sztrájkokra vezetett, amelyek a merényletekkel együtt fokozták a földtelen paraszt tartalékmunkaerő intenzív nyomása alatt álló s ezért a nyugateurópainál rosszabbul díjazott proletariátus forradalmi szellemét. 1904 elején kitört a japán háború. Az abban egymást követő vereségek, valamint az általa kiélezett gazdasági válság forradalmi helyzetet teremtettek. 1904-ben a cárizmus elleni mozgalom élén még a burzsoázia állott, amely békés eszközökkel alkotmányt követelt. A mensevikik támogatták őket, a háborúval elvi pacifizmusokat helyezték szembe. A bolsevisták a proletariáAZ EPITO GARDABA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... Hering Pálné, Buffalo..... E. J. Havel, Garfield....... J. Kollár, Cleveland......... J. Geréb, Cleveland.,....... St. Bukovszky, Ciceho.... Paul Pika, Chicago......... J. Fodor, Cuyahoga Falls L. Lefkovits, Cleveland.... M. Stefánkó, New York.... J. Vizi, Akron......... J. Deák, Akron................. J. Farkas, Akron........... E. Szigeti, New York....... J. Pataky, Brooklyn....... jj. Duschek, Nutley......... j M. Vlasits, New York.... jM. Danka, Cleveland .... A. Molnár, Cleveland....... I -I. Weidinger, Manayunk.. j J. Kozsány, Saratoga ..... 2.50 2.50 6.00 6.00 1.00 2.50 8.00 12.00 2.00 6.00 10.00 1.00 12.00 1.00 8.00 12.00 2.00 5.00 4.00 2.65 10.00 tus önálló céljait hangoztatták, i úgy találták, hogy a háború le- gyöngitve a cárizmust, hasznos ! lehet a proletariátus céljai megvalósítására. Mindkét csoport a cárizmus vereségét kívánta, a mensevikik a demokratikus fej- I lődés, a bolsevisták a forradalom érdekében. (Folytatjuk) A magyar hadsereg dicstelen szerepe ebben a háborúban Az orosz szociális mozgalom hagyományai a jobbágy korszakra nyúlnak vissza a 17. századig, amelytől a jobbágyföl- szabaditásig, 1861-ig, a röghöz kötött, de személyükben is eladható* végsőkig kiasákmá-- nyolt 1 jobbágyrabszolgák lázadásai mindegyre visszatérnek, hol vallásos mezt öltve (rasz- kolyikok a 17. században), hol raplóvezérek körül csoportosulva (Razin a 17. században a magát szabaditó cárnak kiadó Pugacsev a 18. században) Az elnyomorodott és gyorsan szaporodó parasztság, a jobbágyfelszabadítás után is, változatlanul ugyanarra a területre, a föld 'egyharmadrészére volt utalva. A nemesség megtartotta a föld egyharm adrészét. Ugyanannyi volt az egyház és az állam kezén. 1860 és 1900 között az egy parasztra átlagosan jutó földterület majdnem felére csökkent. 1825-ben a dekabristák, nemesi tisztek, akik magukévá tették a francia forradalom eszméit, közöttük a pesztel-féle agrárprogrammal k i s é r e ltek meg, könnyen levert katonai fölkelést, alkotmány kivívásáért. Azután a szabadelvűek mellett saint-simonista és fou- rierista gondolatok szivárognak be. 1849-ben az ezekkel foglalkozókat, Petrasevszkit és társait, közöttük Dosztojevszkijt kényszermunkával b ü n t e t ik. 1855-től Herzen, Londonból foly tat Kolokol (Harang) cimü illegális lapjával az észhez forduló propagandát Proudhon- szerü anarchista parasztköztársaság érdekében. Ennek azonban az orosz mir az alapja: a parasztoknak adóügyi érdekekből létesített falusi földközössége. Ezáltal megveti alapját a (narodnikok ■ nevéhez fűződő, kispolgári termelési viszonyokban gyökeredző agrárszocializmusnak. A 60-as években föltűnik a polgári osztályérdekü nihilizmus, képviselőivel Dobról jubóvval, Piszarévvel. Volt azonban szocialista szárnyuk is, élén Csernicsevszkivel, aki a parasztkérdést Fou rier-szerü, de a mirhez kapcsolódó termelő- szövetkezetekkel akarta megoldani. Csernicsevszki szibériai száműzetésben halt meg. A hozzá közel álló Zemlja i Volja (föld és szabadság), diákokból sorozódó titkos társaságok vezetőinek kivégzése pusztította el. A 60-as évek végén az emigrációban Bakunin körül anarchistacsoport alakult ki. Ezt keresi fel Nyecsajev, aki elhiteti Bakuninnal, hogy Oroszországban minden készen áll a'forradalomra. Erre megbízást kap az Internationale oroszországi szekciójának megszrevezésére. Visszatérve kuninista titkos diáktársaságot alapit. E k kor, 1869-től, kezdetét veszi a narodnikok korszaka (narod-nép) Ezek túlnyomóan az értelmiségből származtak (Kropotkin is közéjük tartozott) A paraszt kérdés megoldását helyezték előtérbe s Bakunint s az ugyan-1 csak emigráns Lavrovot fogadva el vezérüknek, elvetve a politikai akciót, vezéreik fölhívására a “nép közé mennek.” Fe- derativ szervezetükkel erőteljes eszközeiben kezdetben békés propagandát folytatnak a parasztok, de részben már a munkások között is. Más részük, a narodovölcik—ugyancsak lapjukról, a Narodnaja Vol járói (Népszabadság) elnevezve —, levonva a mozgalom eddigi tanulságait, úgy látják, hogy az abszolutizmus megdöntése elő- föltétele a s z ocializmusnak, ezért áttérnek a cárizmus elleni politikai harcra, amelyben a polgári szabadelvűek is támogatják őket. Centralizált, f e g y elmezett, teljesen titkos autoritativ harciszervezetet létesítenek. Ez a páratlanul áldozatkész, diákokból és munkásokból sorozódó csoport, amelynek vezetői Mi- hajlov, S,eljabov és Perovsz- kaja Zsófia tökéletesíti az illegális gyakorlatot. Bombalabo- ratoriumokat, titkos nyomdákat állítanak föl, a rendőrséggel fegyveres harcokat vívnak, központi bizottságuk halálos ítéleteket hoz, vagyonelkobzásokat rendel el s a merényletek egész sora után (amelyek közül kiemelkedik 1878-ban Szasszulics Vera bosszúálló revolveres támadása, egy politikai fogoly bántalmazása miatt, Trepov rendőrfőnök ellen) sikerült nekik II. Sándor cárt megölni. A cárgyilkosság a hatóságokat is megrendítette é s forradalmi helyzetet teremtett, de a terroristák nem voltak fölkészülve a helyzet azonnali kihasználására, a hatalom átvételére. Az ehhez szükséges tömegszervezettel sem rendelkeztek s igy a cár megölése maradt tevékenységük tetőpontja. Ezután a rendőrség dezorganizálja szervezeteiket, vezetőiket kivégzik, cselekvésük megbénul: utolsó merénylet kísérleteik egyikét Lenin bátyja szervezte 1887- ben, akit szintén kivégeztek. Az orosz gyáripart a cári állam teremtette meg a 18. században monopóliumok, védővámok biztosításával. Az 1870-es évektől erőteljes fejlődésnek indult s 1900-ra a tőkés nagyipar kialakult Oroszországban. Ezáltal ugyan Oroszország nem vált ipari állammá. 1900 körül lakosságának 87 százaléka a még mindig falusi, főként paraszt volt. A döntő kérdés az, hogy melyik párt tudja, a parasztság élére állva, a földkérdést megoldani a cárizmus ellen — az lessz a cárizmus örököse. 1883-ban megalakult az első marxista csoport (A munka fölszabadítása) P1 e c h a nov, Axelrod, Szasszulics vezetésével, akik felismerték a narod- nikokkal szemben, hogy a szocializmus csakis a tőkés fejlődés, a kapitalizmus által megteremtett proletariátus tömegszervezeteinek, nem pedig egyéni akcióknak müve lehet. A 80- as évek végétől marxista munkásszervezetek alakulnak, ame-; lyeknek megszervezője Lenin, Olyan híreket találunk az amerikai lapokban, hogy Szerbiából vissza akarják vonni az olasz csapatokat, mivel Mussolini, saját beismerése szerint, nagyobb életveszteség érte őket a leigázott, legyőzött Szerbiában, mint az orosz és líbiai fronton együttesen. Részben a belső forradalom, részben az angol inváziótól való félelem felhasználásával rábírták Hitjlert, hogy pribékeket küldjön a szerbek elleni harcba. így érte Budapestet az a nagy megtiszteltetés, hogy a mester náci külügyminiszter, Herr Ribentrop személyesen leutazott Budapestre és egy kis válveregetéssel és mesteri fölénnyel rábírta Horthyékat, hogy a magyar fiukat, apákat küldjék a komitácsik gyilkos golyóinak céltáblájául, hogy a német birodalom és fascista “uj rendet”, mely tömeggyilkosságokon alapszik, megvédjék a balkánon. Horthyék k i t ü n t e tésnek akarják ezt az újabb szereposztást feltüntetni, amit nem azért kaptak Hitlertől, mert talán őket szeretik, vagy egyen joggal akarják őket kezelni, hanem Hitleréknek nem volt más választása, az olaszok haza akarnak menni. A románokat meg szeretnék Hitlerék lefegyverezni. A bolgárokat nem bírták arra rá venni, hogy a pribék szerepet az egész Balkánon átvegyék. így csak a magyar katonáktól remélik, hogy kutya hűséggel engedelmeskednek és megvédik a balkánt a németek részére, ami nagyon sikamlóssá vált az utóbbi két hónapban. A rostovi orosz győzelem idején jelentették, hogy azon a fronton az olasz csapatok a németek ellen fordultak és ebben a románok is segítették őket. Ugyanakkor jelentik direkt Berlinből, hogy a leszerelt román katonák nem akarják a fegyvert beszolgáltatni és a németek január 20ig adtak nekik időt, hogy akkorra szolgáltassák be, vagy halállal büntetik őket. Ezzel a hírrel szemben meg kellene kérdezni a náci vezetőséget, hogy miért szereltetik le a románokat ha olyan nagy bajban vannak és vissza kell nekik vonulni Ukrajnában, a erimiai szigeten és az egész orosz fronton. Miért küldték haza az olasz csapatokat az orosz frontról, sőt amint értesülünk a magyarokat is vissza engedték. Ezeken a híreken sokat gondolkozhatunk és biztosak lehetünk, hogy nem azért szerelik le a románokat és engedték haza az olaszokat, hogy nincsen rájuk többé szükségük az orosz fronton. Ugyanakkor — először a mostani háború alatt — az oroszok is jelentették, hogy már akadnak német csapatok, akik harcnélkül, csoportostul megadják magukat és hangsúlyozzák, hogy ez csak a múlt héten tör- :ént először, de azóta mind nagyobb méreteket ölt a harcnél- küli kapituláció. Hitlerék először német, majd olasz és bolgár katonákkal akarják a szerbeket kiirtani, ami nemcsak, hogy nem sikerült, hanem a 40,000 főnyi szerb csapat több mint százezerre szaporodott és most már rendes repülő osztagaik is vannak és az (írszágnak kétharmad részét (ártják a kezükben. Ezzel nagyon egészségtelenné teszik a megszálló csapatok életét, melyet most az orosz győzelem, illetve a német vereségek még nagyobb mértékben fokoznak. Vi. \
