Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-17 / 1198. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1942 január 17. Az igazság akkor is igazság marad, ha egy diktátor erőszakot követ el rajta teszik ki magukat, ha radikális újságot olvasnak. Ezek az urak nem veszik azt észre, hogy ma itt nem lehet idegen vagy vörös üldözést rendezni. Nagyon is hivatalos szervek: az igazságügyiminiszter, maga az elnök is a legkeményebben elitéi minden olyan kísérletet, amely a múlt háború idején divó idegen és másnézetü egyének, vagy csoportak üldözését akarja megismételni. Hogy menynyire igy áll a helyzet azt mu- , tatja a Bridges ügy is, amikor a már elrendelt deportálást megsemmisitették és megengedték a kommunistasággal vádolt Bridgesnek a polgárosodást. 4 hivatalos kijelentések szerint csak a tengely hatalmakhoz tartozó, velük szimpatizáló egyének ellen jár el a kormány és ezen a téren Himler urnák és a Magyar Szövetségben levő elvbarátainak kell félnie, mert ott jelentették ki, hogy ők német barátok és a lapjainak is egyik főmunkatársa, a saját és más magyar nyelvű náci lapokban egész nyíltan vallott Hitlernek szerelmet. Ezt még az a hazugság sem tünteti el, amelyet burkoltan hangoztatnak, mintha a kormány a Magyar Szövetséget és Eckhardtot elismerte volna, mert soha semmiféle kormánynyilatkozat ezt nem tette és Himler-Darago urék vissza élnek a kormány nevével, amikor ezt állítják. Nem, jó urak, nem fog sikerülni igy előfizetőket szerezni. A vörös mumus, amikor a szovjet szoros szövetségben van Amerikával, már teljesen hatástalan és egyetlen alvasónk sem fog "éttől a naiv átlátszó hazugságtól megijedni. Kár a gázért urak. Jó lesz már abba hagyni. NEM SIKERÜLT az uj német főparancsnoknak Hitlernek sem megállítani a jól elindított orosz gőzhengert, amely borzalmas pusztítással szorítja mind hátrább a náci hordákat. A befagyott német tankok nem engedtek ki az uj főparancsnoknak a kedvéért sem, mig a szovjet repülőgépek a különleges amerikai gazolinnal, amelyből jó cgomó hajó szállítmány érkezett, nagyszerűen működnek. Csak most válik érthetővé, hogy miért gazolint küldött Amerika először a petróleumban gazdag szovjetnek, amely nem volt berendezve a különleges hajtóerő gyártására. Az orosz tankok is igy működnek és ha nem, a nagy hó elakasztja ezeket a modern szörnyetegeket, akkor előveszik a jó régi orosz tankokat — amelyek a vissza vonuló Napoleon hadseregét is szétverték— a kozákokat, akik ma vörös kozákok, de éppen olyan jól, vagy még jobban értik a harcot, mint őseik, mert ők tudják, hogy miért harcolnak. Bizony ma már a verhetetlen náci hadsereg megállás nélkül kénytelen futni, amelynek a gyorsaságát gátolja az orosz tél, a hideg, a hó, no meg a vörös kozák. Mint az erkölcs őrei hivek az Ur szolgái, csak abban pana- máznak, hogy a saját elkölcse- ikre nem vigyáznak. A Bérmunkás december 27- iki számában megjelent nyilatkozatunkban elmondottuk, hogy ölelte keblére a Kudlik-Petersen duett a szkebelvtársat. Persze, Kudlik érezte, hogy Írni kell valamit, tehát kirohant az A Mun- kás-ban és vadulásában egy- szuszra mindenkit elakart intézni. Minket és Kovácsot is. Kovács Ernőt személyesen mi nem ismerjük, nincs is vele összeköttetésünk, ha csak a réven nem, hogy Kovácsnak rovata van azon lapban, ahol nyilatkozatunknak helyet adtak. De azt hisszük, ez nem lehet ok arra, hogy Kovács Ernőt bele foglalja Kudlik az a k r o n i sztrájktörés ügybe csak azért, mert hallott róla és tudni kívánta Kudliktól, hogy igaz-e. Különben, ha Kudlik Kováccsal kíván vitatkozni, am tegye, de kérjük szeretettel, — ha lehet evvel a duvaddal ilyen szelíden foglalkozni — ha velünk kíván vitatkozni, ne Kovács Ernőnek szaladjon neki. Megtalálja Kovács a választ úgy is, ha nekünk felel. A válaszának az elbírálását sem hagyjuk csupán Kovácsra, hanem számítunk az értelmes magyar SLP tagokra, de meg az olvasó közönségre is. Hiába, bátor legény ez a Kudlik, akár “Hári János”. Bátorsága abban nyilvánul meg, hogy ő nyilvánosan hazudik. Nézzük csak igy ir ez a bátor legény: “Azt állítják a hazugok, hogy a vádolt SLP tag azért is sztrájktörő volt, mert nem kapott az unionban külön engedelmet a munkába menéshez.Ezzel szemben a tény az, hogy az union nem adott senkinek sem munkakártyát, de a maintenance munkákon levők az union beleegyezésével mehettek munkába, igy az a bizonyos SLP tag is. Az illetőt tehát a saját union ja nem tartotta sztrájktörőnek. Ez a tény.” Már most tisztelt (!) Kudlik! Mi azt irtuk és most is azt mondjuk — mert mi nem hatszáz mérföldre voltunk a sztrájktól, s attól a taggyűléstől sem, ahol- Danleyt kérdőre vonták, mint ön, hanem jelen voltunk. Most nyissa ki a süket füleit és hallja mégegyszer: Danley azt állította az üzleti- gyülésen, ahol az elvtársai kérdőre vonták, hogy ő írásos engedéllyel birt a munkába menéshez, de annyira dadogott és habozott önnek a védence, a szkeb, hogy a gyűlés kétségbe vonta az igazát. Azért a három panaszbizottsági tag, névsze- rint: Nelson, Smith és Richardson fölmentek a CIO union irodára és megkérdezték igaz-e ? A kizárási gyűlésen is ott voltunk, ahol annak a panaszbizottsági tagnak kellett jelenteni, hogy nem igaz, aki a szkeb pártolója volt egészen ez ideig. Ha úgy volna, hogy Kudlik őszintén kezeli az ügyet — amint, hogy ezt nem teszi — ezt azon elvtársaitól is megkérdezheti, akik még most is bent maradtak a magyar csoportnál. De minek annak a tényállás, aki eleve úgy kezd az ügyhöz, hogy fehérre akarja mosni a hollót. Most mi kérdezzük Kudlikot — mi nem nevezzük “alaknak”, mint ahogy ő nevez bennünket, hiszen mi nem dühöngünk és jegyezze meg Kudlik, aki haragszik, annak rendesen soha sincsen igaza — hogyan ismerték meg a picketelő munkások azt, hogy ki a maintenance munkás, ha nem kellett igazolvány a munkábamenéshez ? Miért azt az alkalmat használta szkeb védence a munkába menéshez, ahol a kozákok megvédték a szkebkoponyáját a botoktól? t * Miért felelte az ön szkeb védence Horváth elvtársának, aki kérdőre vonta tettéért, hogy: “you want me on soup lines?” Ha beleegyeztek is a szekció tagjai a visszahelyezésbe, miért viselkedtek a szkebbel szemben továbbra is úgy az összejöveteleken, mintha leprás volna? (tudni illik nembeszéltek vele.) Mi okból mondták — ha nem volt szkeb — hogy hiába he- ! lyezték vissza, mi nem beszélünk vele ? Mi okból mondták a magyar csoport bent maradt tagjai, hogy nem ülnek vele egy asztalhoz ? Miért a CIO alapszabályai alá húzódik Kudlik és azzal akarja agyonvágni az osztályharcon esett sérelmet? Tudja-e Kudlik, hogy a CIO vezérei is elitélték a munkások ezen lázadását, amiért szerződésük ellen cselekedtek? Tudja-e Kudlik, hogy a szkeb védence is ezt tette? Tudja-e Kudlik, hogy a CIO alapszabályai nem ismerik az osztályharcot ? Tudja-e Kudlik, hogy a CIO e szabályra hivatkozik Danley mellett ? Tudja-e Kudlik, hogy szkeb védence az osztályharc elméletének a legelemibb részét pisz- kitotta be? Tudja-e Kudlik, hogy az osztályharc nem ismer még “main- tenanceséget” sem? Tudja-e Kudlik, hogy az osztályharc nem keresi egy sztrájk esetén azt, hogy az SLP elvei szerint folynak-e le? Tudja-e Kudlik azt, hogy azon szerencsétlen munkásokat akik csak azt tudták, hogy a mindennapi kenyerüket csorbították meg ps föllázadtak, nem szabad egy szocialistának hát- batámadni még akkor sem, ha ránézve “szükségesnek találta” is ? Végül szelíden, azt kérdezzük Kudliktól, tudja-e mi az osztály harc és tudja-e, hogy a ‘munkásosztály fölszabadítása a munkásosztály müve lehet”? Nos, most ne kotyogjon össze vissza és ne Kovács Ernőbe próbálja bepakolni ezt a szkeb ügyet, hanem feleljen az igazság hangján ha tud, vagy hallgasson el vele. Az “anarchizmus” szóhoz ennyit: Mi többen majdnem harminc évet töltöttünk az SLP-ben. Sok kisebb-nagyobb ügy nem helyes intézését néztük el, csupán azért, mert fegyelmet ismerők voltunk és vagyunk is. De olyan szabály, ami a szkebelést megengedi nem tudtuk, hogy van az SLP alapszabályaiban. Most is csak azt hisszük, hogy az csak Kudlik- Petersenek magas a t oritása nyomán jöhet létre. Mivel a többi Írása Kudliknak csak fenyegetés és káromkodás nem tartjuk érdemesnek boncolni, csak még azt kérdezzük: a központi titkárok, illetve párt titkár hivatását magyarázva, miért nem magyarázta meg, hogy milyen alapon szegte meg a clevelandi kongresszus határozatát az előfizetők ügyében, melyre többeken már fölháborodtak? És tagadja, hogy nem diktátor. Kérdezzük Kudlikot: ha Petersen nem diktátor miért mondotta Kudlik egy akroni konvenció alkalmával, hogy Ré- pási elvtárs saját hibáján lett kizárva? Ha nem fél Peterson- tól, miért nem kelt Répási védelmére? mint őszinte ember ette volna? Miért nézte el az igazságtalanságot? De hagyjuk a többit, nagyon sok volna fölsorolni. Befejezésül: nem célunk végnélküli vitákat rendezni Rudiikkal, ezekért is a Bérmunkás olvasóinak elnézését kérjük. Tehát az őszinte SLP tagokra bízzuk, hogy meddig engedik Kudlikot a sárdobálással. Rajtuk a sor, hogy megtudják-e akadályozni ezt a szerkesztőközponti ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
