Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-05-09 / 1214. szám

1:942 május 9. BÉRMUNKÁS 7 oldal A radikális sajtó és a rend elemei Szabó Ervin “Társadalmi és pártharcok a 48—49-es magyar forradalomban’’ cimü könyvéből közöljük az alábbi tanulmányt, amely hiteles története és leírása a közel száz esztendős magyar forradalmi időknek. Ugy- érezzük, hogy annak gondos tanulmányozására mind­azoknak a legsürgősebben szükségük van, akik nem tudják és nem akarják tétlenül nézni, hogy a magyar nemzet mikét használja ki az újabb alkalmát, hogy le­rázza magáról az évszázados szolgaságát; Mint Szabó Ervin ebben az Írásában is kimutatja minden eddigi tö­meg megmozdulásnak megvoltak a maga forradalmárai, akiknek azonban cselekvései éles ellentétei voltak szónok­lataiknak. Ha ezt a tanulságot és megkülönböztetést a magyar nemzet, de különösen a munkásság MA végre tudja haj­tani, hisszük, hogy negyedszázados golgotái szenvedései után, mint szabad ember élhet a népek nagycsaládjában. (Szerk.) (Folytatás) ' első napok heve a vidéket is ma­gával ragadta, alig két hónap­pal a lelkes márciusi .napok után Hevesmegye felszólítja a többi megyéket és törvényható­ságokat, hogy tiltakozzanak a pesti fiatalság “holmi proleta­riátus club és egy pár lázongó litterátus és rebellis ember” uralma ellep, akik “a muszka vagy ausztriai kormány kezére akarják játszani a népet és a minisztériumot merik gáncsol­ni.” Kiderült, hogy a márciusi if­júság elvesztette a kontaktust a nemzet többi részével, hogy messzebb ment, mint ameddig a nemzet őt követni hajlandó volt. így tehát nagyon is ért­hető, hogy a határvidékekről jövő első riasztó hírekre a ra­dikálisok ingadozó csoportja a kizárólagos nemzeti programm hoz szegődött. “ A haza veszély­ben van” felkiáltás lett a jelszó, mely a minisztérium barátait és ellenségeit kibékítette. “Az ily szavak — Írja Vasvári — rögtön egyesülést parancsolnak Veszély idején a nemzet erejé­nek meg nem kell szakadni. Mi­kor Franciaországot külellenség fenyegette a nagy forradalom­kor: egybeolvadt minden jó honfi és kötelességét teljesítet­te.... Mert minden pártkérdés felett áll a nemzetegység.” Számra csekély és erőben kicsiny volt azoknak a demok­ratáknak csoportja, kik a nem­zeti egység apostolainál nem kevésbbé lángoló hazaszerete­tükben ezt az épen olyan hőn óhajtott egységet a demokra­tikus követelmények teljesíté­sével, a feudalizmus összes ma­radványainak kiirtásával akar­az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo........ 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield...... 6.00 J. Kollár, Cleveland........ 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Farkas, Akron..........12.00 J. Pataky, Brooklyn........... 8.00 J. Duschek, Nutley............. 12.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga...... 10.00 J. Horváth, Chicago........... 5.00 ták valóra váltani. A fönt em­lített Népelem és Radicallap voltak újságjaik, vezetőik pe­dig a két Madarász testvér. “Egyenlőségi Klub” néven szer­vezkedtek, mely clubnak állító­lag több, mint ezer tagja volt, köztük vagy harminc képviselő. De sem sajtójuk elterjedése, sem föllépésük módja az ország­gyűlésen, sem pedig a dolgok tényleges fejlődése nem mutat­nak arra, hogy a tagok legna­gyobb része egyszerű “Mitlau- fer”-nél több lett volna. Az Egyenlőségi Klub prog­ramm j át Petőfi szerkesztette, egyike azon keveseknek kik hő­si halálukig egyetlen pillanatig sem, ingadoztak demokratikus radikalizmusukban. Minthogy oly kevesen voltak, akik a prog­ramm követelményeinek meg­valósításán munkálkodtak, úgy, hogy a nemzetgyűlés törvény- hozását alig befolyásolhatták, e programm a forradalom de­mokratikus eredményeinek ér­tékeléséhez kellő mértékül szol­gálhat. A programm igy hang­zik: “A március 15-én kimon­dott nagy szavak elhangzot- tanak. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi valósággá nem lettek. Sőt inkább a külön kasztok merészebben ütik fel fejeiket napr ól-napra. A március 15-én Pesten kivívott sajtószabadságot a pozsonyi nemesi gyűlés zsar­noki sajtótörvényei által meg bukta tá.._. A március 15-én Pesten ki­mondott polgári egyenlőség elvét a pozsonyi nemesek gyűlése a különféle osztály­kategóriák fönhagyása által paralizálta. A müveit Európa újjáala­kulásának alapeszméi tehát, melyeket a francia nemzet februári forradalmakor ki­mondott és mi a pesti eszme­forradalomban mag unkává tettünk.... nálunk mind máig csak név, de nem valóság. Az osztályuralkodás mai napig fönnállván, a nép foly­vást politikai proletariátus- ságban tengődik. Alulírtak azt hisszük, hogy március 15-én nem azért tűz­te ki Magyarhon fővárosa a forradalom zászlaját ama szent elvek mellett, hogy azok valósággá ne érleltesse- nek és minden a régi állapot­ba visszasülyesztessék. Meg vagyunk győződve, hogy mint minden államnak ezentúl, úgy a magyarnak is csak úgy leend jövendője, ha a nép szó tiszta, fertőzetlen értelmében b e h elyeztetik azon jogaiba, melyek őt iste­ni és természeti törvények szerint illetik, s melyekből mind e mai napig ki van zárva.... Ezeknél fogva.... egyesül­tünk avégre.... hogy törvé­nyes eszközök által.... a sza­badság, egyenlőség, testvé- riség-nek életté valósulását előmozdítsuk. Egyesültünk a valódi és feltétlen, minden kauciótól ment sajtószabadság kivívá­sára. Egyesültünk a semmi ka­tegóriák, semmi éensus által ki nem játszott nép jog ki­küzdésére. Egyesültünk az ember és ember, polgár és polgár kö­zött osztályfalakat fentartó előítéletek ostromlása- és le­döntésére. Egyesültünk a nyelvi kü­lönbözéseken alapuló idegen-1 kedések elenyésztésére, en­nélfogva társulatunk bár- piily nyelvet beszélő honpol-1 gárt, a szabadságügy közös! érdekénél fogva, mely csak! kölcsönös egyesülés utján kiegyenlíthető, szívesen Iáit tagjai közt.” i A “tiszta demokrácia” ezen programmjában feltűnik a re-j publikanizmus kérdésében való állásfoglalás hiánya, tekintve, hogy a demokrácia balszárnyá-! nak, “vörös republikánusok” i elnevezése Magyarországon is széliében dívott. Egészen bizo-j nyos, hogy az Egyenlőségi Klub vezetőinek egy része őszinte ' köztársasági érzelmű volt. De az általános felháborodás, me­lyet Petőfinek március végén' megjelent “A királyokhoz” ci-' mü költeménye az egész or-! szágban keltett, óvatosságra intett. A választás közeledtére először Március Tizenötödike j jelenti ki, hogy “nálunk ezen eszmék csak tisztán doktrínák”, melyeket túllépni igen veszé­lyes volna, mert “népünknél úgy látszik a royalizmus való­ságos vallás.” Röviddel utána a radikális párt hivatalos sajtó­szervei is a doktrínák birodal­mába utasitották a köztársasá­gi eszmét. “Az a kérdés,” — Ír­ja például a Reform — “mo­narchiánk legyen-e vagy repub- likánk? úgy hisszük még ná­lunk nem is létezik, annyira ré­szint megszoktuk a monarchiát részint meg vagyunk győződve annak szükségességéről.” Ez a nyilatkozat válasz volt a Radi- callapnak a Reform elleni tá­madására, hogy a radikalizmust azonosítja a köztársasági esz­mével. Még Petőfi is kénytelen volt, mikor képviselőnek föllé­pett, elvi álláspontjának föntar­tása mellett a monarchia lét- jogosultságát Magyarországon elismerni. (Nyilatkozata jel­lemző úgy az általános hangu­latra, mint az ő naiv becsüle­tességére. “Ami a királyokhoz címzett versemet illeti, mely népszerűtlenségem fő oka, az a republicanizmus első nyilvános szava volt Magyarországon és határtalanul csalatkoznak azok, akik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszersmindt. A monarchia Európában végefelé jár; a min­denható Isten sem mentheti meg többé. Ha valamely eszme világszerüvé lesz, előbb lehet magát a világot megsemmisí­teni, mint belőle az eszmét ki­irtani. És ilyen most a republika eszméje. Azonban a monarchi­ának van még jövendője ná­lunk, sőt mostanában elkerül­hetetlen szükségünk van rá, ezért nem kiáltottam ki a re- publicát, nem lázitottam —mint rám fogják — csak megpendí­tettem az eszmét, hogy szok­junk hozzá. Ennél többet ten­nem esztelenség lett volna, eny- nyit tennem a haza és az ember­szeretet kényszeritett a ma­gam föláldozásával is....”) Man­dátumhoz azonban igy sem ju­tott és már július 1-én, a követ­kezményekkel nem törődve megírta barátjának, Arany Já­nosnak: “... hohó, három esz­tendő múlva egészen más lesz; most azt mondják: ez republi- cánus, ez nem kell! — a követ­kező választásoknál majd azt fogják mondani: ez nem repub­likánus, tehát nem kell.” , (Folytatjuk) 18 S ZÁZALÉKKAL CSÖK­KENT AZ IDEGENSZÜLETÉ- SÜ FEHÉR LAKOSSÁG A statisztikai hivatal leg­újabb kimutatása szerint az ide- . genszületésü fehér lakosság száma az Egyesült Államokban 1930 és 1940 között 18 száza­lékkal csökkent. A statisztikai hivatal szerint az idegenszületésü 1 a kosság csökkenésének két fő-oka van. Az egyik, annak tulajdonítható, hogy az elmúlt tiz esztendő alatt a bevándorlás a minimum­ra csökkent. Ez viszont a be­vándorlási törvények megszigo­rítására, az európai kormányok szigorú kivándorlási redszabá- lyaira és a harmincas évek sú­lyos gazdasági pangására ve­zethetők vissza. 1940-ben a statisztika 11 mil­lió 419 ezer 138 idegent mutat ki, mig 1930-ban 13,985,405 idegenszületésü egyén lakott az országban. Állampolgári h o v atartazás szerint az 1940-i népszámlálás jelzi, hogy az idegenben szüle­tettek közül 63.5 százalék, tehát 7,250,252 egyén honosodott, mig 825,072 egyén nem szolgálta­tott adatot állampolgárságára vonatkozólag és ezek minden bizonnyal idegenek. Ily módon az 1940. fehér idegen születésű­ek teljes létszáma 4,168,886 egyénre tehető. A legtöbb ide­gen New York államban él: 820,439 s ezt követi Illinois: 699,742 idegennel, mig Penn­sylvaniában az idegenek száma: 646,759. A DRÁGASÁG ELLENI KÜZDELEM (Folytatás a 3-ik oldalról) takarításai, amelyeket a hadi gépezet finanszírozására a kor­mánynak kölcsönöz|iek, olyan pénzben fognak visszatérittet- ni, amelyben minden dollárnak ugyanolyan vásárló ereje lesz, mint amilyen a megtakarítás idejében volt. “A ritkább árukat nemcsak azok fogják megkapni, akiknek a legtöbb pénzük van, de min­denki, gazdag és szegény egy­aránt, egyforma arányban jut­hat hozzájuk — méltányos áron.”

Next

/
Thumbnails
Contents