Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-05-09 / 1214. szám

1942 május 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN *(gb) ROVATA* A NAGY HAZUGSÁG Nem tudom, hogy valóban Hitler jött-e rá először arra a tényre, hogy a valóban nagy hazugságból mindig elhisznek valamit, de neki tulajdonítják és mindenesetre a gyakorlatban igyekszik is ezt bebizonyitani. Ilyen óriási méretű, minden jó- zangondolkodásu ember előtt hihetetlen úgy a felsőbbrendü faji elmélete, valamint a zsi­dókról szóló vádjai, amelyekre támaszkodva hatalomra jutott. Farmer koromban sokat hal­lottam arról, hogy a baromfit rá lehet szoktatni akármilyen élelemre, ha kis korától állha­tatosan adjuk nekik és egy ide­ig mást nem is dobunk elébük. így például közismert dolog, hogy a csirke általában nem szereti a kafir kukoricát. Azon­ban az egyik kísérleti állomá­son bebizonyították, hogy ha ilyen szemre fogjuk a csirkéket már kicsi korukban és állandóan ezt adjuk nekik, akkor később éppen olyan kedvvel fogják fel­kapkodni, mint például a buza- szemet. Hitler és a hozzá szító min­den nyelvű és rétegű követői is állandóan a zsidóság gyalázá- sát űzik. A legképtelenebb ha­zugságokat találják ki róluk. De mert ezt állhatatosan tették éveken keresztül, ma igen gyakran halljuk az “igy a zsi­dók, meg úgy a zsidók” méltat­lankodást. Éppenazért nem is igen le­pett meg, amikor az egyik mun­kás szomszédom ebéd időbeni beszélgetés közben s z i n tén ilyen sóhajtásra fakadt. Arról beszé! gettünk, hogy qz újsá­gokban meg a kongresszusban is mennyire támadják a mun­kabéreket, de a nagy profit ha- rácsolást szeretnék elhallgatni. “Mert minden a zsidók kezében van”, — jegyezte meg a szom­széd. — “ők csinálták ezt a háborút is.” Bővebb magyarázat gyanánt aztán megtudtam, hogy a nem­zetközi zsidó tőkések csinálták a nagy depressziót is és mert abban már tovább nem volt pénz, hát most megcsinálták a háborút. Szóval, pontosan is­métli mindazt, amit Hitlerék évek óta hazudnak, amit Cough­lin szentatya hirdetett itt Ame­rikában és amivel a “Jó Pász­tor”, meg még egy pár magyar újság maszlagolták olvasóikat. Az ilyen megmételyezett em­bereknek aztán hiába mondjuk, hogy az igazi nagy nemzetközi kapitalisták nem zsidók és álta­lában a kapzsi nemzetközi fi­nánc tökében a zsidóság csak számukhoz képest arányban szerepel és végre is ezen kap­zsi tőkések nem mint protes­tánsok, zsidók vagy katholiku- sok zsarolnak, hanem mint ban­I károk, tekintet nélkül vállasuk­ra vagy faji származásukra. NEM LÁTJÁK A TÉNYEKET Mondom, hiába tárjuk elé­jük a statisztikával alátámasz­tott igazságokat. Úgy vannak mint a csirkék a kafir kukori­cával. A hazugságokat meg­szokták és felkapkodják. Any- nyiszor gyalázták nekik a zsi­dókat, hogy most már elhisz­nek minden képtelen hazugsá­got. A zsidókra dobált gyaláz- kodás az első maszlag, amit a jámbor emberek bevettek. Azu- j tán már jobban felszedik a töb­bi bóditó dolgokat is. így az sem lepett meg, amikor a szom­széd azt mondotta, hogy “meg­lássa, ha az angolok győznek, megint tilos lesz a szervezke­dés.” És mondja ezt annak dacára, hogy Hitleréknek első dolguk minden levert országban a munkás-szervezetek letörése, a vezetők összefogása, bebörtön­zése, igen sok esetben kivégzé­se. A szomszéd ezeket a ténye­ket, amiről újságok és a leve­lek ezrei számoltak be, nem látja. De biztat, hogy meglát­juk, milyen rossz lesz, ha az angolok győznek. És mindezek dacára ez a szomszéd a legerélyesebben til­takozna, ha azt mondanánk ró­la, hogy náci érzelmű. És talán nem is az, de mindenesetre a méregfulánk már megcsípte, a hazugság csirák tápláló talajra 1 akadtak nála. Előbb csak az egyik hazugságot hitte el, az­tán a másodikat és talán útban van ahoz, hogy mindent elhigy- jen, amit a hazugság nagymes­tereitől hall. Nem igen foglalkoztam vol­na ezzel az esettel, ha az utóbbi időkben mind többször nem hal­lanám ezt az “igy a zsidók, meg úgy a zsidók” sóhajtozást. Az­előtt csak közismert szédelgők, mint például Verhovay Gyula, a Tisza-Eszlári vérvád kiesze- lője, mertek nyíltan ilyesmivel előjönni, vagy csak a nagyon tudatlan emberek, most azon­ban már itt, Amerikában is elég gyakran halljuk, hogy an­nak veszedelmére rámutassunk. Különösen veszedelmes az antiszemitizmus a munkásosz­tály szempontjából nézve, mert egy részről eltereli a munkás­ság figyelmét az igazi ellen­ségeiről, a mindenféle vallásu és fajú tőkés kizsákmányolók- ról; másrészről pedig egymás ellen uszítja a különböző vallásu és fajú munkásokat és amig 'azok egymás ellen harcolnak, el­nyomóik uralma biztosítva van. Mi a zsidó kérdést az általá­nos munkáskérdéssel együtte­sen akarjuk megoldani. Midőn a munkásság felszabadításáért harcolunk, nem teszünk vallási vagy faji megkülönböztetést. Hisszük, hogy egyformán fog­nak részesedni az ipari demok­rácia áldásaiban. De éppen úgy nem teszünk különbséget az el­nyomók között sem és kivált­ságaik megfosztásánál nem néz­zük, hogy ki, melyik valláshoz, vagy fajhoz tartozik. Pusztuljon mind, egyformán! A katonák állampolgárokká lesznek Roosevelt elnök március 28- án aláírta a második hadi felha­talmazási törvényt. Ennek ér­telmében azok az idegenek, akik most az amerikai hadseregben szolgálnak, sokkal könnyebben lesznek állampolgárokká. Az uj törvény értelmében a honosítási törvény bizonyos kö­vetelményeitől el fognak tekin­teni, olyan esetekben, ha nem polgár, korra való tekintet nél­kül, az Egyesült Államok had­seregében, vagy tengerészeié­nél a mostani háborúban sza­bályszerű szolgálatot teljesí­tett, vagy teljesíteni fog. Szük­séges azonban, hogy az illető az Egyesült Államok, vagy va­lamely birtokának lakosa le­gyen, besorozása, vagy beikta­tása idején és hogy ide annak idején törvényes bebocsáttatást nyert. A követelmények, amelyektől el fognak tekinteni, a követke­zők : 1. Nincs szüksége első papír­ra és nem kell kimutatnia, hogy mennyi ideje tartózkodik- az Egyesült Államokban. 2. A honosítási kérvényt nemcsak a lakóhelyén illetékes, hanem bármely honosító tör­vényszéknél be lehet nyújtani. 3..A kérvényezőnek nem kell tudnia angolul beszélni, a kér­vényt sajátkezüleg aláírni, vagy bármilyen képzettségi vizsgát letenni. 4. Semmiféle dijat sem kell fizetnie a kérvény benyújtása­kor, sem kihallgatása alkalmá­val, sem a honosítási bizonyít­vány kiállításakor. Ezek az előnyök azonban a következő követelményekhez vánnak kötve: 1. A kérvényhez legalább két megbízható amerikai polgár eskü alatti nyilatkozatát kell mellékelni, mely szerint a kér­vényező erkölcsileg kifogásta­lan, az Egyesült Államok alkot­mányát tiszteletben tartja és az Egyesült Államok rendjének és boldogulásának hive. 2. A kérvényező katonai, vagy tengerészeti szolgálatát legalább két amerikai polgár­nak kell eskü alatti bizonyít­vánnyal igazolnia, akik a jelen­legi háborúban őrmesteri, vagy ennél magasabb tisztséget vi­seltek. Ehelyett a kérvényező illetékes hadtestének hiteles könyvkivonatával kell igazolnia, hogy a jelenlegi háború alatt katonai szolgálatát szabálysze­rűen teljesítette. 3. A kérvényt 1945 december 31-e előtt kell benyújtani, vagy korábban, ha a kongresszus, vagy az Elnök a határidőt előre tolná. A törvény fenti határozatai nem alkalmazhatók azokra az idegenekre, akik a fegyveres szolgálatból fegyelmi utón bo- csájtattak el, vagy azokra, akik lelkiismeretbeli okokból a fegy­veres szolgálatot megtagadták. A drágaság ellen! küzdelem A maximális árakról szóló rendelet kiadása megindította a drágaság elleni harcot. Fogyasztók, kis- és nagyke­reskedők és a gyárosok ^llanak a csatavonalban. Ez a rendelet szigorúan há­borús intézkedés. Csak addig marad életben, ameddig szük­ség lesz rá és a béke visszaté­rése után el fog tűnni, mihelyt lehetséges lesz. Minimális árakat nem álla­pítottak meg, a maximális árak­nál olcsóbban, bármilyen olcsón szabad eladni. Leon Henderson, áradminisz­trátor ,a rendelet kiadásával egyidejűleg a következő -üzene­tet küldi Amerika népének: “A megélhetési költségek in­flációs emelkedése már nagy mértéket öltött. A rendelkezés­re álló áruk korlátolt mennyisé­gével szemben, a forgalomban lévő nagyobb mennyiségű pénz, a polgári közgazdaságot és a hadi-gépezetet katasztrófával fenyegette. Ha nem léptünk volna közbe, a megélhetési költ­ségek emelkedése, a fix-fizeté- ses emberek ekzisztenciáját fe­nyegette volna; meg nem érde­melt szenvedéseket zúdított volna a családok növekvő száz­ezrére, amelyeknek fentartói fegyveres szolgálatot teljesíte­nek. “Beavatkozásunk nélkül, az emelkedő árak, bérek és költ­ségek, egymást kergették vol­na a magasba a végtelenségig. Az elkerülhetetlen eredmény az infláció lett vplna — vereség az otthon frontján, aminek visz- szahatása a hadi frontokon is mutatkozott volna. “Az árak általános ellenőr­zése, a megélhetési költségek állandósítását biztosítja Ame­rika népének. “A bérek és fixfizetések vá­sárló-ereje nem fog megcsor­bulni. “Az áruk előállitási költségei állandósittatnak. “Az amerikai kormány hadi programját nem fogja megza­varni, hogy az ellenség legyő­zéséhez szükséges gépek és ter­mékek ára és költsége folyto­nosan emelkedik. “Polgáraink keresete s meg­(Folytatás a 7-ik oldalon) IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents