Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-05-09 / 1214. szám

BÉRMU.NKÁS

1942 május 9.

4 oldal

BÉRMUNKÁS

I (WAGE WORKER)

HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W.

Előfizetési árak: Subscription Rates:

Egy évre .....................$2.00 One Year ...........................$2.00

Félévre ............................. 100 Six Months ....................... 1.00

Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ................ 5c

Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................. 3c

Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta.

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.

Published Weekly by the

INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD-«@*>42

Erős munkás sajtót

(gb) Az utóbbi időben számos cikk keretében ismertettük az amerikai polgári sajtó munkás ellenes voltát. Igaz, hogy a Bérmunkás olvasói előtt nem uj ez a téma. Időről-időre rámutattunk, hogy az amerikai sajtó milyen gyalázatos módon igyekszik a közvéleményt a munkásság ellen hangolni.

Mindezideig azonban munkásellenes aktivitásukat hazafias jelszavakkal takarták. A munkásság minden megmozdulására, haladó törekvésére egyszerűen rámondták, hogy “unamerican” (amerikaiatlan), ellenkezik az amerikai szellemmel, idegen eredetű, más kormányok érdekeit szolgálja, tehát elvetendő. Most azonban a munkaidőt és a munkabért megszabó törvények elleni erőszakos hadjáratukkal egyenest ellentétbe kerültek az eddig saját maguk által hirdetett hazafisággal, olyannyira, hogy magas állású kormányhivatalnokok, sőt maga az elnök is nyilatkozott ellenük.

Az amerikai közvélemény befolyásolásában a sajtó mellett a rádió is helyet követel magának. De amig esetleg szó lehet arról, hogy melyiknek van vagy lehet nagyobb befolyása, ezen befolyás minőségében nincs különbség. Nincs pedig azért, MERT ÚGY A SAJTÓT, MINT A RÁDIÓT A NAGY HIRDETŐK, VAGYIS A NAGY TŐKÉS ÉRDEKELTSÉG KONTROLÁLJA.

Ez adja magyarázatát annak, hogy az utóbbi időben a rádión is olyan “csillagokat” szerepeltetnek, mint Kennedy, Hans Von Kaltenborn, Boake Carter és mások, akik ugyanazt a szolgálatot teljesitik a tőkések számára, mint a lapokban Westbrook Pegler, Paul Mellon és még egy csomó úgynevezett kolumnista.

A lapok és a rádió kommentátorok munkásellenes hadjárata olyan erőszakossá vált, hogy a két nagy munkásszervezet vezetősége végre belátta, hogy nekik is kell valamit tenni. A hírek szerint az AFL és a CIO rádió'órákat fognak lefoglalni a munkásellenes propaganda ellensúlyozására.

Nem állítjuk azt, hogy teljesen hatástalan marad, ha a munkásság érdekei mellett szóló érveket jó szónokok a rádión keresztül ismertetni fogják. De joggal állítjuk, HOGY A SAJTÓNAK MEG A RÁDIÓNAK EZ ALÁVALÓ TÁMADÁSA CSAK AZÉRT VÁLT LEHETŐVÉ, MERT AMERIKÁBAN NINCS SZÁMBAVEHETŐ MUNKÁS SAJTÓ.

A közvélemény irányításában a sajtó még ma is jóval fontosabb a rádiónál. De különösen fontosabb, ha az idegen nyelvű lakossághoz akarunk szólni. Azt jól tudjuk, hogy az AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ NEMCSAK UTÁNOZTA AZ AMERIKAI HAZAFIAS SAJTÓT, DE A BÓDITÓ ÉS BUTÍTÓ MŰVELETBEN MESSZE FELÜLMÚLTA. De hogyisne, hiszen az amerikai sajtó csak egy hazafiság nevében hódított, az AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ AZONBAN MINDIG DUPLA HAZAFISÁGGAL SZÉDELGETT ÉS SZÉDELEQ, MÉG MA IS. Ezek azok a “bógus” hazafiak, akiket az elnök is megemlített.

Ebből viszont az következik, hogyha az amerikai sajtó ellensúlyozására nagy szükség van az erős angol nyelvű munkás sajtóra, akkor KÉTSZERESEN IS SZÜKSÉGÜNK VAN EGY ERŐS AMERIKAI MAGYAR MUNKÁS ÚJSÁGRA.

A BÉRMUNKÁS MINDENKOR KIVETTE RÉSZÉT A POLGÁRI SAJTÓ ELLENI KÜZDELEMBŐL. KIMUTATTUK — ÉS A KÖZELJÖVŐBEN MÉG INTENZIVEBB MÓDON FOGUNK RÁMUTATNI ARRA A RAVASZ ELJÁRÁSRA, AMIVEL EZEN LAPOK FÉLREVEZETIK AZ OLVASÓIKAT, AKIKNEK ÓRIÁSI TÖBBSÉGE A MUNKÁSSÁG SORAIBÓL KERÜL KI.

A múlt háború idején üldözték, betiltották az igazi ínun- káslapokat. A tőkések bérencei behatoltak a szerkesztőségekbe, összetörték a bútorzatot, véresre verték az ott talált személyzetét, de a munkáslapok tovább is megjelentek. Ma más viszonyok vannak. Ma nemcsak kiadhatjuk a munkáslapokat, hanem meg van az eshetőségünk azok terjesztésére, naggyá tételére.

A BÉRMUNKÁS MINDEN HÍVÉNEK MEG KELL RAGADNI EZT AZ ALKALMAT. TERJESZTENI KELL LAPUNKAT MINDEN MAGYAR LAKTA VIDÉKEN.

Huszonötezer dollár

(gb) Roosevelt elnök a kongresszushoz intézett üzenete hét olyan háborús intézkedést tartalmaz, amelyeket fontosnak tart a háború sikere érdekében. Ezek között a legfontosabb és a bizonyos köröket valóban erősen érintő az a pont, amely ha törvényerős lesz, AZ EGYES SZEMÉLY MAXIMÁLIS TISZTA JÖVEDELMÉT 25,000 DOLLÁRBAN SZABJA MEG.

Háborús profitot harácsoló napjainkban ez a 25,000 dol- lárocska valóban bagatell összegecske. Nem nekünk, munkásoknak, hanem azoknak, akik munka nélkül is milliókat szoktak zsebrevágni. így nem csoda, hogy EZT A PONTOT VALÓSÁGOS MEGDÖBBENÉSSEL FOGADTÁK.

Az első nap csak azt a megjegyzést hallottuk, hogy ennek a pontnak bizonyára lesznek ellenzői. Két nap múlva azonban már előrántották Westbrook Peglert, aki megindította a 25,000 dolláros limitáció elleni harcot. Lehet, hogy őt magát is közelről érinti a javaslat. De azonkívül jól tudja, HOGY AZ ILY HADJÁRATTAL IGEN SOKAT KERESHET. Ezért mindjárt kisütötte, hogy az egész dolgot a CIO-hoz tartozó automobil union találta ki és erőszakolta előbb Mrs. Rooseveltre, aztán együttesen az elnökre. Ennélfogva hiszi, hogy a kongresszus ellent fog állni ennek a “forradalmi ajánlatnak, amely az amerikai képességre és zsenialitásra tetőt akar tenni.”

És valóban “forradalmi” ajánlat ez amerikai szempontból nézve, noha a 25,000 dollár még mindig olyan magas összeg, hogy egy tucat munkáscsalád élhet belőle, de mégis benn van maga az elv, hogy a jövedelmet, tehát a tulajdonnak egyik formáját korlátozni lehet. Ha a javaslatból törvény lesz és jó ideig érvényben marad, beláthatatlan követkzeményei lesznek.

Sokat hallunk arról, hogy Angliában állítólag kiveszőben van a vagyonos osztály. A nagy adók megfosztják őket jövedelmeiktől, Roosevelt jávaslata hasonló eredményre vezethet. Az aztán majd a munkásságtól függ, hogy az igy meggyengitett tőkés osztályt újra hatalomra engedi-e jutni, vagy nem.

hasson meg. Szerinte még ez évben 10 millió munkásra lesz szükség a hadi iparban. Természetesen arra gondolnak, hogy sok nőt, fiatalabb embereket és visszavonult munkásokat fognak alkalmazni.

Az< elnök a május 3-val kezdődő hetet az Országos Alkalmaztatás Hetének nyilvánította és felszólította a munkaadókat, hogy nőket és idősebb embereket képezzenek ki, hogy a munkás hiányt elkerüljük. Több céget felszólítottak, hogy ne tegyenek faji vagy vallási megkülönböztetést a munkások felvételénél.

ELVINYILATKOZAT

A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. iák akikből a munkáltató osztály áll.

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb .és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak,^ amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni Csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül.

A munkaerő mozgósítása.

McNutt, a Federal Security adminisztrátor lett az elnöke a kilenctagú Hadi Munkaerő Bizottságnak, amelyet az elnök létesített, “a nemzet munkaerejének legteljesebb mozgósítása és legtökéletesebb kihasználása végett.” Mr. McNutt kijelentette, hogy munkás elsőbbségi rendszert fognak kidolgozni és a munkaerők beosztását önkéntes alapon fogják megkezdeni. Ha azonban ez a rendszer nem vezetne eredményre, felhatalmazást fog kérni arra, hogy férfiakat és nőket speciális munkák elvégzéséivel bizr

^ "Szervezés77 — "Nevelés" — "Felszabadulás77 yy ' W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W * W