Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-04-18 / 1211. szám
6 olcal BÉRMUNKÁS 1942 április 18. Hitler titkos szövetségei v. Előző cikkeinkben rámutattunk futólag, hogy Hitler titkos szövetségesei közzé kell sorolni számos kézzel meg nem fogható dolgokat. Talán elvont fogalmaknak lehet nevezni eze- ke. De épp oly hatásosak ezek, mint az ágyuk, repülőgépek, vagy a kémek. Az ugynevezet szabad versenyen alapuló gazdasági rendszernek megfelelő politikai berendezkedés a polgári demokrácia. Ennek a keretében lehetnek olyan szervezetek, melyeknek a célja esetleg magának a polgári demokráciának, sőt a gazdasági rendszernek az eltörlése. Például a szocialista és a kommunista pártok a baloldalon és a fasiszták a másik oldalon. Amennyiben a szocialisták és a kommunisták jóval előbb jelentek meg a történelmi színpadon, mint a fasiszták és amennyiben nyíltan hirdették a végcéljukat: a szocialista társadalom megteremtését és továbbá, amennyiben a fasiszták mint a kapitalizmus megvédői jelentek meg és valóban annak a szolgálatában álltak, a polgári demokráciák kormányai rokonszenveztek a magyar és ké- sőbbne az olasz, német, stb. fasiszta mozgalmakkal és kormányokkal. Sőt a saját határaikon belül többé-kevésbé szívesen tűrték meg a belföldi fasiszta mozgalmakat. A külföldi . politikájukat a fasis’ztákkal szemben angolul “appeosment”-nek nevezték. A belföldi politikájukat velük szemben a polgári szabadság köntösébe öltöztették. Akárminek nevezték is, a tény az, hogy a végeredményben a polgári demokratikus kormányok rokonszenve a fasizmussal Hitlernek nagy segítségére vált. Az egymással szemben álló, versenyző' országok uralkodó osztályainak a féltékenysége és önzése szintén Hitler uralmára hajtotta a vizet. Klasszikus példája ennek Magyarország és R o mánia. Mindakettő magának akarta Erdélyt. Hitler mindakettőnek ígért belőle, vagy kárpótlással valami mást, ami viszont szintén más ország rovására ment volna. Néhány kivétellel, a különböző országok uralkodói uralkodók akartak maradni a saját szemétdombjaikon, mégha szolgák lettek is Hitler sarka alatt. A kapitalizmus egyik jellemvonása a mesterséges hiány csi- nálás. Hogy nagyobb “haszonnal lehessen dolgozni,” föl kell égetni a kávé “fölösleget,” nem szabad termelni gabona “fölösleget,” nem szabad előállítani cipő és ruha “fölösleget.” Még egy évvel ezelőtt a baj a túltermelés volt, annak dacára, hogy millióknak égető szükségük volt táplálékra, ruházatra és hajlékra. Ma egyszerre hiány van mindenben! A profitcsinálás más módjai is Hitlert szolgálták. Például kisült, hogy a Standard Oil társaság egy német társaságnak a kezébe adta a mesterséges gumi gyártás titkát — jó haszon fejében. Magát a mesterséges gumigyártást nem szorgalmazták az amerikaiak, mert nagyobb haszonnal járt a gyarmati olcsó munkásokkal termeltetett természetes gumi. A legfontosabb árukat, mint az ócska vas, olaj, stb. idegen országoknak adták el. De még olyan fontos hadiszert is, mint a hires “bomb sight,” aminek a segítségével most a németek pontosan bombázhatják az angol és amerikai hajókat. Egy másik példa: Ickes, egyik New Deal politikus azt ajánlotta, hogy az olaj szállítás céljából csöveket rakjanak le. A vasút és hajol társaságok képviselői ezt megakadályozták, amennyiben a hasznuk volt veszélyeztetve. Ma hiány van az olajban az összes keleti államokban. A hadsereg vezetőinek a ha- gyományos vaskalapossága szintén Hitler előnyére van. Például az egyik amerikai generális (Mitchell) erősen és erélyesen harcolt azon, hogy az amerikai hadsereg repülőgépekkel bővebben legyen ellátva. A -harcot Mitchell vesztette el. Megbüntették a vaskalaposok. Ha nem vesztette volna el a harcot Mitchell a maradi és a gondolkodáshoz lusta generálisokkal szembén, akkor ma nem veszítene harcot az amerikai hadsereg itt, ott és amott. Hitler — a szobafestő — nem félt uj eszközöket alkalmazni. Azután fizikai és lélektani tényezők is hozzájárultak Hitler sikereihez. Az ellenfelei között a legnagyobbak elpuhultságban szenvednek. Olyas valami az, ami a római birodalom bukásához járult. A barbár vandalok és mások edzett harcosok voltak. A rómaiak már elvoltak puhulva. A németek a katonáikat mindig szigorú kiképzésben tartották. De különösen Hitler alatt. Velük szemben csak a görögök, szerbek és az oroszok — mind kemény és edzett népek — tudták megállni a helyet. Mindezek a népek kemény munkához voltak hozzá szokva. Kényelmet nem ismertek. A gyengék elpusztultak, — az erősek erősebbek lettek. Hitler részben természetes és valódi, részben mesterséges és talmi lélektani támaszokát ad a német népnek. Például, a versaillesi béke- szerződés összetörése, a német nép fölszabadulása ez alól; a gyarmatok visszaszerzése; a német dicsőség és uralom; a német faj felsőbbsége; a “zsidó nemzetközi kapitalizmus” ösz- szetörése; a hazafias “nemzeti szocializmus” m e gteremtése; stb. stb. Vagyis a németek abban a lélektani állapotban vannak, mint az, akinek a verekedésben nincs mit veszíteni, de sok van nyerni. A velük szemben állók pedik féltik a tiszta, vasalt ruhájukat bepiszkolni vagy elszakítani a verekedésben. Ezért tehát a támadás taktikai előnyeit is élvezi Hitler, amiben a modern harcieszközök természetesen kitűnőknek) bizonyulnak. Az ellenfelei pedig a védekezésre szorítkoznak, annak minden hátrányát szén vedve. Ha Hitler ellenfelei a népeiknek tudnának adni lelkesítő elveket és célokat, amelyekben lehetne bízni és ha a háború vezetését olyanoknak a kezébe adnák, akik Hitler és a Hitler- izmus ellen már a háború előtt is harcoltak, akkor Hitler elvolna veszve, amennyiben az összes titkos szövetségesei, amelyeket elsoroltam, ellenné- nek söpörve. A nyílt - szövetségesei összelennének törve. És egy olyan “Uj Rend” lenne teremtve, amelyben szabad akarat és gazdasági demokrácia alapján nemzetközi együttműködés keretében fognak a világ munkásai élni, tehát nem lesz alkalom életre hozni egy másik Hitlert. Jászi Oszkár dr. new yorki előadása Április 5-én a new yorki “Magyar Fórum” helyiségében tömegesen jöttek -össze a new yorki magyarok, hogy meghallgassák Jászi Oszkár egyetemi tanár előadását a “magyar né]) jövőjéről.” Amikor azt Írjuk, hogy tömegesen voltak ott a new yorki magyarok, sajnos nem ezres tömegekről jelenthetünk, de az aránylag kis helyiségben több mint kétszáz főnyi tömeg tolongott. Azt mondhatjuk talán, hogy a new yorki magyarság “elitjének” nagyobb része határozottan ott volt. ezeknek nem a húsvéti ünnep jelentette az ünnepi hangulatot, hanem Jászi Oszkár személyisége, akit percekig tartó tapssal és az iránta érzett tisztelet jeléül felállással üdvözöltek a jelenlévők. Jászi Oszkár több mint egyórás előadásáról, inkább azt mondhatjuk, hogy történelmi leckét adott a múlt eseményeiről és tévedéseiről és a saját elvi elgondolása szerint bizonyította, hogy mit és miért nem szabad a múltból megismételni ha egy harmadik és még borzalmasabb világháborútól megmenteni akarjuk az emberiséget. Habár egyes megállapításai vita tárgyát képezhetik, de határozottan azt a tényt tükrözték a hallgatóság elé, hogy csak az igazi szabadság, csak az igazi demokrácia alapján lehet megalapozni a jövő békéjét, melyben a nagyhatalmú országok mellett a kis országok is meg kell kapják egyenjogú helyüket. A Federációs eszmék alapján magyarázta a mai vérrel áztatott világhelyzet békés megoldását, de nem úgy, hogy a különböző országok kormány klikkjei a ' saját uralkodásuk szempontjából üljenek a tárgyaló asztalhoz, hasiem valóban a nép politikai és gazdasági jóléte kell legyen a mérték adó. A magyar nép sorsának a tárgyalásánál érdekes megállapításai voltak úgy az itteni, mint az óhazai helyzetet illetőleg. A több mint 20 évi amerikai tartózkodása óta csendes figyelője az amerikai magyar közéletnek, melyről azt állapította meg, hogy még sokkal re- akciósabb mint az óhazai közvélemény. Az amerikai magyarság értelmes és liberális kibontakozását a papok és a lapok akadályozták meg. A komoly és igazán a nép érdekét szolgáló amerikai magyar mozgalmaktól ezek tartják távol a magyar tömegeket. Hogy milyen fokon áll az amerikai magyarság a reakciós gondolkodás terén, a Verhovay egylet nevével bizonyította. Mig odahaza Verhovay, mint egy tehetségtelen senki, rég a feledés homályába merült, itt. a magyarság tízezreit a Verhovay neve alatt tömörítik össze. Ehhez hasonló eset az Eckhardt féle jelenlegi megmozdulás, ahol ismét egy tehetségtelen akarnok vezéreskedése mögé akarják terelni a magyarság tömegeit, amelynek még szomorúbb jelenségé, hogy volt marxisták is mögéje csatlakoztak. Az amerikai magyar emigrációnak az ilyen tévedéseit okvetlen ki kell küszöbölni és nem szabad megengedni, hogy egyes egyének magánérdekei szerint intézzék a magyar mozgalmakat. Sokan az emigránsok közül gyorsan szeretnének vissza kerülni az óhazai kávéházi asztalok mellé, ezek készek bármilyen paktumra, hogy csak a vágyaik minél előbb valóra váll- janak. Az előadást értelmes vita követte és igazán kár, hogy egy ilyen eseményt nincs módunkban gyorsírói jegyzetekkel szószerint megörökíteni azok részére, akik nem voltak ott jelen, mert bizony igy néhány soros beszámolóban nagyon nehéz arról az előadás értékéhez méltó beszámolót adni. Vám- bérty Rusztem dr. volt a gyűlés elnöke, aki igyekezett a legszélesebb parlamentáris szabályok szerint mindenkinek szót adnf. Jgy történt meg, hogy bizonyos kérdések is szóba kerültek, melyek egyáltalán nem tartoztak a tárgyhoz. A Bérmunkás számos jelenlevő olvasójának jóleső érzést jelentett amidőn Vámbéry elsősorban a Bérmunkást említette meg, mint önzetlen harcos újságot. Jászi alőadása hosszú időkre tanulságos emléket hagyott a jelenlevőkre, de azért, reméljük, hogy nem fog kelleni ismét 20 évet várni, mig Jászi Oszkárt viszontláthatjuk, mint előadót a new yorki magyarság előtt. Fishbein László. Szerkesztői üzenetek ST. W., Hollywood, Cal. — Az ön neve alatt olyan irás kapott nyomdafestéket, mely szerint Somló Lipót-ot önnek Fishbein mutatta be, mint TWW előharcost. Amig ön ilyesmit irhát le, addig nem használhatja a Bérmunkás hasábjait.
