Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-04-11 / 1210. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1942, április 11. SZOCIÁLDEMOKRATA EMBERFEJEK-írja: VINCE SÁNDOR­SZABó ERVIN “Mindazok emlékének kik gon­dolkodásuk és érzésük kincse­it a szenvedő emberiségnek ál­dozták, a munkásosztály nagy és kis előharcosai szent emlé­kének” Ezzel az ajánlással indította el Szabó Ervin, a magyarorszá­gi szocialista munkásmozgalom felejthetetlen tanít ómestere Marx és Engels Válogatott Müveinek első kötetét,1904-ben. A tervezett három kötetből csak kettő jelent meg öt évi idő­közben. De e két kötet hosszú időn keresztül tanító, lelkesítő, elmélyítő, nagy küzdelmekre felkészítő arzenálja lett az egy­re szaporodó magyarországi szocialista nemzedékeknek. Nagyott lépett előre a törté­nelem e két kötet megjelenése óta. — Nagy társadalmi földrengé­sek rázzák azóta a világot. A gazdasági rendet soha nem ta­pasztalt felforgató viharok té­pik, cibálják szünetlen. A poli­tikai szerkezet némely épségeit úgy seperték el a már megesett változások, mint a pókhálót. Százados intézmények, uj és ré­gi tudományos felfogások és törvényekként tisztelt megálla­pítások úgy tűntek el azóta a köztudatból, mint a tavalyi hó. Termelés és fogyasztás, közle­kedés és szállítás, földrajz és társadalom, népek és országok soha a történelem folyamán nem szenvedtek nagyobb és mélyrehatóbb változást — és itt a szenvedés valóban szósze- rint értendő — mint ama 38 esztendő alatt, mióta e mü első kötete magyar nyelven közkéz­re került. És mégis, ha kézbe vesszük e köteteket, friss üdességgel árad felénk ma is a fakuló oldalakról a bátor bizodalom, a tudáson épülő hit egy jobb, szebb és ér­telmesebb világrend jöttében! Megejtő erővel kerit hatal­mába a történelem, a gazdaság­tan, a bölcselet, a jog és a tár­sadalomtudománynak ama mér­hetetlen gazdagsága, ami úgy e válogatott müvekből, mint Sza­bó Ervinnek e müvekhez irt bevezetéseiből és jegyzeteiből sugárzik felénk. Valóban érez­zük, hogy e kötetek nógatnak a gondolkozásra, a tanulásra és a küzdelemre. A marxi világnézet, amely ré­szeiben és egészében már közel egy százada foglalkoztatja a tudományos világot, alkotó ele­meire bontva, egyszerű nyel­ven, szép magyarsággal irt és fordított fejezetekben került e két kötettel a magyar olvasó közönség kezébe. E két kötettel kapott a ma­gyar olvasó először tudományos képet és szemléletet arról az uj világról, amit nem csodatevő szentek, nem küldetéses na­gyok, hanem maguk a dolgozó, verejtékező milliók fognak majd megteremteni összetett erejük soha nem álmodott ha­talmával. Szabó Ervin más értékes és nagy müvekkel is gazdagította a szocializmus magyar, német és francia irodalmát, de mi úgy véljük, hogy ércnél maradan­dóbb emléket e két kötettel ál­lított magának. Mert amig a szocializmus t u d o m á nyának lesznek magyar nyelven kuta­tói, gondolkodói, tanulói és har­cosai, — e két kötetbe foglalt írásokkal Szabó Ervin neve együtt fog haladni a magyar történelem végtelenbe futó or­szágút ján. A bátor öreg' Liebknecht is félve fogott hozzá az Íráshoz, amikor Marxról életrajz vázla­tot kellett írnia,.... mondja Ga­rami, az ő mesteri Marx-Engels életrajzában, amikor hasonló félelemmel indítja el a saját pompás írását a szocializmus két nagy mesteréről. Hogyne félnénk tehát mi, amikor a két nagy előharcos leghivatottabb magyar tanítvá­nyáról kell a jellemzést papír­ra vetnünk százféle nehézségek közepette, melyek között nem is a legutolsó, hogy kevés a ren­delkezésre álló hely és idő, hogy teljesen hiányzik az irodalom, a könyvtár és 'hogy messze va­gyunk segédeszközöktől és em­berektől, akikkel az ilyen ter­mészetű irás minden sorát meg kéne beszélni. Mégis, leküzdi félelmünket a rá való emlékezés, aki indulá­sunk idején annyi jósággal és meleg érdeklődéssel kisérte lé­péseinket és annyi bátorító ba­ráti szóval serkentette fiatal hevüléseinket. A tanítóra, akitől az első be­tűk vetését kaptuk, soha meg nem hálálható gazdag ajándé­kul, nem gondolunk több és na­gyobb hálával, mint rá, akitől a szocialista gondolkodáshoz és cselekvéshez kaptuk az első biztatást, a lelkesítő érdeklő­dést, a termékenyítő útmuta­tást. És minél jobban elmélyedünk a rá való emlékezésben, annál könnyebbé válik a vállalt fela­dat. Hiszen iskolánk, a magyar- országi munkásmozgalom, egyik legtiszteltebb, legte kintélye- sebb, — de egyben legszeré­nyebb vezetőembere és tanító­ja volt. Egyetemi és középiskolai ta­náraink nevét rég befújta a fe­ledés szitáló homokja, — az ő neve el nem homályosodé ra­gyogással kiséri életünket. Nyilván, mert amit tőle tanul­tunk, az mindigre része maradt az életünknek. .. Szabó Ervin Árvamegyében, Szlanicán született 1877-ben, szegény kispolgári családból. Apját korán elvesztette és már 12 éves korában tanítással pénzt kellett keresnie, hogy hét gyer­mekével özvegyen maradt édes­anyját támogassa. Gyenge, véz­na, beteges gyerek volt. Jóba­rátja és irodalmi végrendeleté­nek végrehajtója, Jászi Oszkár írja, halála után kiadott és a 48-as forradalomról szóló köny­ve előszavában, hogy “soha egy napig egész életében nem volt egészséges.” Gonosz és kegyetlen játéka volt a sorsnak, hogy ezt a pom­pás agyvelőt, ezt a milliók szen­vedését fájlaló finom idegzetet , olyan beteges testbe helyezte ] el, amelynek 41 éves korában már össze kellett omlania. Egy hónappal az októberi forrada­lom kitörése előtt halt meg, 1918 szeptember 30-án. Az or­szág és a forradalom sorsa más és jobb lett volna, ha rengeteg tudásával, ragyogó eszével, tündöklő jellemével és bámulatos akarat és munka­erejével ő is részt vehetett vol­na benne.... Húsz éves korában a bécsi egyetemen diákoskodott. Abban az időben nagy számban éltek Bécsben orosz diákok és politi­kai menekültek. A fiatal Szabó Ervin csakhamar jóviszonyba került néhány orosz emigráns­sal, akik mély hatással voltak világszemlélete kialakulására. Az oroszok iránti nagy szerete- te ebből az időből származik. Nem mérnök azt állítani, hogy a bécsi egyetemi év és az oro­szok hatása alatt lett szocialis­tává vagy forradalmárrá! Az olyan egyéniségek, mint Szabó Ervin, nem lesznek valamivé, hanem már úgy születnek, hogy adottságuknál fogva lesznek teremtői, építői és üttörői uj világfelfogásoknak. A magyarországi szocialista üldözés, a hírhedt Bánffy-Per- czel rendszer őt is hazaszólitja Pestre és rövid idő múlva már ott van a hetenként kétszer megjelenő Népszava helyettes szerkesztői székében. Cikkei csakhamar közfeltünést kel­tenek. A' párt vezetősége rábízza a röpiratok és agitációs füzetek írását és a Népszava Naptár szerkesztését. Ma is- élvezetes, felderítő, lelkesítő olvasmány minden sora, amit akkor leirt. Mindig a párt baloldalához tartozott és rendíthetetlen hit­tel bízott a propaganda erejé­ben és hatásában. Hogy az évek folyamán egyre jobban eltávolodott a hi­vatalos pártvezetőségtől és a Népszavától, annak is a propa­ganda kérdésében vallott fel­fogása volt az oka. Soha nem volt megelégedve a pártveiető- ség tempójával és taktikájával. Az elhidegülés éveiben iro­dalmi dolgozatai a Világ cimü radikális polgári napilapban és a Huszadik Század nevű tudo­mányos folyóiratban láttak napvilágot. Mindkét orgánumhoz igen bensőséges, baráti szálak fűz­ték. A munkásmozgalomtól azon­ban soha el nem szakadt telje­sen. És a párt legjobb agitáto­rai az ő keze alól kerültek ki, a Társadalomtudományi Társa­ság szabad iskoláján keresztül. A szabad iskolában tartott elő­adásaira százával özönlöttek az értelmes munkások és diákok. Bár nem volt tündöklő és színes előadó, volt mégis az előadási módjában valami szokatlanul vonzó melegség. Hallgatósága, amelyre rendkívüli hatást gya­korolt, valósággal imádta. Iga­zán élmény volt egy-egy előa­dását végighallgatni. Nem lehe­tett a hatása alól menekülni. Azok a proletárok, akik vé­gighallgatták előadásciklusait és szemináriumait, valóban él­csapata lettek a forradalomnak. Harcos, komoly, tudásszom­jas vezetőket nevelt a magyar- országi szocialista mozgalom­Mindig a fiatalokkal volt kö­rülvéve. A pártvezetőség ellen, az évi pártkongresszusok idejéül ter­vezett lázadások és paíotafor- radalmak ö s s z e e sküvéseiben mindig benne tolt a keze. Hall­gattunk rá és követtük taná­csait, mert szerettük és bíztunk benne. Egy időben különös hatással volt rá & francia Hervé antimi- li tarista mozgalma és Schmidt Jenő anarchisztikus filozófiai propagandája. Ebben a korszak­ban került közeli kapcsolatba és mély barátságba Batthyány Ervin gróffal és szindikalista követőivel, akik akkor a “Tár­sadalmi Forradalom” cimü lap körül csoportosultak. írásai és előadásai ezidőtájt Stirner, Ba­kunin, Kropotkin és Proudhon müveiről eßr tevékenységéről és az anarcho-szocialisták világ- szemléletéről szóltak. E hatásnak volt az eredmé­nye az annak idején országos hírűvé vált bögötei reformisko­la, amelynek Szabó Ervin egyik szervezője és támogatója volt. Belső meghasonlás az iskola vezetői között és a magyaror­szági közigazgatási basáknak minden újítással szembeni bár­gyú türelmetlensége tönkretet­ték a szép kezdeményezést. Az illúziótól megrabolt Batt­hyány Angliába költözött, Sza­bó Ervin pedig irószobája csendjébe menekült ahonnan továbbra is ostromolta a meg- vénhedt termelési rend ócska intézményeit és elócskult felfo­gásait. A szindikalizmus eszmeköré­ről irt dolgozatai nagyrészt a francia Movement Socialiste fo­lyóiratban jelentek meg. Ez volt életének az a válsá­gos korszaka, amelyben telje­sen feladta a politikai munkás- mozgalom eszközeiben való hi­tet, de a mozgalmat állandó ér­deklődéssel és kritikával kisér­te. Ezt a felfogását tükrözi “a ^tőke és a munka” cimü könyvé­nek néhány befejező mondata is: “Ezeknek a végső harcoknak, világsztrájkoknak, igazi álta­lános sztrájknak célja nem le­het kétséges. Annyi kísérlet, annyi előkészület, annyi csaló­dás és annyi önámitás után mi lehetne más, minthogy meg­szüntesse a tőke és a munka nagy harcainak egyetlen okát; azt az állapotot, hogy a termelő el van választva a termelőesz­közöktől. A tőke és a munka harcát csak a tőke és a munka egyesítése: a tőke megszünte­tése oldhatja meg. Megoldja-e? A kapitalizmus helyét elfoglal­ja-e a szocializmus? Kitudná megmondani? Mi csak azt tud­juk, hogy a társadalmi harcok­ban is végeredményben a hasz­nosabb, a jobb kerekedik felülr Hiszünk és bízunk.” (Folytatjuk) RÁDIÓ LEADÁSOK A FRONTRÓL A hadügyminisztérium köz­zéteszi, hogy április 5-étől kezd­ve 3 óra 30 és 4 óra 30-közt dé­lután az EWT állomásról az NBC hálózatban, az amerikai otthonokat összeköttetésbe fog­ja hozni a külföldön harcoló ka- i fonákkal. é nak.

Next

/
Thumbnails
Contents