Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-04-11 / 1210. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942, április 11. SZOCIÁLDEMOKRATA EMBERFEJEK-írja: VINCE SÁNDORSZABó ERVIN “Mindazok emlékének kik gondolkodásuk és érzésük kincseit a szenvedő emberiségnek áldozták, a munkásosztály nagy és kis előharcosai szent emlékének” Ezzel az ajánlással indította el Szabó Ervin, a magyarországi szocialista munkásmozgalom felejthetetlen tanít ómestere Marx és Engels Válogatott Müveinek első kötetét,1904-ben. A tervezett három kötetből csak kettő jelent meg öt évi időközben. De e két kötet hosszú időn keresztül tanító, lelkesítő, elmélyítő, nagy küzdelmekre felkészítő arzenálja lett az egyre szaporodó magyarországi szocialista nemzedékeknek. Nagyott lépett előre a történelem e két kötet megjelenése óta. — Nagy társadalmi földrengések rázzák azóta a világot. A gazdasági rendet soha nem tapasztalt felforgató viharok tépik, cibálják szünetlen. A politikai szerkezet némely épségeit úgy seperték el a már megesett változások, mint a pókhálót. Százados intézmények, uj és régi tudományos felfogások és törvényekként tisztelt megállapítások úgy tűntek el azóta a köztudatból, mint a tavalyi hó. Termelés és fogyasztás, közlekedés és szállítás, földrajz és társadalom, népek és országok soha a történelem folyamán nem szenvedtek nagyobb és mélyrehatóbb változást — és itt a szenvedés valóban szósze- rint értendő — mint ama 38 esztendő alatt, mióta e mü első kötete magyar nyelven közkézre került. És mégis, ha kézbe vesszük e köteteket, friss üdességgel árad felénk ma is a fakuló oldalakról a bátor bizodalom, a tudáson épülő hit egy jobb, szebb és értelmesebb világrend jöttében! Megejtő erővel kerit hatalmába a történelem, a gazdaságtan, a bölcselet, a jog és a társadalomtudománynak ama mérhetetlen gazdagsága, ami úgy e válogatott müvekből, mint Szabó Ervinnek e müvekhez irt bevezetéseiből és jegyzeteiből sugárzik felénk. Valóban érezzük, hogy e kötetek nógatnak a gondolkozásra, a tanulásra és a küzdelemre. A marxi világnézet, amely részeiben és egészében már közel egy százada foglalkoztatja a tudományos világot, alkotó elemeire bontva, egyszerű nyelven, szép magyarsággal irt és fordított fejezetekben került e két kötettel a magyar olvasó közönség kezébe. E két kötettel kapott a magyar olvasó először tudományos képet és szemléletet arról az uj világról, amit nem csodatevő szentek, nem küldetéses nagyok, hanem maguk a dolgozó, verejtékező milliók fognak majd megteremteni összetett erejük soha nem álmodott hatalmával. Szabó Ervin más értékes és nagy müvekkel is gazdagította a szocializmus magyar, német és francia irodalmát, de mi úgy véljük, hogy ércnél maradandóbb emléket e két kötettel állított magának. Mert amig a szocializmus t u d o m á nyának lesznek magyar nyelven kutatói, gondolkodói, tanulói és harcosai, — e két kötetbe foglalt írásokkal Szabó Ervin neve együtt fog haladni a magyar történelem végtelenbe futó országút ján. A bátor öreg' Liebknecht is félve fogott hozzá az Íráshoz, amikor Marxról életrajz vázlatot kellett írnia,.... mondja Garami, az ő mesteri Marx-Engels életrajzában, amikor hasonló félelemmel indítja el a saját pompás írását a szocializmus két nagy mesteréről. Hogyne félnénk tehát mi, amikor a két nagy előharcos leghivatottabb magyar tanítványáról kell a jellemzést papírra vetnünk százféle nehézségek közepette, melyek között nem is a legutolsó, hogy kevés a rendelkezésre álló hely és idő, hogy teljesen hiányzik az irodalom, a könyvtár és 'hogy messze vagyunk segédeszközöktől és emberektől, akikkel az ilyen természetű irás minden sorát meg kéne beszélni. Mégis, leküzdi félelmünket a rá való emlékezés, aki indulásunk idején annyi jósággal és meleg érdeklődéssel kisérte lépéseinket és annyi bátorító baráti szóval serkentette fiatal hevüléseinket. A tanítóra, akitől az első betűk vetését kaptuk, soha meg nem hálálható gazdag ajándékul, nem gondolunk több és nagyobb hálával, mint rá, akitől a szocialista gondolkodáshoz és cselekvéshez kaptuk az első biztatást, a lelkesítő érdeklődést, a termékenyítő útmutatást. És minél jobban elmélyedünk a rá való emlékezésben, annál könnyebbé válik a vállalt feladat. Hiszen iskolánk, a magyar- országi munkásmozgalom, egyik legtiszteltebb, legte kintélye- sebb, — de egyben legszerényebb vezetőembere és tanítója volt. Egyetemi és középiskolai tanáraink nevét rég befújta a feledés szitáló homokja, — az ő neve el nem homályosodé ragyogással kiséri életünket. Nyilván, mert amit tőle tanultunk, az mindigre része maradt az életünknek. .. Szabó Ervin Árvamegyében, Szlanicán született 1877-ben, szegény kispolgári családból. Apját korán elvesztette és már 12 éves korában tanítással pénzt kellett keresnie, hogy hét gyermekével özvegyen maradt édesanyját támogassa. Gyenge, vézna, beteges gyerek volt. Jóbarátja és irodalmi végrendeletének végrehajtója, Jászi Oszkár írja, halála után kiadott és a 48-as forradalomról szóló könyve előszavában, hogy “soha egy napig egész életében nem volt egészséges.” Gonosz és kegyetlen játéka volt a sorsnak, hogy ezt a pompás agyvelőt, ezt a milliók szenvedését fájlaló finom idegzetet , olyan beteges testbe helyezte ] el, amelynek 41 éves korában már össze kellett omlania. Egy hónappal az októberi forradalom kitörése előtt halt meg, 1918 szeptember 30-án. Az ország és a forradalom sorsa más és jobb lett volna, ha rengeteg tudásával, ragyogó eszével, tündöklő jellemével és bámulatos akarat és munkaerejével ő is részt vehetett volna benne.... Húsz éves korában a bécsi egyetemen diákoskodott. Abban az időben nagy számban éltek Bécsben orosz diákok és politikai menekültek. A fiatal Szabó Ervin csakhamar jóviszonyba került néhány orosz emigránssal, akik mély hatással voltak világszemlélete kialakulására. Az oroszok iránti nagy szerete- te ebből az időből származik. Nem mérnök azt állítani, hogy a bécsi egyetemi év és az oroszok hatása alatt lett szocialistává vagy forradalmárrá! Az olyan egyéniségek, mint Szabó Ervin, nem lesznek valamivé, hanem már úgy születnek, hogy adottságuknál fogva lesznek teremtői, építői és üttörői uj világfelfogásoknak. A magyarországi szocialista üldözés, a hírhedt Bánffy-Per- czel rendszer őt is hazaszólitja Pestre és rövid idő múlva már ott van a hetenként kétszer megjelenő Népszava helyettes szerkesztői székében. Cikkei csakhamar közfeltünést keltenek. A' párt vezetősége rábízza a röpiratok és agitációs füzetek írását és a Népszava Naptár szerkesztését. Ma is- élvezetes, felderítő, lelkesítő olvasmány minden sora, amit akkor leirt. Mindig a párt baloldalához tartozott és rendíthetetlen hittel bízott a propaganda erejében és hatásában. Hogy az évek folyamán egyre jobban eltávolodott a hivatalos pártvezetőségtől és a Népszavától, annak is a propaganda kérdésében vallott felfogása volt az oka. Soha nem volt megelégedve a pártveiető- ség tempójával és taktikájával. Az elhidegülés éveiben irodalmi dolgozatai a Világ cimü radikális polgári napilapban és a Huszadik Század nevű tudományos folyóiratban láttak napvilágot. Mindkét orgánumhoz igen bensőséges, baráti szálak fűzték. A munkásmozgalomtól azonban soha el nem szakadt teljesen. És a párt legjobb agitátorai az ő keze alól kerültek ki, a Társadalomtudományi Társaság szabad iskoláján keresztül. A szabad iskolában tartott előadásaira százával özönlöttek az értelmes munkások és diákok. Bár nem volt tündöklő és színes előadó, volt mégis az előadási módjában valami szokatlanul vonzó melegség. Hallgatósága, amelyre rendkívüli hatást gyakorolt, valósággal imádta. Igazán élmény volt egy-egy előadását végighallgatni. Nem lehetett a hatása alól menekülni. Azok a proletárok, akik végighallgatták előadásciklusait és szemináriumait, valóban élcsapata lettek a forradalomnak. Harcos, komoly, tudásszomjas vezetőket nevelt a magyar- országi szocialista mozgalomMindig a fiatalokkal volt körülvéve. A pártvezetőség ellen, az évi pártkongresszusok idejéül tervezett lázadások és paíotafor- radalmak ö s s z e e sküvéseiben mindig benne tolt a keze. Hallgattunk rá és követtük tanácsait, mert szerettük és bíztunk benne. Egy időben különös hatással volt rá & francia Hervé antimi- li tarista mozgalma és Schmidt Jenő anarchisztikus filozófiai propagandája. Ebben a korszakban került közeli kapcsolatba és mély barátságba Batthyány Ervin gróffal és szindikalista követőivel, akik akkor a “Társadalmi Forradalom” cimü lap körül csoportosultak. írásai és előadásai ezidőtájt Stirner, Bakunin, Kropotkin és Proudhon müveiről eßr tevékenységéről és az anarcho-szocialisták világ- szemléletéről szóltak. E hatásnak volt az eredménye az annak idején országos hírűvé vált bögötei reformiskola, amelynek Szabó Ervin egyik szervezője és támogatója volt. Belső meghasonlás az iskola vezetői között és a magyarországi közigazgatási basáknak minden újítással szembeni bárgyú türelmetlensége tönkretették a szép kezdeményezést. Az illúziótól megrabolt Batthyány Angliába költözött, Szabó Ervin pedig irószobája csendjébe menekült ahonnan továbbra is ostromolta a meg- vénhedt termelési rend ócska intézményeit és elócskult felfogásait. A szindikalizmus eszmeköréről irt dolgozatai nagyrészt a francia Movement Socialiste folyóiratban jelentek meg. Ez volt életének az a válságos korszaka, amelyben teljesen feladta a politikai munkás- mozgalom eszközeiben való hitet, de a mozgalmat állandó érdeklődéssel és kritikával kisérte. Ezt a felfogását tükrözi “a ^tőke és a munka” cimü könyvének néhány befejező mondata is: “Ezeknek a végső harcoknak, világsztrájkoknak, igazi általános sztrájknak célja nem lehet kétséges. Annyi kísérlet, annyi előkészület, annyi csalódás és annyi önámitás után mi lehetne más, minthogy megszüntesse a tőke és a munka nagy harcainak egyetlen okát; azt az állapotot, hogy a termelő el van választva a termelőeszközöktől. A tőke és a munka harcát csak a tőke és a munka egyesítése: a tőke megszüntetése oldhatja meg. Megoldja-e? A kapitalizmus helyét elfoglalja-e a szocializmus? Kitudná megmondani? Mi csak azt tudjuk, hogy a társadalmi harcokban is végeredményben a hasznosabb, a jobb kerekedik felülr Hiszünk és bízunk.” (Folytatjuk) RÁDIÓ LEADÁSOK A FRONTRÓL A hadügyminisztérium közzéteszi, hogy április 5-étől kezdve 3 óra 30 és 4 óra 30-közt délután az EWT állomásról az NBC hálózatban, az amerikai otthonokat összeköttetésbe fogja hozni a külföldön harcoló ka- i fonákkal. é nak.
