Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-04-11 / 1210. szám

VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 APR. 11. NUMBER 1210. SZÁM. Pro és kontra vizsgáló bizottságok Talán még ma is vannak olya­nok, akik az IWW-t elfogult­sággal vádolják, amikor annak a bizonyítását szorgalmazzuk, hogy a munkások gazdasági szervezetének csak abban az esetben van meg a kellő súlya a munkáltató osztály előtt, ha azt önmaguk, a munkások épí­tik fel és ha annak irányítását is maguk végzik az iparokban dolgozók. Ezt a véleményt hagsulyoz- tuk ki akkor is, amikor az ipari szervezet hamis cégere alatt John. L. Lewis, az AFL-nél el­veszített befolyása ellenében uj botot nyitott, amikor- ezt a kontra uniónak indult alakula­tot első sorban kormány segít­séggel, majd az ipark fejedel­mek hozzájárulásával felépí­tették. Túlnyomó része van e körül­ményeknek abban, hogy a CIO rövid pár esztendő alatt több mint öt millió taglétszámmal rendelkezik. Éppen ez a taglét­szám egyben igazolja az IWW-t abban, hogy a munkások osz­tályhelyzete kialakulására a CIO-nak sincs több értéke, mint az AFL-nek. A CIO is kizárólag a jelen job-szervezetének bizo­nyult, amelyet a tagság meg­kérdezése nélkül a vezérkar irányit és tartja befolyása alatt. A legszembetűnőbben áll ez előttünk ennél a szervezetnél a megalakulása pillanatától, amikor a bányászok megkérde­zése nélkül félmillió dollárt használt fel Lewis az United Mine Workers of Ameriea pénz­tárából a CIO építéséhez. És amig itt az irányitást a kezében tarthatta, ez az összeg egy mil­lió 665 ezer dollárra emelkedett. Ezen kivül a bányász unió, mely szerve lett a CIO-nak, tagjai után havonta harmincezer dol­lárt fizetett be a CIO pénztá­rába. OLVASÓINKHOZ! A Bérmunkásnak most nincs utazó lapkezelője, aki bejárjon a bánya és más ki­sebb plézekre. A nagyobb vá­rosokban levő lapkezelőink is legtöbb helyütt hat meg hét napokat dolgoznak, amely után fárasztó a lapolvasók megkeresése. Ezért arra kér­jük olvasóinkat, hogy akinek előfizetése lejáratban van, azt most újítsák meg és az összeget küldjék be a BÉR­MUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland, O. cím­re. A Lapbizottság Amikor Lewis diktátori haj­lamát túl erősnek tartották és az elnöki széket és azzal egy­idejűleg a CIO-t is faképnél hagyta ez a fekete cár, nem szűnt meg abban, hogy igazol­ja, hogy a CIO valóban a vezé­rek szervezete. Legújabban a bányász uniont szakítja ki ab­ból és már a múlt hónapra le­tiltotta a 30.000 dollár kiutalá­sát, ugyanakkor visszaköveteli azt az 1,665,000 dollárt, amely- lyel úgy hitte, hogy tönkre te­heti az AFL-t. Itt volna az ideje, hogy a munkások széles rétegeiben fel­ismernék a helyzetet és a vezé­rek mellőzésével maguk irányí­tanák szervezetüket a munkál­tató osztály ellen. TALÁN MINDEN IDŐKRE ELNAPOLTÁK A RIOMI TÁRGYALÁST Hírrel voltunk, hogy Hitler utasítására a francia kormány volt tagjait vád alá helyezték és a tárgyalásuk hetekig folyt úgynevezett világszenzációkkal tarkítva. Daladier volt minisz­terelnök, Gámelin volt fővezér, Jacomet államtitkár és Blum miniszterelnök vallomásai olyan megvilágításba helyezte Pétain marchalt és másokat, hogy nem csak a mostani kormány, de Hitler is helyesebnek tartják a tárgyalást a további szenzá­cióktól megóvni azzal, hogy azt április 15-ig felfüggesztették. Általános a nézett, hogy ép­pen a vádlókra kedvezőbb, ha ez a tárgyalás többé nem fog megnyílni. A LEGFELSŐ BÍRÓSÁG SÚ­LYOS DÖNTÉSE A MUN­KÁSSÁG ELLEN WASHINGTON, D. C. — A Legfelső Bíróság helyben hagy­ta a Wisconsin állami munka­ügyi bizottságnak azt az intéz­kedését, hogy letiltott egy CIO uniont a tömeges piketeléstől. Ugyancsak meg erősítették egy texasi bíróságnak azt a dön­tését, mely eltiltott két AFL uniont egy houstoni kávéház tömeges piketelésétől. Amikor országszerte akció­ban vannak a munkáltatók a munkásvédelmi törvények lefo­kozásában, úgy tetszik, hogy a Legfelső Bíróság fenti döntése újabb harcot és küzdelmet je­lent a munkásságnak, mert or­szágszerte precedensnek fogja az osztálybiróság állitani a tö­meges piketelés letiltását. WASHINGTON, április hó: — A kongresszus mindkét há­zának vizsgálóbizottságai első­rendű nagy ‘színjátékot” nyúj­tanak a harctéri hírek által amúgy is felizgatott ország né­pének. Nem kevesebb, mint 31 speciális kongresszusi vizsgá­lóbizottság működik, amelyek mindegyike a háborús erőfeszí­tés terén található valamilyen visszaélést igyekszik felderí­teni. Öt különböző bizottság fára­dozik azon, hogy a hadiszállí­tók rendeléseit felülvizsgálja; három bizottság azt vizsgálja, hogy a háború milyen hatással van a kis üzletekre; kilenc bi­zottság igyekszik kibogozni a háborús építkezések körüli ba­jokat. A szenátus és az alsóház által kiküldött bizottságok egy­mással mit sem törődve, gyak­ran ugyanazon dolgokkal fog­lalkoznak és a beidézett tanu­kat egymástól csaknem ellop­ják. Sőt most már az egyik bi­zottság meg akarja vizsgálni a másik kongresszusi bizottságot is. Jellemző a vizsgáló bizottsá­gok zavaros működésére, hogy például Donald M. Nelsont, a háborús iparok igazgatóját jnár eddig 16 esetben idézték ma­guk elé a különböző bizottsá­gok, hogy kikérdezzék csaknem azonos dolgokra vonatkozólag. De vannak ellenlábas bizottsá­gok is, mint például a hírhedt Dies bizottság és az ipari kém­kedést vizsgáló La Follette sze­nátusi bizottság, amelyek köl­csönösen kémkedtek egymásra és igyekeztek egymás működé­sét lekicsinyíteni. A Dies bizottság legújabban azzal igyekezett “headlinera” kerülni, vagyis az újságokban első helyet nyerni, hogy meg­támadta a Wallace alelnök ál­tal alkalmazott Maurice Parme- lee hivatalnokot, mert az pár évvel ezelőtt könyvet irt a mez­telenül való járás előnyeiről. Dies szerint az olyan embert, akinek ilyen eszméi vannak, nem szabadna állami hivatalba ültetni és most nemcsak a szó- banforgó hivatalnokot, de ma­gát az alelnököt is szeretné el­csapatni. MEGMONDJÁK AZ IGAZAT IS A szenátus egyik albizottsá­ga most terjesztette be a repü­lő ipar felülvizsgálatának ered­ményét. Ez a bizottság a repü­lőgépek elégtelen gyártásáért a Knudsen és Hillman által ve­zetett Office of Production Ma­nagement hivatalt okozza, mert állítólag egyetlen szakembert sem alkalmaztak. Sőt úgy ta­lálták, hogy a jelenlegi War Production Board hivatalban sincsenek a repülést értő szak­emberek, hanem leginkább csak politikusok, ügyvédek és pénz­ügyi tekintélyek. A bizottság úgy találta, hogy teljesen alaptalanok azon hírek, miszerint a munkások lelassí­tották volna a munkát. A teljes produkció hiányát inkább ab­ban találták, hogy az egyes ré­szeket szállító gyárak között semmi koordináció nincs és igy az összeállító telepeken egyik vagy másik fontos rész mindig hiányzik, ami természetesen megállítja a gépek összeraká­sának folyamatát. A bizottság a hajóépitési ipart nagyon kielégítőnek talál­ta. Olyan hajógyárakban, ame­lyek helyén egy évvel ezelőtt még iszapos mocsarak voltak, ma már bámulatot keltő hajó­kat építenek. Az egyetlen dolog amit a bizottság ezen a téren javasol, hogy a hajóépités költ­ségeit le kell szállítani. Tekintettel arra a nagy agi- tációra, ami a negyven órás munkahét ellen folyik, ez a bi­zottság kikérte errevonatkozó- lag a megvizsgált gyártelepek vezetőségének a véleményét. Csupán egyetlen gyárban tar­tották károsnak és hátráltató­nak a negyven órás munkahe­tet. Azonban ezen munkáltatók, mint -a nyílt műhely militáns hirdetői ismeretesek és igy ál­lásfoglalásuk egészen természe­tes. Egyébiránt a legtöbb he­lyen minimális negyven-nyolc órát dolgoznak a munkások. Sok munkáltató károsnak mon­dotta a hosszú munkahét beve­zetését. RÖPÜLNEK A MILLIÓK A legújabb szenzáció köz­pontjába természetesen a Stan­dard Oil Company (NewJersey) áll. Ezt a társaságot Thurman Arnold azzal vádolta meg, hogy a németek kezére játszotta a mügumi gyártás olcsó módsze­rét, de ugyanakkor visszatar­totta azt az amerikai gumigyá­rosoktól és igy most méltán felelősek a gumihiányért. Most Adolf A. Berle, helyet­tes külügyi államtitkár vádol­(Folytatás a 7-ik oldalon) Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Saját fészkébe kész piszkitani

Next

/
Thumbnails
Contents