Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-04-04 / 1209. szám

1942 április 4. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK ÜZONELKUL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI MI IS EZT MONDJUK Számtalanszol 1 e s z ö geztük már azt, hogy amikor mi a ma­gyar kormányt, vagy Horthyt és a magyar uralkodó osztályt támadjuk, akkor nem hogy nem a magyar népet bántjuk, amely hús a mi húsúnkból, vér a mi vérünkből, hanem Rippen annak a védelmében tesszük azt. Le­szögeztük ugyancsak azt, hogy nem a magyar nép, hanem a magyar uralkodó osztály kor­mányostól, kormányzóstól mely Hitler cselédévé vált, üzent hadat Amerikának. Kihangsú­lyoztuk, hogy Magyarország jö­vője érdekében nagyon fontos az, hogy ezt a megkülönbözte­tést állandóan hangoztassuk és már ezért is ellene voltunk az Eckhardték itteni szereplésének mert ő is ahhoz az osztályhoz tartozik, amely a nácizmust Hitler előtt 15 * évvel megcsi­nálta Ezért mi hazaárulók, cseh ügynökök voltunk a ma­gyar lapok hasábjain, mig most egy hivatalos kijelentés kap­csán a “Szabadság” is betért a mi utcánkba és többek között ilyeneket ir meg a vezércik­kében: “....tudják, hogy nem Magyarország üzent hadat az Egyesült Államoknak — mégha Hitler utasítására Budapestről ide küldött deklaráció igy * is szólt — hanem a gyászvitézek, a nácik kengyelfutói, Hitler csizmatisztitói. Az igazi Ma­gyarország — a szerencsétlen, elnyomott magyar nép, mely föld nélkül, kenyér nélkül, jo­gok nélkül oly régóta szenved — némán tekint Amerika fe­lé.” Hát ez igy van, de ezt nem csak egyszer kell leírni, hanem unos-untalan, hogy a köztuda^ ba menjen és el kell már eg, szer hagyni a “kényszer” és „ “Hitler utasítására” szóló- meg­jegyzéseket, mert ‘kényszerről’ beszélhetnek a görögök, szer- bek, csehek, norvégek, hollan­dok, kiket ugyan kiraboltak Hitlerék, mig a magyar nép minden javát önként adja a magyar kormány. Tehát egy­formán kifosztottak, de azokat a nemzeteket nem tgdja arra kényszeríteni sem Hitler, sem a Quisling]ei, hogy a nép fiait százezer számra küldje ay orosz harctérre s a más népek, a szerbek, a görögök hóhérai legyenek. Azt is meg kell már érteniök, hogy csak a vezérek álltak Eck­hardték mögé, de az amerikai magyarság hallani sem akar Eckhardtról, sem a Magyar Szövetségről, amit élénken iga­zol az, hogy a Szövetség “száz­ezer tagja” minden erőfeszítés dacára sem hajlandó a mentő autóra, de még egy talicskára sem adakozni. Nem azért mert nem akarja Amerikát segíteni — azt megteszi más módon, — hanem, mert nem akar közös­séget vállalni a Pearl Harbor csinálta demokratákkal, akik annak előtte nyílt, ma meg bur­kolt Horthy imádók. Jóleső örömmel nézzük a Ma­gyar Szövetség “eredményeit”, • amelyhez egy kis közünk ne­künk is van és mi megtesszük ez irányú kötelességünket egy­részt a magyar nép iránti ter­mészetes szolidaritásunk, más­részt a nácizmus ellenes gyűlö­letünk folytán. VERSENY- A Munká; i B e t e g s e gélyző Szövetség h5napok óta ver­senyt rende:, a tagszerzés irá­nyába. Somlo ur annyi jutalmat ad, hogy a2 eredménynek na­gyon nagyra k kellene lenni, ha nem Somlóéi: ülnének a bakon. De igy minden erőfeszítés, hi­vatásos szervezők, jutalom di­jak ellenére a verseny tulaj­donképpen a kilépő és a belépő tagok közt folyik. Hogy melyik ér el nagyol b számot, legtöbb­ször a kilépik győznek. A januári tagszerzést Som­ló ur “kielégítőnek, általánosan jónak” neveli. Hát nézzük meg mi az az általánosan jó', amit Himler lapjának hirdetéssel va­ló tömése; rádió é|3 fizetett szervezőkkel /elértek. Január­ban ^felvette k: 14 azaz tizen­négy felnőtt tagot, 10 azaz tiz ifjúsági taget. Töröltek 15 fel­nőtt és 16 ifjúsági tagot és ex- tendre tettel 7 felnőtt tagot. Tehát a kielégítő eredmény: felvéve 24 tag, törölve 38 tag; a “verseny” sredménye 14 a ki­lépők javárs ELMÉLETGYÁRTÓK Vannak emberek, akik a cse­lekedeteiket, vagy a tétlenségü­ket szeretik saját magukra mértékszerin; csinált elméletek­kel betakarri. Erre szükségük van azért, hogy a ferde helyze­tüket egy testhez álló elmélet tarka-barka, sokszor nagyon is átlátszó ruhával öltöztessék fel. Ezek a kiagyalások senkit se Háborgattak normális időkben és ma sem tennénk szóvá, ha csak saját maguknak a tétlen­ségére, ugyrrondva privát hasz­nálatra gyáitanák azokat. Ha nem rendeznének baráti kirán­dulásokat, hegy azokon veszély­telenül, ellentmondástól nem tartva, nem próbálnának má­sokat—is vis sza tartani attól, hogy résztvegyenek a munkás- osztály küzdelmében. Nem azért mintha azt elleneznék, inkább .azért, hogy a saját semmiteve^ süket igazol; ák és ott, ahol a tudat alatt lappang egy kis ná­ci ^érzület, vagy ahol túl teng az Ymarcho-azindikalista elmé­let, ott az ilyen munka kedvező fogadtatásra talál. Égy ilyen se füle, se farka “elmélet” az hogy: a nácizmus a kapitalizmusnak egy fejlődési fokozata, amely elkerülhetetle­nül bekövetkezik mindenütt.” Ez a legkirívóbb defetizmus, a legegyszerűbb formája a mun­kásosztály és a nácizmus elleni h a r c i f r on; szétrombolására. Mert ha ez a felhívás meg állná a helyét, ükkor a nácizmus, mint a kapitalizmusnak egy magasabb fe. lődési foka a mun­kásosztályt közelebb vinné a céljához a kapitalizmus meg- szüntetéséhes. Akkor az ellene való harc éj pen olyan ostoba­ság, mint a géptermelés elleni harc volna. Miután a nácizmus úgyis ki irt minden munkás szervezetet és legyilkol minden radikálist, tehát — még ha nem mondják is — okosabb dolog követni az ő példájukat, bizton­ságba helyezkedni, kihasználni a kedvéző konjukturát, annyit keresni, hogy amikorra ide is el ér ez a “fejlődés”, akkorra már ne is legyen a njunkásosztály tagja. Természetesen, hogy ez az elmélet nem csak romboló, ha­nem abszolút hamis is és semmi féle gazdasági törvény nem iga­zolja ezt a föltevést, sőt éppen az ellenkezőjét igazolja, nem csak az orosz forradalom, ha­nem — ha el is bukott — a ba­jor, finn és magyar forradal­mak is és ha annak idején a német munkásság csatlakozik a forradalmakhoz, akkor elkerül­te volna a kapitalizmusnak ezt a “fejlődési” processzusát, de elkerülte volna akkor is, ha a harmincas évek elején egyesül­ten támadt volna a kifejlődő nácizmusra és nem nézte volna annak a hatalomra jutását ösz- szetett kézzel. Mert a nácizmus nem a kapi­talizmusnak egy fejlődési foka, nem állaim-kapitalizmus, mert hisz meg hagyja bizonyos kor­látozásokkal a magánkézben le­vő termelési rendszert, mint ahogy nem állam-kapitalizmus Anglia vagy Amerika mai álla­pota, amikor a termelés irányí­tását az állam végzi. A náciz­musáéin más, mint egy uj, so­ha nem ismert terror militariz- musnak uralma, amely ha enge­delmes, megtűri a saját kapita­lizmusát, csak azt az osztályt, amely hivatásánál fogva ellen­sége, a feltörekvő munkásosz­tályt töri le, fosztja meg min­den jogától, sülyeszti ipari jobb­ágyságba, amelynek minden megmozdulását hajlandó kímé­letlenül vérbe fojtani. Minden egyébb fajelmélet, zsidógyülö- let stb. csak cafrang Amellett, hogy saját terüle­tén korlátlan uralomra törek­szik, hogy a profitját növelje és hogy a munkás osztályát megvesztegesse, imperialista is, amely mindent le akar tiporni, mindent uralma alá akar gyűr­ni, amelynek a sikere után ha a! tőkés osztály engedelmes, azzal megbékél, mint Franciaország­ban, csak a munkásosztállyal szemben éreztette továbbra is a vaskezét. A nácizmus elleni küzdelem, ma a legfőbb kötelessége a mun kásosztálynak. Abban részt kell vennie akkor is ha az osztly el­lenségei is vele egy fronton van­nak. Az amerikai munkásság éppen úgy, mint az angliai, meg érti, hogy neki ma a legnagyobb veszedelem a nácizmus, amely­nek az amerikai ága most viszi nagy harcát a munkás jogok el­len. Angliában már nagy részt túl van a munkásság a belső fascizmus elleni harcon. Itt ma indul ez meg a Coughlinok, K. Smithek, a Peglerek és a reak­ció minden ága támad, védik az “amerikai demokráciát”, amely alatt ők a korlátlan profitot ér­tik a “szovjetizálás”ellen. Ezek­nek az amerikai náciknak a fegyvertársai akaratlanul is ma azok, akik náci ellenes front el­len hasonló elméletekkel har­colnak. borús munkaviszonyok, ame­lyek 6—7 napon tartják a gé­peknél a munkástársakat, le- csökkentik az agitáció lehető­ségét, de a hangulat a jövőt il­letőleg bizakodó. A lap szellemi részénél éles kritikát vártunk, de az 'elma­radt. A jelenlevők helyeslik a lap irányát és megértik azt, hogy a beterjesztett javaslat fedi a munkásosztály céljait A másik kritikát ismét vár­tuk, hogy lehoztunk egy cikkso­rozatot a “Szociáldemokrata Emberfejek” címén, amely na­gyon kedvező színben tünteti fel a ‘politikusokat”. Hát itt is csalódás ért bennünket, mert erről először a legöregebb wob- ly szólt olyan szeretettel és meg értéssel, amit csak az tesz ért­hetővé, hogy 30—35 évvel ez­előtt ő is ott volt, amikor ezek a vezérek kinőttek, amikor a magyarországi munkásmozga­lom a hős korát élte. Egymás után állnak fel a delegátusok és a legnagyobb örömmel üdvözlik a sorozat íróját Vince Sándort, aki továb.bra is tevékenykedni fog az írógárda keretében. Egy levél Akron, Ohioból. Ti­zenegy munkástársnő Írja, min­den frázis .nélkül .kijelentik, hogy kötelezik magukat arra, hogy havonta egy-egy dollárral segítik a Bérmunkást. Minden­ki szeretettel gondol az akroni munkástársnőkre és szinte ki­hívja a többi városok proletár asszonyait a követésre az ő cse­lekedetük. Buffalo: “A legnagyobb meg­vetéssel vagyunk a reakció tá­madásával szemben. A védelem­re 52 dollárt hoztunk és olyan erős Védelmet kívánunk kiépí­teni, amely összetörje a magyar fasciszta spionok támadását.” Természetesen megtapsolták a jelentést tevőt és az értekezlet egységes volt az “önkéntesta­nuk” elleni utálatban. Kevesen voltak jelen, de csu- í pa kipróbált, lelkes harcos, akik nem csak hisznek az Ipari De­mokráciába, de azért harcolni is hajlandók. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-EE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield___ 6.00 J. Kollár, Cleveland.......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.— 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. "Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn..... 8.00 J. Duschek, Nutley.......* 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 KIS KÉPEK Régi és uj fejek mutatkoz­nak a clevelandi kerületi érte­kezleten. A jelentéseknél a fő- hangsuly azon van, hogy a há­BRIDGEPORT, Conn.-ban a Horváth gyógyszertár ujság- standjén a BÉRMUNKÁS is kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents