Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-04-04 / 1209. szám
1942 április 4. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK ÜZONELKUL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI MI IS EZT MONDJUK Számtalanszol 1 e s z ö geztük már azt, hogy amikor mi a magyar kormányt, vagy Horthyt és a magyar uralkodó osztályt támadjuk, akkor nem hogy nem a magyar népet bántjuk, amely hús a mi húsúnkból, vér a mi vérünkből, hanem Rippen annak a védelmében tesszük azt. Leszögeztük ugyancsak azt, hogy nem a magyar nép, hanem a magyar uralkodó osztály kormányostól, kormányzóstól mely Hitler cselédévé vált, üzent hadat Amerikának. Kihangsúlyoztuk, hogy Magyarország jövője érdekében nagyon fontos az, hogy ezt a megkülönböztetést állandóan hangoztassuk és már ezért is ellene voltunk az Eckhardték itteni szereplésének mert ő is ahhoz az osztályhoz tartozik, amely a nácizmust Hitler előtt 15 * évvel megcsinálta Ezért mi hazaárulók, cseh ügynökök voltunk a magyar lapok hasábjain, mig most egy hivatalos kijelentés kapcsán a “Szabadság” is betért a mi utcánkba és többek között ilyeneket ir meg a vezércikkében: “....tudják, hogy nem Magyarország üzent hadat az Egyesült Államoknak — mégha Hitler utasítására Budapestről ide küldött deklaráció igy * is szólt — hanem a gyászvitézek, a nácik kengyelfutói, Hitler csizmatisztitói. Az igazi Magyarország — a szerencsétlen, elnyomott magyar nép, mely föld nélkül, kenyér nélkül, jogok nélkül oly régóta szenved — némán tekint Amerika felé.” Hát ez igy van, de ezt nem csak egyszer kell leírni, hanem unos-untalan, hogy a köztuda^ ba menjen és el kell már eg, szer hagyni a “kényszer” és „ “Hitler utasítására” szóló- megjegyzéseket, mert ‘kényszerről’ beszélhetnek a görögök, szer- bek, csehek, norvégek, hollandok, kiket ugyan kiraboltak Hitlerék, mig a magyar nép minden javát önként adja a magyar kormány. Tehát egyformán kifosztottak, de azokat a nemzeteket nem tgdja arra kényszeríteni sem Hitler, sem a Quisling]ei, hogy a nép fiait százezer számra küldje ay orosz harctérre s a más népek, a szerbek, a görögök hóhérai legyenek. Azt is meg kell már érteniök, hogy csak a vezérek álltak Eckhardték mögé, de az amerikai magyarság hallani sem akar Eckhardtról, sem a Magyar Szövetségről, amit élénken igazol az, hogy a Szövetség “százezer tagja” minden erőfeszítés dacára sem hajlandó a mentő autóra, de még egy talicskára sem adakozni. Nem azért mert nem akarja Amerikát segíteni — azt megteszi más módon, — hanem, mert nem akar közösséget vállalni a Pearl Harbor csinálta demokratákkal, akik annak előtte nyílt, ma meg burkolt Horthy imádók. Jóleső örömmel nézzük a Magyar Szövetség “eredményeit”, • amelyhez egy kis közünk nekünk is van és mi megtesszük ez irányú kötelességünket egyrészt a magyar nép iránti természetes szolidaritásunk, másrészt a nácizmus ellenes gyűlöletünk folytán. VERSENY- A Munká; i B e t e g s e gélyző Szövetség h5napok óta versenyt rende:, a tagszerzés irányába. Somlo ur annyi jutalmat ad, hogy a2 eredménynek nagyon nagyra k kellene lenni, ha nem Somlóéi: ülnének a bakon. De igy minden erőfeszítés, hivatásos szervezők, jutalom dijak ellenére a verseny tulajdonképpen a kilépő és a belépő tagok közt folyik. Hogy melyik ér el nagyol b számot, legtöbbször a kilépik győznek. A januári tagszerzést Somló ur “kielégítőnek, általánosan jónak” neveli. Hát nézzük meg mi az az általánosan jó', amit Himler lapjának hirdetéssel való tömése; rádió é|3 fizetett szervezőkkel /elértek. Januárban ^felvette k: 14 azaz tizennégy felnőtt tagot, 10 azaz tiz ifjúsági taget. Töröltek 15 felnőtt és 16 ifjúsági tagot és ex- tendre tettel 7 felnőtt tagot. Tehát a kielégítő eredmény: felvéve 24 tag, törölve 38 tag; a “verseny” sredménye 14 a kilépők javárs ELMÉLETGYÁRTÓK Vannak emberek, akik a cselekedeteiket, vagy a tétlenségüket szeretik saját magukra mértékszerin; csinált elméletekkel betakarri. Erre szükségük van azért, hogy a ferde helyzetüket egy testhez álló elmélet tarka-barka, sokszor nagyon is átlátszó ruhával öltöztessék fel. Ezek a kiagyalások senkit se Háborgattak normális időkben és ma sem tennénk szóvá, ha csak saját maguknak a tétlenségére, ugyrrondva privát használatra gyáitanák azokat. Ha nem rendeznének baráti kirándulásokat, hegy azokon veszélytelenül, ellentmondástól nem tartva, nem próbálnának másokat—is vis sza tartani attól, hogy résztvegyenek a munkás- osztály küzdelmében. Nem azért mintha azt elleneznék, inkább .azért, hogy a saját semmiteve^ süket igazol; ák és ott, ahol a tudat alatt lappang egy kis náci ^érzület, vagy ahol túl teng az Ymarcho-azindikalista elmélet, ott az ilyen munka kedvező fogadtatásra talál. Égy ilyen se füle, se farka “elmélet” az hogy: a nácizmus a kapitalizmusnak egy fejlődési fokozata, amely elkerülhetetlenül bekövetkezik mindenütt.” Ez a legkirívóbb defetizmus, a legegyszerűbb formája a munkásosztály és a nácizmus elleni h a r c i f r on; szétrombolására. Mert ha ez a felhívás meg állná a helyét, ükkor a nácizmus, mint a kapitalizmusnak egy magasabb fe. lődési foka a munkásosztályt közelebb vinné a céljához a kapitalizmus meg- szüntetéséhes. Akkor az ellene való harc éj pen olyan ostobaság, mint a géptermelés elleni harc volna. Miután a nácizmus úgyis ki irt minden munkás szervezetet és legyilkol minden radikálist, tehát — még ha nem mondják is — okosabb dolog követni az ő példájukat, biztonságba helyezkedni, kihasználni a kedvéző konjukturát, annyit keresni, hogy amikorra ide is el ér ez a “fejlődés”, akkorra már ne is legyen a njunkásosztály tagja. Természetesen, hogy ez az elmélet nem csak romboló, hanem abszolút hamis is és semmi féle gazdasági törvény nem igazolja ezt a föltevést, sőt éppen az ellenkezőjét igazolja, nem csak az orosz forradalom, hanem — ha el is bukott — a bajor, finn és magyar forradalmak is és ha annak idején a német munkásság csatlakozik a forradalmakhoz, akkor elkerülte volna a kapitalizmusnak ezt a “fejlődési” processzusát, de elkerülte volna akkor is, ha a harmincas évek elején egyesülten támadt volna a kifejlődő nácizmusra és nem nézte volna annak a hatalomra jutását ösz- szetett kézzel. Mert a nácizmus nem a kapitalizmusnak egy fejlődési foka, nem állaim-kapitalizmus, mert hisz meg hagyja bizonyos korlátozásokkal a magánkézben levő termelési rendszert, mint ahogy nem állam-kapitalizmus Anglia vagy Amerika mai állapota, amikor a termelés irányítását az állam végzi. A nácizmusáéin más, mint egy uj, soha nem ismert terror militariz- musnak uralma, amely ha engedelmes, megtűri a saját kapitalizmusát, csak azt az osztályt, amely hivatásánál fogva ellensége, a feltörekvő munkásosztályt töri le, fosztja meg minden jogától, sülyeszti ipari jobbágyságba, amelynek minden megmozdulását hajlandó kíméletlenül vérbe fojtani. Minden egyébb fajelmélet, zsidógyülö- let stb. csak cafrang Amellett, hogy saját területén korlátlan uralomra törekszik, hogy a profitját növelje és hogy a munkás osztályát megvesztegesse, imperialista is, amely mindent le akar tiporni, mindent uralma alá akar gyűrni, amelynek a sikere után ha a! tőkés osztály engedelmes, azzal megbékél, mint Franciaországban, csak a munkásosztállyal szemben éreztette továbbra is a vaskezét. A nácizmus elleni küzdelem, ma a legfőbb kötelessége a mun kásosztálynak. Abban részt kell vennie akkor is ha az osztly ellenségei is vele egy fronton vannak. Az amerikai munkásság éppen úgy, mint az angliai, meg érti, hogy neki ma a legnagyobb veszedelem a nácizmus, amelynek az amerikai ága most viszi nagy harcát a munkás jogok ellen. Angliában már nagy részt túl van a munkásság a belső fascizmus elleni harcon. Itt ma indul ez meg a Coughlinok, K. Smithek, a Peglerek és a reakció minden ága támad, védik az “amerikai demokráciát”, amely alatt ők a korlátlan profitot értik a “szovjetizálás”ellen. Ezeknek az amerikai náciknak a fegyvertársai akaratlanul is ma azok, akik náci ellenes front ellen hasonló elméletekkel harcolnak. borús munkaviszonyok, amelyek 6—7 napon tartják a gépeknél a munkástársakat, le- csökkentik az agitáció lehetőségét, de a hangulat a jövőt illetőleg bizakodó. A lap szellemi részénél éles kritikát vártunk, de az 'elmaradt. A jelenlevők helyeslik a lap irányát és megértik azt, hogy a beterjesztett javaslat fedi a munkásosztály céljait A másik kritikát ismét vártuk, hogy lehoztunk egy cikksorozatot a “Szociáldemokrata Emberfejek” címén, amely nagyon kedvező színben tünteti fel a ‘politikusokat”. Hát itt is csalódás ért bennünket, mert erről először a legöregebb wob- ly szólt olyan szeretettel és meg értéssel, amit csak az tesz érthetővé, hogy 30—35 évvel ezelőtt ő is ott volt, amikor ezek a vezérek kinőttek, amikor a magyarországi munkásmozgalom a hős korát élte. Egymás után állnak fel a delegátusok és a legnagyobb örömmel üdvözlik a sorozat íróját Vince Sándort, aki továb.bra is tevékenykedni fog az írógárda keretében. Egy levél Akron, Ohioból. Tizenegy munkástársnő Írja, minden frázis .nélkül .kijelentik, hogy kötelezik magukat arra, hogy havonta egy-egy dollárral segítik a Bérmunkást. Mindenki szeretettel gondol az akroni munkástársnőkre és szinte kihívja a többi városok proletár asszonyait a követésre az ő cselekedetük. Buffalo: “A legnagyobb megvetéssel vagyunk a reakció támadásával szemben. A védelemre 52 dollárt hoztunk és olyan erős Védelmet kívánunk kiépíteni, amely összetörje a magyar fasciszta spionok támadását.” Természetesen megtapsolták a jelentést tevőt és az értekezlet egységes volt az “önkéntestanuk” elleni utálatban. Kevesen voltak jelen, de csu- í pa kipróbált, lelkes harcos, akik nem csak hisznek az Ipari Demokráciába, de azért harcolni is hajlandók. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-EE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield___ 6.00 J. Kollár, Cleveland.......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.— 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. "Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn..... 8.00 J. Duschek, Nutley.......* 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 KIS KÉPEK Régi és uj fejek mutatkoznak a clevelandi kerületi értekezleten. A jelentéseknél a fő- hangsuly azon van, hogy a háBRIDGEPORT, Conn.-ban a Horváth gyógyszertár ujság- standjén a BÉRMUNKÁS is kapható.
