Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-04-04 / 1209. szám
6 olaal BÉRMUNKÁS 1942 április 4. Hitler titkos szövetségei in FRANCIAORSZÁG ÉS MÁS ÁLLAMOK (—) Anglia kormánya teljes mértékben szövetségese volt Hitlernek. F r a nciaországban csak bizonyos csoportokról és fölfogásokról lehet ezt állítani. Ép úgy Norvégiában, Romániában, Magyarorszában, stb. stb. Mindezekben az országokban ^ reakció legszélsőbbséges csoportjai elsősorban fascisták és csak azután voltak hazafiak. A vagyonos osztálynak és a csatlósainak a nemzetközisége valóban követendő példa lehet a munkások számára! Amikor az osztályérdekeik m é gvédéséről van szó a saját munkás-honfitársaikkal szemben, akkor az uralkodó osztály sohasem habozott szövetséget kötni az idegen uralkodó osztállyal. Ha egyáltalában szükség volt a Laval-ok, a Pétain-ek, a Quis- ling-ek, az Antunescu-k leleplezésére két évvel ezelőtt, minden bizonnyal fölösleges az ma. Ma ezek ülnek törvényt és mondanak ítéletet azok fölött, akik valóban és hévvel ellenezték Hitlert és a hitlerizmust. Ma ezek nyíltan támogatják Hitleri és a fascista “eszmét.” Persze, ezekben az országokban nemcsak személyek és csoportok játszottak hitler kezére. Talán elsősorban volt a hadvezetőségek vaskalapossága. A képzelőtehetség ama hiánya, amely szerint a francia hadvezetőség nem tudott elképzelni és igy megteremteni más haditaktikát és fölszerelést, mint a “Maginot-Line”-t. De ezt is csak Belgium határáig építették ki! Itt már nemcsak a képzelő tehetség hiánya, de az emlékező tehetség hiánya is teljes volt. Lehet, hogy nem emlékeztek arra, hogy Németország 25 évvel előbb szintén a semleges Belgiumon körösztül támadta meg Franciaországot! Hitler kezére játszott a különböző európai államok szolidaritásának a hiánya és ama buta reménye, hogy megmenekülhetnek a háborútól. Amikor Roosevelt körkérdést intézett hozzájuk, az egyhangú válasz az volt, hogy nem félnek német támadástól, nincs is rá ok. Néhány hónappal később, már a német hadsereg sarka alatt nyögtek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Nemcsak az európai országok, hanem az Egyesült Államok is hathatós titkos szövetségese volt Hitlernek. Legtöbben csak azt látják és tudják, hogy az Egyesült Államok roppant mennyiségű olajat és vasat adott el Japánnak, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Japán nyijt szövetségese lesz Hitlernek. Legtöbben csak azt látják és tudják, hogy ugyanakkor Kínának alig adtunk el hadikészülékeket. Legtöbben csak azt látják és tudják, hogy a spanyol demokrácia ellen és a spanyol fasiszták javára megteremtettük a hírhedt “embargo”-t. Talán azt is sokan tudják, hogy az amerikai tőkések tekintélyes számának óriási befektetései voltak Németországban, ahol nagyobb haszonnal dolgoztathattak, mint Amerikában és még ez a nagy haszon is növekedhetett azután, hogy Hitler összetörte a német szak- szervezeteket. Nemcsoda, ha ezek nagy ösz- szegekkel támogatták Hitler mozgalmát és Hitler Németországát. Viszont nemcsoda, ha Hitler érdem jeleket adott ezeknek. De én nemcsak ezekre célzok, amikor az Egyesült Államokat Hitler íitkos szövetségesének nevezem meg. A tőkés rendszerből önként következő külföldi politikájának egyik következménye vált Hitlernek nagy segítségévé. Ugyanis a tőkésrendszerrel természetes velejárója a külföldi piacok keresése, lefoglalása, vagy megteremtése. Az Egyesült Államok tőkésosztálya szintén elérte azt a fejlődési fokot, amikor külföldi piacot keresett. Még nincs száz éve, hogy az amerikai Perry Admirális fizikai erő használatával fenyegette meg Japánt, ha az nem hajlandó kereskedelmi viszonyba lépni az Egyesült Államokkal. Az évezredes tradíciókban gubózott Japán hiába tiltakozott, hogy ők nem akarnak eladni és nem akarnak venni, ők magukban és békében akarnak élni. Megkellett civilizálni az ilyen barbár népet! Aminek egyenes következménye volt Japán fejlődése a kapitalizmus alapján: először piac és nyers anyag forrás — később termelő és versenytárs lett. Nemcsak azt tanulták meg, hogy a civilizált keresztények T íz Parancsolatának egyike azt mondja, hogy ne kívánd, ami a másé és egy másik pontja azt mondja, hogy ne ölj; hanem azt is meg tanulták, hogy egy hatalmas hadseregre és hadiflottára és repülőgépekre van szükségük, hogyha megakarják védeni, ami az övék, vagy pedig elakarják venni azt ami a másé. Szorgalmasan tanulták a civilizált népek tiz parancsolatát *5 életgyakorlatát. Amikor jól kivoltak képezve, akkor ők indultak el megcivilizálni Man- csuriában a banditákat és későbben rendet teremteni Kínában, de istenments, nem keveredtek háborúba, hanem csak egy incidensbe. Amikor Mancsuriába letelepedtek, ha azt elfoglalásnak nevezték volna, akkor kilenc nemzettel kötött szerződést szegtek volna meg. A kinlenc nemzetnek — köztük az Egyesült Államoknak is — úgy nézett ki, hogy a banditák megcivilizálása tulajdonképpen Mancsuria bekebelezése, de amint a japán diplomaták rámutattak, hogy az Egyesült Államok például Mexicoban és Nicaraguában szintén hasonlóképpen civilizáltak banditákat, hát az egész ügy abban maradt. Ezzel azután megerősödött Japán annyira, hogy egész Kínát akarta' megcivilizálni. A sors úgy hozta, hogy Kina az Egyesült Államok szövetségese lett, Japán Hitleré. Ha az Egyesült Államok és a többiek nem hagyták volna cserben Kínát ezelőtt tiz évvel, vagy ha igazi támogatást • adtak volna neki ezelőtt négy, vagy csak egy évvel ezelőtt, akkor ma Japán nem merne, — nem lehetne Hitlernek nyílt szövetségese. Ma persze az Egyesült Államok Hitlernek nem szövetségese, hanem nyílt ellenfele. Azonban az Egyesült Államokban még mindig sokan vannak Hitlernek titkos szövetségesei. Nemcsak a német és olasz származású fasisztákról beszélek, hanem például a Lindberg- ekről, akik nagy szakértelemmel állapították meg, hogy Németország olyan erős-és Oroszország olyan gyönge, hogy csat hetek kérdése lehet a németek győzelme az oroszok fölött. Azonban nevetséges az a félelem, hogy Németország a: Egyesült Államoknak kárt tudnak csinálni. Beszélek azokról a kapitalistákról, akik a nagyobb haszon reményében visszatartják a termelést. Mr. Donald Nelson — maga is kapitalista — aki a “háborús termelés” vezetésével van megbízva, jelenti például, hogy egy esetben 26 napot késtek alkudozás miatt egy fontos tárgy termelésében. Beszélek azokról a kapitalisr tákról, akik 8 millió tonna va sat adtak el Japánnak az utolsó hat évben, de most visszatartják a még meglevő vasat az Egyesült Államoktól. Ennek csak egy példáját említem meg. A “New York, Westchester és Boston” vasúttársaságnak ötezer tonna használatlan vasa van. A kormány hajlandó megvenni. A legmagasabb árat ajánlta, de a vasúttársaság nem hajlandó eladni. Bíróság elé került az ügy. A bíróság persze úgy Ítélkezett, hogy a vasuttársas4gnak van igaza. Elvégre a magántulajdon szentségét nem lehet megsérteni a Hitler ellen vezetett háború sikere érdekében! Beszélek a Coughlinokról, a Smithekről és más eg-yébb fasisztákról. akik mindent elkövettek, hogy az Egyesült Államok kormányát megakadályozzák Hitler ellenségeinek a segítésében. Akik ma mindent elkövetnék, hogy hitleri munkaállapotokat teremtsenek itt, hitleri- eszközök használatával. Beszélek azokról a tudatlan, szűklátókörű emberekről, akik azt hitték, hogy egy kapitalista világban egy nagy ország elszigetelten élhet. Hogy ezeket a reak ciós “elszigeteltistákat” Sztálin amerikai követői aktiven támogatták az nem véletlen. Hogy a leghangosabban ezek támadták Rooseveltet, mint háborús uszitót, a Hitler- Sztalin paktum fartama alatt, .az szintén nem véletlen. Sztálin, orosz külföldi politikáját épp oly szükagyu fölfogásra alapította, mint az amerikai “isolationist”-ák. Csak valamivel butább volt az a fölfogása, hogy egy országban föl lehet építeni a szocializmust, hogy egy “szocialista” ország kívül maradhat a világmozgásából. Sztálinról, mint Hitler titkos és nyílt szövetségeséről a jövő számban fogok irrii. Huszonnégy amerikai köztársaság Az Egyesült Államok legtöbb lakója nem ismeri a húsz Latin Amerika-i államot és igen sok embernek téves képzetei vannak azon államokról, népekről és fajokról, amelyek a Rio Grande folyótól délre esnek, így van éz, dacára annak, hogy Közép és Dél Amerika területe nyolc és félmillió négyzetmért- földet ölel fel s háromszor akkora, mint az Egyesült Államok és ezen a hatalmas területen 128 millió ember él. A Latin-Amerika-i államok sok tekintetben párhuzamba vonhatók az Egyesült Államokul. Ezek is idegen birodalmak távoli gyarmatai voltak és több mint három évszázadon át Portugália és Spanyolország gazdagítását szolgálták. Ám a forradalom láza, amely lerázta az angol uralmat az Egyesült Államokról a latin kolóniákat is felrázta. Dél Amerika szabadság hőáe Simon Bolivar függetlenséget harcolt ki Venezuela, Colombia, Ecuador, Peru és Bolivia számára és hasonló célok kivívásáért harcra buzdította a szabadságra szomjazó népeket a legdélibb csúcspontig mindenütt. Simon Bolivár szelleme buzdította a testvérnemzeteket arra, hogy a tizenkilencedik század második és harmadik, évtizedeiben lerázzák magukról a spanyol, a portugál bilincseket. Földrajzi körülmények határozták meg a dél-amerikai államok kifejlődését. Ahogyan az Egyesült Államokban az Appa- lichian és Rocky Mountain hegyek ideiglenesen megakadályozták a népesedés területi fejlődését, de még sokkalta súlyosabb akadálynak bizonyultak a Dél-Amerika-i hegyláncok, mint az Andes, amely ma is szinte elszigeteli a nyugati és keleti partokat. Az Egyesült Államok területe nem sokkal nagyobb, mint Braziliáé, ám Brazília belső területeinek egy része még ma is ismeretlen őserdő, ahová a bevándorlás egyre sűrűbb áradata meg ma sem ért el. (Folytatjuk) REPÜLŐGÉPGYÁR ÉPÜL CLEVELANDON WASHINGTON, D. C. — A hadügyminisztérium illetékes osztálya értesítést adott ki, hogy Clevelandon, valószínű a repülőtér közelében, ötmillió dollár előirányitásával repülő- gépgyárat fognak már a közeljövőben építeni. A háborús események újabb felismerése, az előbbeni központosítás helyébe^ a decentralizáció alkalmazása és ennek az alapján viszik széjjel az ország különböző részeibe a termeltetés különböző ágait. AKRON, O. — A magyar nyelvű IWW-isták a hónap első' vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Magyar Házban.
