Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-03-28 / 1208. szám

6 oiGai BÉRMUNKÁS 1942 március 28. MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------­PATKÁNYRA AKADTAM Talán fel is tűnt a nyájas ol­vasónak, hogy e rovatban már régen nem olvasott benső, hogy úgy mondjam intimebb dolgo­kat a “mi” műhelyünkről. így nem tudják, hogy mint vannak és mit csinálnak Joe, Jack, Ray, Eddy, meg a többiek akiket már bemutattam és számos Íz­ben Írtam is róluk. Nos, be kell vallanom, hogy most én sem tudom, mit csinálnak, mert.... De mielőtt elmondom, hogy mi történt, eszembe jutott egyik ismerősöm esete, aki nagy örömmel újságolta nekem: “Ott hagytam a munkámat.” Aztán mikor kérdeztem, hogy miért, hát kivágta: “Azért, mert el­küldték!” Hát szó sincs róla, ez elég fontos ok a munka ottha- gyására. Nos, hát én is otthagytam a munkát, azért mert nem adtak munkát. De amig a barátom esetében ez csak tréfa volt, ná­lam egészen komoly, noha tré­fában hangzik. Mint már több­ször Írtam a műhelyt meg akar­ták szervezni és természetesen én is segítséget nyújtottam. Próbáltam rábeszélni a mun­kásokat, hogy lépjenek be az unionba. Kiosztottam idevonat­kozó irodalmat, — szóval agi­táltam. Közben aztán PAT­KÁNYRA akadtam, aki besú­gott a general foremannak és letettek a munkából. Nem küld­tek el, mert az törvényellenes lenne, hanem csak letettek, azt állítva, hogy nincs elég mun- káj uk. Biztattak, hogy csak várjak, ha akarok, pár hónap múlva esetleg lesz egy kis munka, de helyesebben teszem, ha másutt nézek munkát. Szóval igy ját­szanak ki a törvénnyel. így tör­tént, hogy otthagytam a mun­kát, mert nem adtak munkát. A dolog természetesen nem ment olyan simán, mint itt le­írtam, mert a munkások kere­sik a patkányt. És ha megcsí­pik, nem igen szeretnék a bőri- ben lenni. De azt hiszem, hogy még a legszelídebb lelkű olva­só is megegyezik velem abban, hogy az ilyen patkányt el kell taposni, akármilyen undort is okoz a féreg irtás. A dolognak természetesen folytatása is lesz és a törvényeket kijátszó, mun- kásnyuzó bandáról megadtuk a felvilágositást a megfelelő «fó­rumoknak. A SZERVEZETT MŰHELY Maga a munkaelvesztés ne­kem egyénileg semmi kárt nem jelentett. Egy kis pihenés után, — amire igazán nagy szüksé­gem volt, újból munkát vállal­tam, ezúttal egy szervezett, va­gyis union műhelyben. Innen tehát már nem igen fognak ki­dobni szervezkedési munkáért. Vagy talán jó lesz nyugtával dicsérni a napot?! Most, hogy el kezdtem dol­gozni ebben a szervezett mű­helyben, önkénytelenül össze­hasonlítom a másikkal, amit otthagytam, vagy amiből ki­dobtak, — már amint vesszük. Amikor ott kezdtem dolgozni, feltűnt a nyomott atmoszféra. Jó pár napig a foremanon kívül egyik munkás sem szólt hoz­zám, sőt úgy tetszett, hogy né­melyik ellenségesen pillant fe­lém, mintha féltené tőlem a dzsábját. Jó pár hétbe tartott, amig valamennyire megbarát­koztam velük. A szervezett műhelyben a hangulat egészen más, barát­ságos, megnyerő. Alig dolgoz­tam pár órát, már jöttek hoz­zám a szomszédok bemutatkoz­ni és biztatni, hogy ha nem tu­dok valamit, csak szóljak, szí­vesen kisegítenek. A kezdő munkásnak az ilyesmi igazán jól esik. A szervezetlen műhelyben a munkások az egyik szemükkel mindig arra figyelnek, hogy a foreman vagy valamelyik bósz nem-e jön és akkor szétrebben­nek, ha esetleg beszélgettek, vagy gyorsabb ütemben dolgoz­nak, mint előbb. Amerre a bósz elmegy, mindig halk pisszegés előzi meg, amivel a munkások egymást figyelmeztetik, hogy “jön a bósz”.Egészen úgy hang­zik, mint amikor a kis gyer­meknek mondjuk, hogy jön a mumus. És sok esetben az ilyen bósz rosszabb a képzeletbeli mumusnál is. Mind ennek semmi nyoma a szervezett műhelyben. De azért a munka folyik serényen. És habár a munka itt sem nyújt valami fölséges élvezetet, de azért a munkások vidámabb hangulatban dolgoznak. Amig a másik műhelyben aligv láttam mosolygó arcokat, itt a nevetés egyáltalán nem ritka dolog. Lehet ’ugyan ezt a jobb han­gulatot más okkal is magyaráz­ni. A napi 11 órai munka kiöli az emberből a mosolygásra való hajlamot. A szervezett műhe­lyekben rövidebb a munkaidő. Az uj munkahelyemen például három shifta dolgozik, igy min­degyikre csak 8 óra jut napon­ként. Én úgy látom, hogy a jó hangulat meg a mosoly abban a pihenő három órában szüle­tik és marad belőle valami az egész napra is. Természetesen végeredményében ez is a szer­vezet érdemének könyvelhető el. Az előző műhelyhez hasonlít­va most igen nagy gyárban dol­gozom, amely több ezer embert foglalkoztat. A munkások nem az IWW-ban vannak szervezve, de én azt tartom, hogy minden szervezet jobb, mint a semmi szervezet, noha mindegyik függ attól, hogy a tagság mennyire törődik az union ügyeivel. Természetesen osztálytuda­tos munkás az oly szervezet fel­építését sürgeti, amely, mint az IWW nemcsak pillanatnyi elő­nyökért küzd, de végcéljául tűzte ki, hogy a munkások ve- gyéá át az iparok irányítását. Azonban ami a mühelyviszo- nyoket illeti, az union csak ak­kor hatásos, ha a tagság törő­dik a szervezet ügyeivel és ser­kenti, de egyben ellenőrzi is a tisztviselők működését. BRIDGEPORT, Conn.-ban a Horváth gyógyszertár -ujság- standjén a BÉRMUNKÁS is kapható. Nálunk a Bérmunkásban a Vince Sándor által irt nagyon érdekes arcképcsarnok vetette fel a kérdést, amelyről remélem érdekes és tanulságos vita fog lefolyni, ha az abban a meder­ben marad, amely a lapbizott­ság célja volt. Mert a kérdés nem az, hogy kell-e vezér, vagy nem, mert ez csak akadémikus vita volna, mert akár akarjuk, akár nem, nagy arányú esemé­nyek, mindig kitermelnek ma­gasan k i váló egyéneket, mint azt a történelem folyama­ta igazolja. És az adott esetben, mindegy, hogy egy Kossuthot, Lincolnt, Lenint, vagy mást ve­zérnek hivunk-e, vagy más ne­vet adunk neki. A lényeg az, hogy a tömeg ne birkanyáj le­gyen, amely arra megy, amely irányból a kolompot rázzák. De én is elballagok jobbra— balra, pedig a sorok papírra ve­tésére az késztetett, hogy a “testvér” lapunkban az “A i Munkás”-ban, a jó képű -Va- szily barátunk felveti a vezér­kérdést egy pittsburghi polgá­rilap nyomán és mélységesen elitéli az olyan elgondolást, amely Roosevelt elnököt vezér­nek teszi meg, amelynek min­den parancsát és akaratát ab­szolút követendőnek tart. Fel­használja az alkalmat arra is, hogy neki rugaszkodjon Gön­dörnek, aki szerinte minden kritika nélküli vezérének ismeri el Rooseveltet. Ezt bálván y imádásnak nevezi. Eszemágá- ban sincs, hogy vitatkozzak az SLP második számú tudósával, csak ráakarok mutatni arra, hogy mennyire meg állja a he­lyét az a közmondás, hogy “ba­goly mondja a verébnek, hog. nagyfejü”, mert az “A Mun­kásak azok, akik legutoljára szólalhatnak meg ebben a kér­désben, mert ha van valahol vezér imádat, úgy az SLP-nél van, amely több mint á bálvány imádás, mert ők DeLeont csal- hatatlansággal ruházták fel. akinek az Írásaiban minden benne van, mint a bibliában és éppen annyira elévülhetetlen mint Mr. Mózes öt könyve. Miként a sadarogai qsoda- rabbi, minden kérdésre, politi­kára, üzletre, szerelemre, bűn­re a talmudból adja meg a vá­laszt, éppen úgy a kisebb-na- gyobb Kudlikok is DeLeont ve­szik elő. őt idézik, 40—50 éves írásait húzzák rá a ma problé­májára és azt mint abszolút igazságot fogadják el a ma megváltozott kérdéseire, amely­nek ugyan meg van az az elő­nye, hogy felelősség nélkül le­het írni és a ma kérdéseit meg kerülni. Mert ez az SLP-éknél megy, — mert a jelszó náluk is az, mint a hívőknél, hogy a bibliát hinni kell és nem ma­gyarázni. Szerintük is DeLeont minden időben, minden kérdés­ben, mint abszolút igazságot kell elfogadni, már pedig ez — bármilyen kiváló ember is voll DeLeon — már válvány imádás. amiért az SLP igazán nem szólhat meg másokat. A vezér kérdés ott válik a munkásosztályra veszedelmessé amikor DeLeon vagy Sztálin mintájára abszolút, megfelle- bezhetetlen és csalhatatlan pró­fétává válnak. Az ilyen vezérek természetszerűig személyes sér-' tésnek veszik azt, ha a tömeg­nek más véleménye mer lenni, mint neki és akkor bekövetke­zik a szakítás, a tömegek cser- benhagyása, amely minden esetben demoralizálólag hat a harcban levő tömegekre. Ezért a vezér tüntető eltávozása harc esetén elárulása a tömegeknek, de a gyakorlatban mégis a harc sikere szempontjából ez a job­bik eset, mert meg szűnik a ve­zér fékező képessége és lehe­tetlenné válik a megalkuvás felé való törekvése. Kétségtelen, hogy Visi mun­kástárs megállapítása; ha a cseh, német, osztrák munkás­ság vezérei is elhagyták volna a tömegeket 1918—19-ben most más képe volna egész Európá­nak, — helyes, mert a vezérek voltak azok, akik nem csak meggátolták azt, hogy az euró­pai munkásság szolidaritást vállaljon a magyar munkásság­gal, hanem azt is jóvá hagyták, hogy a kormányaik hátba tá­madják azt, mint ezt megtette a cseh és román kormány, mely­ben bent ültek a szocialista ve­zérek. Hogy van-e joga a tömegnek a vezér akaratával szemben ak­cióba lépni, az nem is lehet két­séges. Vita tárgyát köztünk nem is képezheti, hisz a szerve­zet munkásság nem birkanyáj, amely köteles a vezérürü ko- lompja után menni Tehát feltétlen joga, sőt kö­telessége, hogy ő és nem a ve­zér állapítsa meg az akció idő­szerűségét, Ez vonatkozik nem csak a forradalmakra, hanem a kissebb akciókra, mint sztráj­kokra is. Ma a vezér szó nagyon komp- romitált. Ma, vezér, a népek akaratnélküli alávetését jelenti a vezér minden kívánalmának. Ezt jelenti nem csak Hitler, vagy Mussolini vezérsége, de Sztáliné is, sőt. a már régen meghalt DeLeoné is. Az öntu­datos és az ő ténykedését meg­bíráló törnek által választott vezető is lehet erősen kimagas­ló egyén, de soha sem diktátor, mert annak akadálya az őtet megválasztó tömeg. E. Kovách az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. .Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2l50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York,... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Clevéland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00

Next

/
Thumbnails
Contents