Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-09-20 / 1181. szám
1941 szeptember 20. BÉRMUNKÁS H oldal A Wobbly szellem (Országos értekezletünkön a háborúval szembeni álláspontunk vitájában Geréb József munkástárs az alábbi beszédet mondotta. — Szerk.) Be kell ismernünk, hogy éppen úgy, mint az általános közvélemény, mi, az Industrial Workers of the World szervezet tagjai sem jutottunk teljesen egyöntetű álláspontra a háborúval szemben. Amig azonban az ország összlakosságára nézve ez természetes, mert számos osztályrétegből áll, melyeknek érdekei ellentétesek, igy gondolkodásuk is, melyet gazdasági érdekeik irányítanak, különböző árnyalatokat mutat. Azonban mi, az IWW tagjai mindannyian bérmunkások vagyunk, gazdasági érdekeink tehát azonosak. Mivel tudjuk tehát megmagyarázni a különböző felfogást vagy jobban mondva a különböző nézőpontot, amellyel a háborút látjuk? Tüzetes vizsgálat tárgyává téve a kérdést a következő eredményre jutottam. Az IWW jóidéig az észak- nyugati erdőirtó munkások, a középnyugati vándormunkások, a rakparti munkások és hasonló szakmanélküli, bizonytalan ideig tartó munkán dolgozó, a legnagyobb mértékben kizsákmányolt munkások mozgalma yolt. Ebből a munkásrétegből nyerte tagságának jelentékeny részét, nemcsak számbelileg, de harcikészség tekintetében is. A durva, alacsony életszínvonalon élő munkás, ha öntudatra ébred, bátor, elszánt harcos lesz. Ezek a munkások bármerre fordultak, mindenütt csak ellenséget találtak. Nemcsak a rendőrségi és egyéb hatósági közegek, de a sajtó, az egyház, a polgári intézmények mind, mind összefogtak ellenük, mert az ő kizsákmányolásukra alapított termelés b i ztositotta egész vidékek jólétét. Természetes, hogy az ilyen munkások, mindenkiben egyformán ellenséget láttak. És midőn szervezetük az IWW révén jobb, emberiesebb helyzetet vívtak ki maguknak, ezt a szervezetet nem csupán közönséges gazdasági uniónak tekintették, hanem valóságos mentsváruknak, amelyben reményüket találták meg és amelyhez hihetetlen módon ragaszkodtak. Ez a szellem nagymértékben érezhetővé vált az egész szervezetben. Ez az IWW, vagy wobly szellem, kérlelhetetlen harcot hirdetett minden polgári intézmény ellen. A világegyetemet két részre osztották: Az IWW-ra és arra, ami ezen kivül maradt. Legfeljebb annyit engedtek meg, hogy abban a másik részben vannak munkások is, akik még el vannak vakulva, de akiket fel kell világosítanunk és be kell szervezni ipari szervezeteinkbe, de addig, amig nincsenek velünk, vagy pláne maradi, reakciós intézmények tagjai, csak ellenségeink és nemcsak a mi, de az összembe- riség kárát szolgálják. A középosztály szerepe Nehogy félreértsenek, nem akarom ezzel azt állítani, hogy ezt igy mndották, vagy nyilatkozatokban leírták volna, de a mindenki ellen védekező, ugyanakkor mindenkit támadó wobly szellem ezt fejezte ki. És az akkori viszonyok teljes mértékben igazolták is ezt a felfogást. A tőkés osztály, melynek hatalmi pozícióját első Ízben támadták a munka szinterén, reánk zúdította összes pribékjeit. A harc hosszú, elkeseredett és véres volt. De jogosult volt ez a felfogás az első világháború idején is és éppen azért az IWW tagsága egyöntetűen a militáns háború ellenes álláspontra helyezkedett. Az örökváltozás kérlelhetetlen természeti törvénye azonban soha sem szünetel, az első világháborút követő két évtized alatt is nagy változásokat hozott. Az egyik ilyen változás eredménye az intellektuál középosztály nagymérvű kifejlődése és hatalmi térfoglalása. Marxi felfogás szerint a társadalomnak csak két nagy, számottevő osztálya van: a munkás és a munkáltató osztály. A kettő között álló középosztály felőrlődik. Lehet, hogy igy lesz, nem vitázom e felfogással, de az elmúlt két évtized alatt ez a középosztály nagyon megerősödött. És amig azelőtt valóban csak a tőkés osztály asztalmorzsáin élt, most, mind nagyobb politikai hatalomra tett szert, sőt az államhatalmat egészen magához ragadta a vezető államokban. Lehetővé tette ezt az a tény, hogy az iparok fejlődésével a munkás és a munkáltató osztályok között az ellentétek mind nagyobbak lettek és folyton élesbülő harcot váltottak ki. E két osztály közötti harc letom- pitására vállalkozott a közép- osztálynak az a rétege, amely az összes úgynevezett állami vagy közszolgálati állásokat lefoglalva, nagy bürokrata osztállyá fejlődött. Ez a bürokrata csoport hatalmának megerősítésére a munkásosztályra támaszkodik. Ezért, mig egyrészről korlátozza a kiváltságos osztályok jogait, másrészről munkásjóléti intézkedéseket foganatosít. így törvényekkel biztosítják a szervezkedés jogát, nagymérvű sajtó, szólás és gyülekezési szabadságot adnak, aggkori, sőt munkanélküli biztosításokat vezetnek be, munkáslakásokat építenek, stb. r Villámháritókéht szerepelnek Ez a bürokrata osztály tehát emeli a munkásság életszínvonalát, de ugyanakkor letompit- ja a munkásság követeléseit is és mint villámhárító hat a munkásság forradalmi törekvéseire és harcikészségére. Ezért látjuk aztán azt, hogy ez a bürokrata osztály igen nagy ellenszenvet vált ki maga iránt nemcsak a túlságosan elvakult tőkések azon csoportjából, amely nem hajlandó feladni csippetnyjt sem kiváltságaiból, de éppen- Ugy gyűlölik őket azon forradalmi élharcosok is, akik látják hogy miként fosztják meg a munkástömegeket a harcikészségtől ^ és miként igyekszenek állandósítani a mai rendszert, ha mindjárt nagyobb morzsákat juttattnak is a munkásságnak. Ezt a félelmet azonban én alaptalannak tart.om. Bebizonyosodott, hogy a termelőeszközök már annyira fejlődtek, hogy a magántulajdon jogra épített termeléssel nem lehet többé ellátni a népmilliók élet- szükségleteit. Ezért következett be az egész világra kiterjedő óriási méretű ipari pangás, noha a háború után mindenütt ez az úgynevezett demokrata bürokrata csoport kerítette kezébe a politikai hatalmat. És mert csak a politikai hatalmat kerítették meg, a tőkések Olaszországban Mussolini Németországban pedig Hitler segélyével félretolták őket. A megijedt tőkések készséggel álltak az uj erőszakszervezet mögé, hogy az általuk nagy veszedelemnek tartott ' liberális demokrata bürokráciától szabaduljanak, nem számítva arra, hogy támogatásukkal egy borzalmas szörnyet hívtak életre, amely aztán őket is elnyeléssel fenyegeti. Ipari feudalizmus A fasiszta terrorszervezet, amelynek magját valóban a legaljasabb népsöpredék szolgáltatta, csak az önmaga fentartá- sára törekedett. A pangás révén kiéhezett országokban természetesen csak az iparok fölötti kontrol hajthatott nekik állandó jövedelmet és ezért az őket támogató tőkések óriási rémületére az iparok fölött még nagyobb kontrolt szereztek, mint az elűzött demokratikus bürokrata osztály gyakorolt. De mert ez a szervezet végeredményben csak az önmaga javát igyekszik szolgálni, azért minden megnyilvánulásukban erőszakosak, parancsolok, kooperációt nem tűrök, tehát az iparokat is teljesen lefoglalták és a korlátolt kapitalizmus helyett az ipari feudalizmust vezették be. Én megértem és értékelem azon munkástársaim merev állásfoglalását, akik a wobly szellemben nevelkedve az utolsó két évtized nagy változásait nem akarják észrevenni. Erélyesen visszautasítok minden olyan vádat, hogy ezen munkástársak a fasiszmussal szimpatizálnak, amikor élesen ui- kcllnek az ellen, ha val*ki különbséget tesz a fasiszta és az úgynevezett demokrata hadakozó fe'ek közolt. De éppen olyan hevesen kell elitélnünk azt a gondoláin-, hogy az IWW elvétől csak egv csippetnyit is eltértek azon munkástársak, akik a nagy változást látva a fasiszmus minél előbbi kiirtását hirdetik iu követelik, hogy ne gördítsünk semmi akadályt, még erkölcsieket sem, a fasiszmus ellen felsorakozó erők elé. Én úgy látom, hogy lényeges különbség nincs közöttünk. Különösen akkor nincs, amidőn mindannyian egyöntetűen látjuk, tudjuk, hogy ez a termelési rendszer pusztulóban van, helyét át fogja adni olyan termelési rendszernek, amelynél az iparok irányítását maguk a munkások fogják végezni. Tudatában vagyunk annak, hogy nekünk, forradalmi ipari- unionistáknak ma az a kötelességünk, hogy történelmi hivatásunknak megfelelőleg ezt az "ORSZÁGOS" mm Kerti ünnepély A cuyahoga falisi Fodor család a múlt évben egy kis ünnepélyt rendezett vendégszeretői' otthonában, amelyen megjelentek a clevelandi és az akroni munkástársak is. A szépen sikerült összejövetel jövedelme, anélkül, hogy a vendégeket túlterhelte volna, szép kis összeget juttatott a Bérmunkás részére. A múlt évi siker arra indította a rendező munkástársakat, hogy azt az idén is megismételjék a lapjuk, a Bérmunkás javára. Ez alkalommal nem csak a múlt évi vendégek jöttek újra el, hanem miután hírét vették a kitűnő halpaprikásnak a két közeli város aktiv magyar IWW-istája ott volt és a legnagyobb meglepetés az volt, hogy elsőnek két pittsburghi kocsi érkezett be, amelyek a Kucher és a Pika József családot hozták. A délután folyamán meg Buffaloból robogott be egy nagy társaság élén Pfaff munkástárs s nejével. NewYor- kot Geréb József munkástárs képviselte, ezért országos kerti ünnepélynek is nevezhetjük a szeptember 7-iki összejövetelt. Játékok, komoly viták és vidám dalolás és tánccal eltelt idő közben Vizi, Kucher, Geréb, Pika és Kovách munkástársak köszöntötték a vendégeket és azok hevében a Fodor családot. Dicsérve nemcsak odaadó áldozatkészségüket, hanem a kitűnő ételeket a rengeteg fánkot is. (240 készült, de már 6 órakor nem volt belőle) Az üdvözletekre Fodor munkástárnő válaszolt talpra esetten és boldog volt, hogy a nagy vendég sereg meg volt elégedve és hogy egy szép összeg juthat újból szeretett lapja, a Bérmunkás részére. A lapbizottság ezúton is köszöni úgy Fodormunkástársék- nak, mint a vendégeknek, hogy lehetővé tették a lap anyagi támogatását. Tudósitó. * Hálás köszönettel vagyunk mindazoknak, akik elősegítették, hogy az ünnepély 52 dollárt juttathatott a Bérmunkásnak. Köszönet Pikáné, Kucherné Pittsburgh; Molnárné Cleveland ; Viziné, Kernné, Deákné Akron a segítségért, valamint Poma Péter jóbarátunknak, aki már napokkal előbb azon fáradozott, hogy a kert, a ház minden kényelmet szolgáljon. A FODOR CSALÁD Az elmúlás a természet rendje s olyan természetesnek is találjuk mással szemben. Még vajúdik az első gondolat s már megszületett az utógondolat. Szemesek közt keresd a szemtelent. eszmét hirdessük. Ismertessük a munkások százezreivel és igy építsük a jövő társadalom szerkezetét most, a régi rendszer borzalmas, halálos véres tusája alatt is. Geréb József
