Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-09-13 / 1180. szám

1941 szeptember 13.

BÉRMUNKÁS

5 oidai

AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL

. . .CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI

AZ ÉRTEKEZLET UTÁN

Már az olvasók előtt van a most lefolyt országos értekezlet tárgyalásának a menete, amelyből megállapíthatják azt, hogy a magyarnyelvű ipari uni- onisták nem fejbólintó jánosok, kiknek a vezérek szabják meg azt az irányvonalat amelyen haladni kell, még akkor is, ha ezt a vonalat a vezér urak hetenként változtatják is.

A Bérmunkás irányvonaláról több mint 5 órán keresztül folyt vitáról megállapítható, hogy az magas nívón folyt le és a delegátusok képesek arra, hogy a mindenkori helyzetet a munkásság szempontjából, helyesen analizálják és a lap irányvonalát akként szabják meg.

Az öt órás vita eredményeként az összes jótálló tagsággal biró delegátusok megadták a felmentést az Írógárdának és az elfogadott javaslat ezt a helyes irányvonalat tükrözi visz- sza.

De az irányvonal helyességét nemcsak a delegátusok, de az olvasók szavazata is igazolja. Lapunk olvasói egész évben szavaztak a leveleikkel, amelyek 100 százalékig helyeselték a Bérmunkás irányát, de főleg szavaztak a konvenciót megelőző három napban amikor több mint 800 dollárt küldtek be postán és a delegátusok utján a lap részére, amely — és az, hogy az elmúlt évet deficit nélkül zártuk — legjobban igazolja a Bérmunkás és az olvasók szoros kapcsolatát.

Ez a szoros összefogás teszi lehetővé azt, hogy — ha még az eddig nem “SZAVAZOTT” olvasók is megteszik a kötelességüket és beküldik a szavazataikat előfizetés és az 1000 dolláros alapra való felülfizetés formájában — hogy maradandóan vissza térhessünk a félfizetéses alkalmazott rendszerre, hogy még erősebben harcolhassunk az Ipari Demokráciáért a förtelmes náci dögvész pusztulásáért.

HARMADIK ÉV

A meginditott v é ráradat, mely immár két éve, hogy áztatja a földet, ma, két év után nemcsak, hogy a végéhez nem közeledik, hanem folyton uj és uj területeket önt el és csak idő kérdése már, hogy mikor terjed szét az egész világra ez a förtelmes kórság amely már három földrészt borított el.

Borzalmasan bűnös ez a mai társadalmi rendszer, amely az emberi elme minden nagy alkotását, amely hivatva volt arra, hogy az emberiség jólétét, kényelmét szolgálja, ma mind arra használják fel, hogy azzal minél több ép, erős fiatal embert a harctéren, öreget, gyermeket, asszonyokat, a gyárakban dolgozó munkásokat a harctértől ezer mérföldre is elpusztítson.

De amikor a két éves tömeg gyilkolás bűnöseit hívjuk tetemre, nem menthetjük fel a munkásosztályt sem, amely ma, mint minden időben legtöbbet szenved a háború folvtán. Nem menthetjük fel, mert dacára az

első világháború több mint 4 éves szenvedésének, abból nemtudta levonni a tanulságot. Újólag csak olyan, főleg politikai szervezeteket létesített, amelyek képtelenek megakadályozni azt, hogy az egymással versenyző kapitalista csoportok újra vérözönt zúdítsanak az emberiségre. Ezért a mulasztásért ma borzalmasan nagy árat fizet Európa munkássága és félő, hogy fizetni fog ennek az országnak a proletariátusa is vérben is nemcsak anyagiakban ha a nemzetközi kapitalizmus által felépített náci monstrum szét nem törik az orosz proletariátus harci vonalán.

Ez a háború amelyet az 1918- ban letört német imperializmus indított el, amelyhez nagyban hozzá járult az angol imperia- ! lizmus kapzsisága, ma már régen túlnőtte azt a keretet, mely a piacok meghódítását jelezte. Ma már nemcsak azt jelenti, hogy a meghódított területek uralkodó osztálya cserélődik ki, de az “uj rend” első lépése a munkásosztály teljes gúzsba kötése. A munkásság szervezeteit szét veri, megtiltja, hogy munkaerejének áruba bocsátásába, munka idejébe bele szólása legyen. Az uj rend szabja meg a munkabért, a munka időt, sőt még a munka helyét is, úgy hogy a proletariátust tökéletesen a jobágy sorba sü- lyeszti. Egyben rögtön beszünteti azokat az emberi jogokat, amelyeknek a kivívásáért any- nyit áldozott az emberi társadalom. Gyülekezési, sajtó, szólás és költözködési szabadság jogok teljes eltiprása teszi tökéletessé az uj rend ipari feudalizmusát, amely mamár nyíltan hangoztatja, hogy az egész világot a maga képére kívánja átalakítani.

Az a rémesen sötét kép, amelyet a nácizmus által leigázott országok munkássága mutat, teszik érthetővé azt, hogy az angol munkásság a végsőkig védeni hajlandó — nem az angol imperiájizmust, hanem a maga által kiverekedett szabadság jogait, jól tudva azt, hogy az uj rend uralma alatt mindent elveszítene, amit évszázadok harcává elért.

Ennek a képnek borzalma teszi lheetővé azt, hogy a szovjet roletariátusa az egész világ bámulatát váltotta ki hősies ellenállásával.

Nem lehet és nem szabad az angol és adott helyzetben az amerikai munkásokat azzal vádolni, hogy a kapitalizmus védőjévé szegődtek.. Igaz az, ha minden ország proletariátusa helyesen szervezkedett volna meg, akkor jlyen nagy áldozattal, az egész rendszert elseperhetnék, de ez a szervezkedés nem történt meg, tehát ma nincs módjában, a két rossz helyet egy jót, a munka társadalmát választani, de az uj rend ennek még a lehetőségét is elvenné hosszú, beláthatatlan ideig.

Az angol munkásság jogainak a védelmét, legjobban az IWW-isták, mint a legöntuda- ■ tosabb munkások értik meg. Hisz ez a csoport volt az, amelyik a szólás és szervezkedési

szabadság biztosítására igazán a legszebb lapokat irta be az amerikai munkásmozgalom tör- tén'etébe. Azon kívül az IWW volt az, amely legönzetlenebbül támogatta a spanyol munkások szabadság harcát, a nemzetközi kapitalizmus által nyíltan és burkoltan támogatott Franco dictatura ellen, pedig ott sem az Ipari Demokrácia megteremtéséről volt szó, hanem csak egy a magán tulajdon elvén álló, a munkásságnak szabadság jogokat biztositó demokratikus államformáról, melyből könnyebben fejlődhetett volna ki a munkásosztály teljes felszabadulása mint Franco terror uralma alól.

Amióta a náci briganti a kapitalizmust megszüntető Szovjet Oroszországot is megtámadta, minden elvi ellentét és a munkásmozgalom ellen elkövetett bűnök dacára is a legnagyobb szimpátiával néz a Szovjetek felé minden öntudatos proletár.

Most ebben a helyzetben, amelynek a megakadályozására túlontúl erőtlenek voltunk, az a kötelességünk, hogy a tömegéket felvilágosítsuk a fasizmus veszedelmét illetőleg és annak az elpusztítását a proletariátus életfeltételének kell beállítanunk. Óvni kell a tömegeket, hogy az America First féle náci alakulatok, a "náci szimpatájzer Hearst és egyébb reakciós lapok, angol és Szovjet ellenes pirulákba csomagolt náci propagandával ne mérgezhessék meg a gondolkodását, még akkor sem, ha azt tetszetős kapitalista e 1 lenes csomagolásba akarják a tudatába becsempészni.

Ugyan akkor hirdetni kell szüntelenül azt is, hogy Hitler és bandájának a leverése még nem jelent biztosítékot, sem egy uj háború, sem egy amerikai kiadású Hitler ellen. Ez ellen csak egy biztosítéka van és lehet a sokat szenvedett proletariátusnak. Az általunk hirdetett uj rend, az Ipari Demokrácia. A nácizmus elleni harc hirdetésével és annak elpusztításának a szükségességével egyidejűleg fel kell készíteni a mun kásosztályt arra is, hogy a vér- özön megállásával képes legyen arra, hogy a termelés csődjébe jutott profit rendszert a proletariátus megváltója, az Ipari Demokrácia váltsa fel.

KÖVETKEZETES

Valahol Pennsylvaniában egy megzavarodott agyú, vagy náci érzelmű munkás, állítólag sza- botálást követett el, amellyel most kéjes élvezettel foglalkozik az SLP kudlikja. Dacára art nak,^ hogy a hatóságok is, mint egyéni akciót kezelik az ügyet —eszük-ágában sincs, hogy valamelyik munkás szervezetet tegyék ezért felelőssé — nem így a “Munkás”, amelyik következetes marad önmagához és a következő képen fejezi be a híradását:

“Van-e mostan olyan IWW- ista, aki tanácsot tudna adni, ennek a szabotázs vitéznek, hogy mit csináljon, amikor most bajba került?”

Éhez nem kell kommentár, csak meg kell állapítani, hogy kudlik egy pimasz hazug denun- ciáns, aki önkéntesen, nem pénzért, hanem meggyőződésből végzi a legaljasabb munkát, a denunciálást egy munkás

szervezet ellen, dacára annak, hogy minden butasága ellenére is jól tudja, hogy az IWW-nak annyi köze van a szóban forgó . esethez, mint neki a munkás- mozgalmi tiszteséghez, vagyis semmi.

MRS. ALAKSZAY

Nem igen szoktunk a munkástársainkkal egyénileg foglalkozni, ez nem a Bérmunkás hivatása. Hogy most mégis kivételt teszünk, annak kettős oka van. Az egyik az az öröm, hogy az akroni Alakszay munkástársnőnk a kilenc hónappal ezelőtt történt súlyos autóbalesetből felépülőben van. Ez nagy örömet jelent mindazoknak a munkástársaknak, akik a mozgalmunknak oly aktiv tagjait, az Alakszay házaspárt ismerik.

Ha a súlyos szerencsétlenség hosszú hónapokra ágyhoz is kötötte a munkástárnőnket, ez idő alatt sem szűnt meg az érdeklődése a lapunk és a mozgalmunk iránt, amelyet az is igazol, hogy a kényszerű mozdulatlanságát arra használta fel, hogy egy gyönyörű kézimunkát csinált, amelyet lapja, a Bérmunkás javára ajánlott fel, remélve, hogy egy tekintélyes összeggel tudja segíteni a lapunkat. Kérem a lapunk olvasóit, kikhez eljut a sorsolási jegy erről a művészi kézi munkáról, gondoljanak ^szeretettel a közénk visszatérő készítőjére és vegyék meg a sorsolási jegyeket.

A lapbizottság ezúton is örömét fejezi ki Alakszay munkástársnő felépülése alkalmából és köszönetét mond a szép adományért.

A NEMZETVÉDELEM KÖLTSÉGE MEGHALADTA AZ ÖTVEN BILLIÓT

Az Office of Production Management (OPM) statisztikai osztálya közleményéből látjuk, hogy julius havában a nemzet- védelem költségvetése 50,785 millió dollárt ért el. Ebből mintegy három és fél billió dollárt az angolok számára készített felszerelések emésztettek fel, amelyeket júniusig leszállítottak. Ez az óriási összeg a következőkép oszlott meg: közel 12 billió dollárt költöttek repülőgépekre, 8 billiót hadihajókra, kereskedelmi teherszállító hajókra és más szállítási eszközökre, 8 billió dollárba kerülnek a munka alatt levő ágyuk és muníciók, az ipari felszerelések 5 és fél billiót emésztenek fel, 4 billiót költenek táborokra és más hadi építkezésekre, 4 billiót más felszerelésre, a védelem más céljaira 8 billió dollárt használtak fel.

A szót egyszer is alig rágja meg az ember. De ha valamit a begyébe vett, azon elrágódik esztendőkig.

BUFFALOI OLVASÓINK FIGYELMÉBE!

A buffaloi Modern Színkör rendezésében MOST SZOMBATON, szeptember 13-án, este a BEMö PARKBAN TÁRSAS VACSORA lesz, amelyen a helyi vendégeken kívül Cleveland és más városokból is megjelennek a Kör barátai. Vacsora jegy ára 50 cent.

iafer-