Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-08-09 / 1175. szám

A jelentésekben a nézik győzel­mesen nyomulnak előre DE MÉG MINDIG TÖBB MINT KÉTSZÁZ MÉRFÖLDRE VAN­NAK MOSZKVÁTÓL A német-orosz háború kezde­tének első napjaiban senki sem gondolhatott arra, hogy 40 nap­pal később a németek még min­dig több mint kétszáz mérföld- nyire lesznek Moszkvától és da­cára a nagy technikai fölénynek amivel rendelkeznek, minden inch területért véres harcokat kell vívjanak a védekező oro­szokkal szemben. Azelőtt min­dig csak arról hallottunk jelen­téseket, hogy a vörös hadsereg felszerelése végtelenül szegé­nyes és a villámzó názi képesség előtt napok alatt össze fognak törni. Csakis ilyen jelentéseket kap­tunk Berlinből, ahonnét min­dig a menetrendszerű, biztos előhaladásról számoltak be és a naponkénti mérföldes előnyo­mulásuk számszerinti jelenté­sét föl jegyeztük volna, már bi­zonyára Szibériának a túlsó ol­dalán lennének. Csak természe­tes, hogy az ilyen názi propa­gandának a lóditásait a Szovjet Information Bureau hasonló ló- ditásokkal igyekszik ellensú­lyozni. így a két oldalról jövő jelentésekből saját magunknak kell kihámozni ' a körülbelüli igazságot, ha ugyan ilyesmi le­hetséges volna. Annyi azonban tény, hogy a názi hordák nem értek el me­netrendszerűen Moszkvába, da­cára annak, hogy nem kellett nekik hegyeken átmászni, sőt még számottevő folyó vizeken sem igen kellett átkellniök. Az is tény, hogy már két Ízben napokig megállt a harc és a vi­lághódító útra indult rabló had­seregnek hosszabb ideig pihen­niük kellette, hogy újabb léleg­zethez jussanak. Nem tudjuk, hogy mi igaz azon hírekből, hogy állítólag Hitlerék megré­mülve könyörögnek a társrabló szövetségesüknek a japánoknak hogy azonnal kezdjék meg a Szovjetek támadását a másik oldalról. És azt sem tudjuk, hogy van-e valami igazság ab­ban, hogy a béke szaglálók a názik részéről erőteljes munká- I ban vannak és “mindenáron bé­két” a jelszavuk. Azt nem mondhatjuk, hogy a német-orosz háborús helyzet ma ugyanott van ahol pár hét­tel ezelőtt volt, de azt határo­zottan megállapíthatjuk, hogy Moszkva elfoglalása már nem jelent valami nagy értékű győ­zelmet a náziknak, ha az áldo­zatot, amibe már eddig is került nekik figyeljük. Moszkvának több részét állítólag a repülő bombázással már tönkre' tették. Ők maguk hajtották végre Sta­lin azon parancsát, hogy min­dent elpusztítani és mindent felégetni az előre törő názi had­sereg előtt. De nemcsak a háborús fron­ton, hanem már az elfoglalt or­szágokban és bent Németor­szágban is nagyobb bajokról zengedeznek jelentéseket. Igaz, hogy mindezt angol propagan­dának minősitik Berlinben, de azért valahogy itt részben pá­szol az a magyar közmondás, hogy “nem zörög a falevél, ha nem fuj a szél”. így pl. Szerbi­ában valahogy bajok lehetnek, mert Berlin nem cáfolja azt a hirt, hogy a guerilla támadások miatt 90 egyént sortüz elé állí­tottak a múlt héten. Norvégi­ában is nyílt lázadásba mentek a tömegek és megakadályozni akarták, egy csapat norvég munkás koncentrációs táborba való hurcolását. A diplomáciai körökben is voltak fontos események. Ezek közé számítható Roosevelt el­nök megbízottjának Moszkvába való repülése, ahol órák hosszat Sztálinnál tanácskozott. Nem hisszük, hogy most az olyan harcos kommunisták kiirtásáról beszéltek volna, mint Trotzky és társai voltak. Sőt még az sem hihető, hogy Sztálin által a legjobb orosz generálisok alattomos legyilkolásának az ügye szóba került volna, őket már feltámasztani'nem lehet. De viszont az olyan egyének, akik a kegyetlen gyilkolásokért felelősek és felelősek azért,hogy Hitlert felkészítették a Szovjet Az united Mine Workers of America bányász szervezet 26- ik kerülete, amely a canadai New Brunswick és Nova Scocia területére esik tizenhárom ezer bányászával, nagy lökést adott annak a folyamatnak, amely megfogja szabadítani a bányá­szokat a diktátori hatalommal rendelkező Lewistől. A kerület bányászait az kese­rítette el, hogy az amerikai te­rületen dolgozó bányászok szer­ződés kötése után röviddel egy iratot kapott a tizenhárom ezer bányászt képviselő 26. kerület tisztviselősége, a m elyben a washingtoni irodából Lewis ér­tesítést küld, hogy az ottani munkások 'részére megkötötte az újabb szerződést két esz­tendő időtartamra. A bánya munkásoknak egy nagy gyűlés keretében mutat­ták be ezt a szerződést, amelyet a bányászok magukra sérelmes­nek nyilvánítottak, de kifogá­nép elleni támadásra, a méltó jutalmukat meg kell kapják. Ezek közé tartoznak Sztálin és áruló barátai. Az orosz "népet tehát nem szabad hagyni elbukni ebben a küzdelmében. Győzniük kell, hogy megvédjék a nemzetközi munkásmozgalmat, ne hogy a diktátori pribékek azt véglege­sen kiirtsák és győzniök kell azért, hogy saját maguk meg­szabaduljanak a diktátori pri­békek gyilkos uralmától. Az orosz nép védelmi háborúján keresztül a diktátori hatalmak megdöntése uj lehetőséget fog nyújtani arra, hogy a világ munkásosztálya szervezkedjen a kapitalizmus ellen. suk élpontja az, hogy a szerző­dést Lewis az ő megkérdezésük, sőt utólagos jóváhagyásuk meg- kisérlésenélkül kötötte meg. Utasította ez a gyűlés a 26-ik kerület tisztikarát, hogy erről a visszautasító határozatról érte­sítsék a washingtoni irodát. Le- wist éppen olyan hangulatban találta a 26. kerület értesítése, amikor az emberi érzületnek a legkisebb morzsája is hiányzott belőle és egy megbízható embe­rét azonnal leküldte Hova Sco- ciába, aki nemcsak a 26. kerület tisztviselőit akarta Lewis uta­sítására elmozdítani, de a kerü­let felfüggesztésével, m a gát mint kinevezett diktátort az ügyek élére akarta tenni. Lewis ezúttal nem csak rossz politikusnak bizonyult, de kitű­nik, hogy számolni sem tud, mert a canadai bányászok ke­ményebb fiuk az amerikai baj­társaiknál, különösen a diktá­torokkal szemben és ha anya­giakat, sőt véráldozatokat hoz­nak közel két esztendeje, hogyj, a festőlegény diktátorságát tá­voltartsák országuktól, ezt a harcot alkalmazzák Lewis dik- tátorságával szemben is. A ki­nevezett intézőt nem vették tu­domásul, a kerület tisztikarát továbbra is megtartják és Le­wis kinevezett emberének a lá­bát sem szabad betenni az iro­dájukba. De egyébb is történt, Lewis megbízottja nem talált ügyvédet, aki vállalkozott volna a fekete cár intézkedésének bí­rói foganatosítására. De csatát vesztett Lewis a Kentucky államban levő Ben- ham bánya területen is, ahol az utóbbi évtizedben nem is egy­szer a fegyverek hangja jelezte, hogy Lewis gangszterei . nem nyugszanak bele, hogy az itteni bányászok a Progresszive bá­nyász unionnal legyenek szerző­déses viszonyban. Harcukkal most is annyira veszélyeztették a város lakosságának életbiz­tonságát, hogy maga a Labor Board rendelte el a bányászok leszavaztatását, hogy melyik szervezettől kívánják képvisel­tetni magukat a munkáltatók­nál. Május 10-ére rendelte el a szavazást a Labor Board. És annak dacára, hogy az előtte vató napon Lewis mindenre kap­ható legényei több mint száz lövést adtak le a bányászok megfélemlítésére,— aminek egy 80 éves bányász halottja is lett, — a szavazás a Board jelentése szerint elég nyugodtan folyt le és az nagy többséggel a Prog­(L) A magyar nyelvű ipari unionisták és a Bérmunkás olvasók az esész országból képviselve, 1941 augusztus 31-én, (Labor Day előtti napon) 0RSZÄG0S ÉRTEKEZLETET tartanak Clevelandon, 11306 Buckeye Roadon, ahol a moz­galom, de különösen a Bérmunkás még szélesebb körben való terjesztését beszéljük meg. A világesemények kapcsán olyan jelenetek történnek, amelyek zűrzavart idéznek fel a társadalom minden rétegé­ben. Nagy szükség van hát arra, hogy a forradalmi munkás- osztály tisztánlátását a Bérmunkással elősegiísük. Ennek a sikeréhez az értekezletre meghívjuk lapunk minden olvasóját. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA 4 A bányászoknak reményük lehet, hogy Lewis teljesen elbukik % HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS /Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act of March, 3. is7‘J VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 AUG. 9. NUMBER 1175. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents