Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-26 / 1173. szám
1941 Julius 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRÖL-MÁSROL Elmondja: Z. J. szerződést is, amely népeket megkérdezésük nélkül szakított szét, de jól tudjuk azt, ha az első világháború “békéjét” nem Trianonban diktálták volna, hanem Berlinben vagy Budapesten, éppen olyan imperialista “béke” lett volna, mint apiaz, éppen úgy szétdarabolt volna országokat, mint Trianon. Ismételten megírtuk azt is, hogy a revízió csak megerősíti a borzalmas Horthy rendszert és minden egyes “ajándékért” borzalmas árat kell a magyar népnek fizetni, mint ahogy most Bácskáért véreznek a magyar fiuk a Szovjet földön. “—ó” is felül annak a kényszer mesének, hogy szegény Horthy csak kényszerből náci- fikálja Magyarországot. Elfelejti azt, hogy az a lovas-tengerész már akkor halomra lövette a radikális magyar munkásokat amikor még Hitlernek hire sem volt. Hogy fájdalmas a román és szerb uralkodó osztály által erre a földrészre szorított magyarok sorsa, azt nem vitatjuk, de mi a külömbség, hogy “—ó” munkástársat és vagy félmillió társát nem az oláh hanem a magyar uralkodó osztály üldözte el a hazájából? Én is tudom, hogy “szegény” magyar ezerholdasok birtokait felosztották romániában, de engedje meg “—ó”, hogy én inkább sajnáljam a 3 millió magyar földnélküli parasztot, akik a legborzalmasabb nyomorba vannak mert azoknak a felszabadítása, földhöz juttatása volna olyan fontos, mint az erdélyi nagybirtok vissza állítása. \ Igaz, “—ó” testvér, a magyar kultúra sokkal magasabb mint a román vagy szerb, erre én is mindig büszke is voltam, de a magyar művészek, irók, tudósok legkiválóbbjai ma nem Budapesten, hanem ott NEW YORKBAN, a szerencsétlenebbeket LISSABONBAN találhatja meg. Amerikai egyetemeken, Hollywoodban, nagy amerikai újságoknál, magazinoknál találhat magyarokat de ezeket mind kiüldözték, kikergették Magyarországról, nem beszélve azokról, akik odahaza munkatáborokban talicskóznak, mert Horthyék kiütötték a kezükből a tollat, az ecsetet. Igaz az is, hogy a megszállt területeken cenzúrázták a magyar irodalmat, becsukták a revíziós vezéreket, de még iga- zabb az, hogy Magyarországon is cenzúra van 22 éve a magyar lapokra és ott is becsukták, sőt felakasztották a magyar radikális munkásokat. (Lásd Fürst és Sallai esetét) Igaz, hogy a román, szerb, cseh kormányok telepítettek, földet adtak a “komitácsiknak”, de éppen ilyen földosztást és telepítést csinált a magyar kormány is csak ezeket a komitá- csikat “vitéz”-nek nevezik. Igaz, hogy a román vasgárdisták ma is üldözik az erdélyi magyarokat, de az is igaz, hogy a magyar hadsereg nem ezek ellen, hanem ezekkel masíroz a Szovjet proletariátus elleni Igaz az, hogy amikor a szerb királyt megölték sokat szenvedtek a bánáti magyarok, de az is igaz, hogy ezek a gyilkosok ma a “független” Horvátország urai Magyarországon a magyar kormány jóváhagyásával tervezték ki ezt a gyilkosságot. A cseh és a magyar viszoDIKTATURA A GYAKORLATBAN Az eddig ismert összes kormányzási rendszerek között a legkegyetlenebb, a legterrorisz- tikusabb és legborzalmasabb a “nemzeti szocialista” kormányzási rendszer, amelyet ma általában “nácizmus” vagy “hitler- izmus” néven ismer a világ. Ezen kormányzási rendszer bár még csak az első évtizedét tapossa, de már ily rövid idő alatt is több vér, több szenny és több borzalom tapad hozzá, mint a spanyol inkvizícióhoz, vagy az orosz cári kegyetlenséghez, vagy akár a Bismark féle vassarok uralomhoz és talán több, mint ezekhez együttesen. A náci diktatúra kegyetlenségeiben messze felülmúlja az eddig ismert kényuralmi kormányokat és csak az csodálatos, hogy ez a minden szabadságszerető ember előtt gyűlöletes rendszer éppen a “legelőha- ladottabb” a “legműveltebb” Németországból indult ki és nem elégedett meg egy ország lakosságának leigázásával, hanem a modern technika, az emberi ész minden találékonyságát igénybe veszi, kihasználja, hogy ezt a kegyetlen, barbár rendszert kiterjessze az gész világra. A diktatúra még liberális formában is ellenkezik a világ lakosságának jelen kívánalmaival ellenkezik a civilizációval de különösen a humanizmussal. Mennél inkább ellenkezik az ily aljas diktatúra, mint amilyent Hitler és követői akarnak a történelem * leg borzalmasabb gyilkoló eszközeivel rákényszeríteni a világra, annál vissza-1 taszitóbb az. A h i tlerizmus ellenkezik mindazokkal a fogai m akkal, amelyeket az emberiség a szabadságról, egyenlőségről é s testvériségről ismer. A hitler- izmus a szabadság fogalmát eltörölte. A szabadság csak any- nyiban létezik, hogy az alárendelteknek szabad éhezni, nyonyok közti külömbségről csak annyit: Maga Himler Márton is megírta a lapjaiban, hogy a “felszabadított” magyarok *visz- sza sirták a cseh uralmat, ahol szervezkedési jogaik, munkásvédő törvényeik, munkanélküli biztosításuk és mérhetetlenül nagyobb munka terük volt, mint Magyarországon. A hazafiság, munkástársam az, amivel betakarnak minden gazságot. Én magyar vagyok, az én hazafiságom abban nyilvánul meg, hogy szeretem az anyanyelvemet és végtelenül szeretem a magyar népet. Büszke vagyok arra, hogy volt Dózsánk, Petőfink, Kun Bélánk, de végtelenül szégyenlem, hogy most van Horthy, Héjjas, Francia Kiss és a többi munkásgyilkos. Amilyen szeretettel vagyok az osztályos társaim, a magyar nép iránt, éppen olyan gyűlölettel vagyok az elnyomóikkal szemben. Ez a hazafiság, amely nem kizárja, hanem feltételezi azt, morogni és meghalni a diktátor parancsára. Ezenkívül szabadság a hitlerizmus alatt nincs. Az egyenlőségről alkotott fogalom csak a szenvedésre vonatkozik, vagyis minden alárendelt egyformán szenved. A testvériséget pedig a gyűlölet váltotta fel. A hitlerizmus által uralt németországban gyűlöli a fiú az az apát, testvér a testvért, szomszéd a szomszédot, egyik valláshoz tartozók a másikat és minden emberbep a gyűlölet ég a másik ellen, ha véletlenül a másik akár a rendszerről, akár pedig bizonyos eseményekről más véleményen van. Ezen borzalmas rendszernek meghonosítása a világon oly iszonyú kháoszt tér emtene, hogy abból az emberiség évszázadokig ki nem lábalhatna. Ily rendszerben egy oly őrült diktátornak a szavára, mint Hitler, az emberiség milliói máról-holnapra megsemmisülnek, amint azt a jelen hátborzongató eseményei bizonyítják. Ily rendszerben az emberi élet egy közönséges értéktelen tárgynál is kevesebbet ér és — borzalom — vannak “civilizált” emberek, akik ily rendszerért lelkesednek. Ily rendszer ellen minden embernek, akiben a humanizmusnak a legparányibb szikrája él, minden eszközzel harcolni kell. Amikor ily gyilkos rendszernek a gyakorlati megvalósításáról van szó, még semlegesnek sem szabad maradni. A tétlenség, a hallgatás annak a megvalósításához való hozzájárulást jelent, tehát senkinek sem szabad semlegesnek lenni. Harcolni kell az I ellen szóval és tettel. Mindenkinek meg van a tér és alkalom, csak cselekvési akaratra van szükség. A “HULLARABLÓK” Távol áll tőlünk, hogy a létező rendszer, vagy rendszerek megmásithajtatlanságát vitatnánk, vagy pedig azok hogy éppen ügy szeressem a román, szerb, vagy a kínai szegényeket, az a tisztultabb, emberibb szolidaritás, amely felé törekszünk, amely azt diktálja, hogy minden magyar voltom mellett is éppen a magyar és a világ munkásságának a jóvoltáért azt kívánjam, hogy a hullarabló (erre a kifejezésre vonatkozólag figyelmébe ajánlom Z. J. e heti cikkét) gyalázatos magyar kormányzatot verje meg, törje össze a szégyenletesen megtámadott Szovjet proletariátus és minden magyar voltom mellett is, ha ennek fizikai gátjai nem volnának készséggel állnék szemben a Szovjet vagy anglia oldalán a támadó magyar hadsereggel. Minden nagyra becsülésem dacára is azt mondom, hogy “—ó” munkástársam letért a proletariátus útjáról és a , hep- hep nacionalizmus útjára tévedt, amely akár akarjuk, akár nem, a nácizmus posványába vezet. Kovách Ernő. megmaradásáért e m el nénk szót.Egyetlen forradalmi szervezet sem hangoztatta nyíltabban a magántulajdon, vagy bérrendszer megdöntéséhek a szükségességét — tekintetűikül a közvéleményre — mint az IWW, de a rendszer megváltoztatására vonatkozó eszközökben éppen oly homlok- egyenest ellenkező a felfogásunk, mint az “uj rendszer” vagy rendszerekben, amelyekkel a jelenlegit akarják helyettesíteni más szervezetek, vagy pártok. / A jelen háború megindítása óta, minden esetben elitéltük azon országokat, amelyek te- rülethóditás céljából megtámadtak más országokat, anélkül, hogy a megtámadott országokban uralkodó rendszerrel egyetértenénk vagy azokat helyeselnénk. A mi meggyőződésünk szerint a jelenben létező minden rendszer egyformán rossz — beleértve a Szovjet Oroszországban uralkodót is — és valamennyi meg érett, hogy egy emberiesebb, igazságosabb váltsa fel. Bár alz oroszországi rendszer kétségtelenül lényegesen különbözik a kapitalista országokban uralkodó rendszerektől és ha azt követnék más országok a munkásosztály egy lépéssel közelebb jutna végcéljához, mi mégis a legélesebb kritikát gyakoroltuk Oroszország felett, amikor elfoglalta Lengyelország jelentős részét; amikor megszállta Besszarábi- át és különösen, amikor megtámadta Finnországot, hogy attól egy meghatározott területet elvegyen. Amikor igy kritizáltuk Oroszországot, nem keltünk mi Lengyelországban, sem Romániában, sem pedig Finnországban az uralkodó rendszer védel- * mére, hanem a felfogásunkkal teljesen ellenkező módszerek alkalmazását ítéltük el a nevezett országok lakosságának “felszabadítására.” Felfogásunk szerint ha a lengyelek, vagy a finnek nem voltak megelégedve és a szovjet rendszert jobbnak vélték, a lengyeleknek, vagy a finneknek volt joguk azt megváltoztatni, ne mpedig Oroszországnak fegyveres erővel “felszabadítani” őket. Amit az oroszok tettek, azt mi imperialista területhóditásnak ininősitünk és mint ilyent határozottan elítéltünk. Amikor Hitler banditái Szerbiát lehengerelték és a magyar kormány nemcsak utat nyitott a banditák előtt, hanem a zavarost kihasználva a szerbek legveszélyesebb, súlyos óráikban támadták meg, hogy az első világháborúban Jugoszláviához csatolt magyar területet visszavegyék, több magyar lap — köztük a Bérmunkás néhány Írója is — a magyar kormány aljas cselekedetét “hullarablásnak” minősítette. Nem tételeztük mi fel akkor sem, hogy a magyar kissebsé- geknek jobb dolguk volt a szerb román, vagy' cseh uralom alatt, mint a bikacsökös és herélőké- ses magyar kormány uralom alatt. Mert mind egyformán rossz volt. Mi azt a módszert és körülményt Ítéltük el, amelyet a magyar kormány alkal- ' mázott és amely között alkalmazta. Ezért pedig kétségtele(Folytatás a 8-ik oldalon)
