Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-12-27 / 1195. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1941. december 27. NYILATKOZAT (Folytatás a 3-ik oldalról) Írógéppel — mellesleg ezek va­lódiságát Danley soha nem ta­gadta ; harmadszor, az angol szekció panasz-bizottsága elkö­vette azt a téves kis bűnt, hogy Petersen ellenségeihez ment információt kérni; (értsd a CIO irodát) negyedszer, a szekció máskor is követett már el bűnt és ez esetben is azt tet­te, amint Danleyt is kizárta so­raiból. Mellesleg egy hónappal előtte Petersen Akronban volt a délszlávok konvencióján, ahol a legbefolyásosabb egyik dél­szláv vezér Stefánovics — Dan- (eynek igen jó barátja — aki az angol szekció dolgait elég be­folyásosan szokta kezelni, Pe- tersennel alkalma volt beszélni s mihelyst Petersen visszament New Yorkba, rögtön eldőlt Danley ügye. Igaz, hogy Stefá­novics csak 1300 dollárt gyűj­tött a Weekly Peoplenek egy- szuszra, a délszláv konvención, mig az akroni angol szekció életében sem küldött be 1300 dollárt. Ez esetben csak az a baj, hogy ezzel nem jönnek ki és kézzel fogható bizonyíték meg nincs. De másképpen ért­hetetlenné válna a sztrájktörő védelmezése. AZ ANGOL SZEKCIÓ MEGFÉLEMLÍTÉSE Amidőn a felsőbbség döntése tudomásunkra jutott, hogy Danleyt visszahelyezték a ta­gok sorába, már el is felej­tettük azt, hogy létezik egy Danley, csak a General Tire munkásai is felejtették volna el. De sajnos Petersen öt hó­nap után gondoskodott róla, hogy fölkavarja szervezeti éle­tünk amúgy is nehéz helyzetét. A felsőbbség döntése olyan szi­gorú hangon lett leküldve a nyulszivü szekció amúgy is fi­atal tagjainak — különösen az, hogy az ellenségeinkhez men­tek információt kérni egy elv­társ ellen — hogy rögtön becsu- nyitottak, hogy most őket zár­ják ki. Tehát mea kulpáztak és I az üggyel erősen hallgatni j kezdtek. Annyira elhallgatták a dolgot, hogy a világért meg ne hallja a magyar csoport, mert akkor azt meg fogják tudni, hogy mea kulpáztak. Szerencsétlenségükre Peter­sen elküldte a magyar szövet­séghez a szigorú határozatot. Kudlik Sándor központi titkár jól tudta mi az igazság, bizo­nyosan meghökkent midőn ol­vasta Petersen leiratát; meg is ijedt, mert ilyen kísérettel to­vábbította az akroni magyar csoportnak; “a sztrájktörés az olyan bűn, amellyel jogtalanul nem szabad illetnünk senkit s nem kell attól megijednünk, hogy elégtételt adjunk Danley- nek és remélem, hogy az akro­ni csoport tagjai tudomásul ve­szik a határozatot és serényen a munkához látnak és elfelej­tik ezen incidenst.” Amidőn a magyar csoport novemberi rendes havigyülésén a titkár fölolvasta a felsőbbség határozatát, Mint fészkéből a darázs, zudult föl a tagság, hogy tiltakozását fejezze ki ezen igazságtalanság fölött. En­nek eredménye fejében, válasz­tott egy bizottságot, akik hiva­tása lessz megszövegezni egy határozati javaslatot, hogy mi nem vesszük tudomásul a fel­sőbbség határozatát, sőt ra­gaszkodunk ahoz; hagyja hely­ben az akroni szekció kizárási határozatát Danley ellen. Sőt követeltük Rudiiktól, hogy for­dítsa le angolul és küldje el Petersen part-titkárhoz. Ekkor ijedt meg Kudlik. Ahe­lyett mint tisztviselő cseleke­dett volna nem tette, de meg­várta a végrehajtó albizottság gyűlését és megmagyarázta a tagoknak, hogy a magyar cso­portnak az ügyhöz semmi köze, mert az a szekció és a központ ügye, másodszor Danjey és a központ ügye. Nekünk pedig kötelességünk tudomásul venni. Mondanom sem kell, ezen ma­gyarázat nem segítette lecsilla­pítani a kedélyeket, de jobban fölkorbácsolta. Megindult ismét a vita és arra a megállapodás­ra jutott a csoport, hogy még- egyszer utasítja Kudlikot, for­dítsa le angolul a már bekül­dött határozatot és küldje el Petersennek. Most még szigorúbb hangon felelt Kudlik: “nem értették meg, hogy semmi közünk az ügyhöz?” Egy taghoz meg azon reményben, hogy segítséget nyújt a megfutamodásban, ilyen sorokat küldött ez ügyre vonat­kozólag: “Itt egyúttal elvtárs­nak figyelmébe hozom, hogy az úgynevezett Danley ügyben a magyar csoportnak semmi hatásköre nincsen (csak a pén­zek összehozásában — az iró) s remélem, hogy az ügyet befe­jezettnek veszik, ha egyelőre még nem is egyelnek meg az albizottság határozatával. Ké­sőbb ha az ügyet hasonló kö­rülményesen megfontolják, mint a pártközpontnál tették, akkor befogják látni, hogy a tagsági jogba visszahelyezés helyes volt.” “Ne 'akarjunk mi szigort alkalmazni tagjainkkal szem­ben olyankor, amikor a sztráj­kolást és annak körülményeit nem szorosan a mi elveink sze­rint csinálják a sztrájkolok.” A föriti sorokból kitűnik a deleonizmus meggyalázása. Én nem ajánlom Rudiiknak, hogy olvassa el “Mit jelent ez a szó sztrájk” DeLeontól, mert ő nem tudatlan, de rosszhiszemű sár­dobálódó, akinek a cél érdeké­ben a hazugság is jó. Próbálja a fönti sorokat letagani, hogy nem irta? De az is kitűnik hogy Kudlik menekülni kíván Petersen elől, ne hogy az egész magyar szövetséget kizárassa Petersen, Rudiikkal együtt. Amidőn 1941. januári havi gyűlésen az akroni magyar tag­ság meggyőződött róla, hogy oda ahová tartozna az ügye visszautasították, mellesleg a szekció hallgatásából megértet­te, hogy tovább fog mélyen hallgatni, mint a mély tenger, levonta a tagság fele a követ­kezményeket és bejelentette egyenkint a pártból való kilé­pését. A DÜHÖNGŐ KUDLIK A hat tag kilépése haragra gerjesztette Kudlikot. A Peter­I MSWM—■ awai . sennel szemben meghunyászko- dók Kudlik lefelé már nem hu- nyászkodik meg. A clevelandi 1940. évi kon­venció határozata értelmében “a csoport hatáskörébe tartoz­zon, hogy a hátralékos olvasók­nak mikor szüntessék be a lap küldését.” Kudlik amidőn kéz­hez kapta a kilépett tagok név­sorát, kettőnek akinek a lapja lejárt — egyik négy nappal a másik egy hónappal — beszün­tette a lap küldését. Amidőn a lapkezelő is helytelennek talál­ta — de az összes bentmaradt tagok is — és megkérdezték Rudiiktól az okát azt felelte: “Anarcho szindikalistáknak tud­ni kellene, hogy lejárt a lap­juk” igaz, hogy nagyon sokkal több mint két dollárba volt ezeknek az “anarcho szindika­listáknak” az A Munkás éven'e. Itt még nem állt meg Kudlik, hanem a tagsághoz fordult egy körlevéllel és összehazudott benne mindent, ami az ügyre vonatkozik. Illő volna itt lekö­zölni, hogy még nagyobb bizo­nyítéka lenne Kudlik hazudo- zásának, de már igy is tulhosz- szura nyúlik a közlemény. En­nek eredménye fejében Cleve- landról meg is jelent egy Kud­lik által megspékelt nyöszöges, “A dezentorok” címmel. Egye­sek meg odáig mentek a Kudlik körlevele után, hogy tagadás­ba vették, hogy Akronban lett volna a General Tire telepén sztrájk. Csoda-e ha Sztálinnak úgy sikerült? Csoda-e ha Hit­ler mindenkit megölhet akinek a pofája nem tetszik? A FÉLELMETES PIKICEN Hét hónap után, amidőn ezen epizód részünkről lezáródott 30 centes portóval ellátott idé­zést kaptunk, amelyben tud­tunkra adták, hogy még min­dég tagok vagyunk, mert nem vették tudomásul a pártból va­ló kilépésünket és ha nem je­lenünk meg az általuk összehí­vott rendkívüli gyűlésen, eljá­rást folytatnak le ellenünk. A gyűlésen tudtuk meg, hogy Pi- ricen országos szervező nyo­mását alkalmazták ránk. Piri- cen előhúzott ‘egy csomó aktát és az asztalra nagyot ütve tud­tunkra adta, hogy ezek mind tények, amik itt vannak nála a Danley ügyről. Részleteket föl­olvasva megtudtuk azt, hogy ott ahol Danley dolgozott nem is volt sztrájk. Ha ezt nem hit- hü SLP tagok előtt jelentette volna ki, kitört volna a röhely, — mert ezt Akronban mondta — de a szelíd SLP tagok látták, hogy Piricen nem viccel s nem mertek röhögni. Amidőn egyik tag bátran szemébe vágta azl, hogy azok nem tények és el­mondta a tényállást, amint főn' már írva van, közbevágta, hogy az SLP ellen sztrájkoltak a Ge­neral Tire munkásai. Miután Piricen látta, hogy nem bírja a volt tagokat visszaterelni a pártba — mert hiszen ez volt a célja nem az ügy megvizsgálá­sa mint ahogy várni lehetett volna — gorombaságba csapot' át. Ez esetben az a furcsa, mig Petersen a körlevelében fölhív­ta a tagság figyelmét “ilyen fe­gyelmet nem ismerő, engedet­len tagok, nem azok akikre épí­teni lehetne, ha kinem lépnek, ki kellett volna zárni őket a pártból”. De hét hónap után, SZILVESZTERI MULATSÁG NEW YORKBAN! Évek óta a new yorki Mo­dern Színkör és az IWW leg­kedveltebb mulatsága, me­lyet az év utolsó napján tar­tanak, mely alkalommal el­búcsúznak a munkások az ó- évtől, mely csak legtöbbnyi- re bajt és viszontagságot je­lentett és jobb reményekkel üdvözlik az uj évet. Hogy ez esetben hozhat e jobb re­ményt az uj év, az a jövő tit­ka, de ameddig alkalmunk van, tartsuk meg a régi szo­kásainkat és DECEMBER 31-ÉN SZILVESZTER ESTE legyünk ott a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. a 77. uccánál. Elsőrendű ci­gányzenekar van szerződtet­ve és reggelig lesz a zene és tánc. Vacsorát pedig Mrs. Kanzler a new yorki magyar­ság leghíresebb szakácsnő ja készíti, mely már este 8 órá­ra készen lesz. A vacsora és táncjegy együttvéve $1.50, és egész biztos, hogy olyan va­csorát kapnak vendégeink, amiről a jövő szilveszterig beszélni fognak. Akik jó he­lyet akarnak, írjanak egy postakártyát a Bérmunkás Otthonba és helyet fenntar­tunk részükre. A rendező bizottság. amikor minden hátralékos ta­got szabályszerűen törölni kel­lene, ezek a volt tagok különös tagsági jogokat kaptak azon re­ményben, hogy még egyszer vissza hozzák őket a pártba, mert Kudlik körlevele szerint a “legagilisabb hat tag lépett ki a pártból.” Ezek megtörténte után sem mutatkozott hajlandónak a hat volt tag egy sztrájktörővel egy szervezetbe lenni. Ez és semmi “titkos háttér” az, ami bennün­ket a fönti elhatározásra birt. Végül kijelentjük; legyünk inkább “anafcho szindikalisták” s minden Kudlik jelzővel ellá­tott gyűlöletesek, mint becste­len sztrájktörőt dédelgető áru­lók. Hat volt SLP tag. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland...... 3.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron .... 11.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn...... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland ..r. 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 4.00 •T. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 A legékesebb szónál is szebb a tett! Mit tettél osztályodért, lapodért, a szervezkedésért a haladásért?

Next

/
Thumbnails
Contents