Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-12-06 / 1192. szám

1941 december 6. BÉRMUNKÁS 1 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------"““(gb) ROVATA--------------------------­• DRÁGASÁG UR Mikor kora reggel a mű­helyben a munkához gyüleke­zünk, hát a szomszédom nagy­mérgesen az asztalra vág egy barna papírba burkolt csoma­got és nagyot káromkodva mondja: “Nézd csak, hát nem két és fél dollárig vágtak meg ezért a munkanadrágért, holott nemré­gen még dollár ötvenért, leg­feljebb dollár hetvenötért vet­tem!” , Aztán a másik szomszéd ká­romkodik egy nagyot, hogy ő meg az inget fizette sokkal drágábban; a harmadik valami szerszámot vett, amiért kétsze­res árat fizetett, mint azelőtt. Vagy egy tucat munkás állta körül a padot, bámulva és tapo­gatva az asztalra dobott “bűn­jelet”, de a drágaság egyik előtt sem volt újság. Mindegyik tudott mondani valami kis tör­ténetet, amelynek a lényege az volt, hogy “Drágaság úrral” összeütközésbe került, amelyből azonban nem ő, hanem Drága­ság ur került ki győztesen. Igen, az árak rémmódon emelkednek. Drágaság ur egyre jobban hízik és erősbödik. Nem hiszem, hogy csak ebben a vá­rosban ütötte volna fel a ta­nyáját, gondolom, hogy már a nyájas olvasó is találkozott ve­le, talán a sarki fűszeresnél, vagy a mészárosnál, a vendég­lőben, sőt talán még úgy is járt, mint én, hogy amikor gyanútlanul hazamentem, hát ott találtam a saját lakásomon. Hihetetlen, de úgy volt. Ami­kor hazamegyek, azzal fogad a lakást adó ház iasszonyom, hogy a háziúr felemelte a lak­bért havi két dollárral. (Na, gondoltam, már itt járt Drága­ság ur) Aztán ő csak nem vi­selheti az egész terhet, hát fel­emeli az én lakbéremet egy dol­lárral — hetenként. így aztán megosszuk valahogy a terhet. No az én háziasszonyom még a Drágaság urnái is jobban tud számítani, gondoltam, de szólni nem mertem. Mindez most arról jut eszem­be, hogy a lapok tele vannak azzal, hogy a munkabéreket korlátozni kell. A nagy drága­ság napról-napra érezhető suly- lyal nehezedik a munkásságra és igy természetesen bérköve­telésekkel állnak elő. A kor­mány körök az árak korlátozá­sát vették tervbe. Annyi bizo­nyos, hogy ha semmit sem csi­nálnak, akkor infláció áll be, ben a részvénytöbbség magyar. Nem nyújt be semmiféle mó­dosító indítványt, mert a lát­szatát is el akarja kerülni an­nak, hogy a többség és a kor­mány akaratának végrehajtása elé akadályt akarna állítani. vagyis a pénz elértéktelenedik, amit leginkább a munkásosz­tály szenved meg, mert a bér- emelkedés mindig az áremelke­dés után kullog. HARCOM A DRÁGASÁG ELLEN Mondom, amerre csak járok, mindenfelé csak a drágaságról beszélnek, csak a drágaság mi­att panaszkodnak. Az újságok­ban is szó esik róla, sőt az egyik vicces képen egyre job­ban hizó fekete macskának áb­rázolták. Nekem azonban in­kább tudatos emberi formában jelenik meg. Azért nevezem Drágaság urnák. Hosszú lábú, nagyokat lépő vézna alak volt, amikor először megpillantot­tam. Éppen a tejcsarnokból lépett ki, ahol csupán csak egy centtel emelte a tej árát. Utánna siet­tem, hogy jobban szemügyre vegyem. A gyümölcsösnél su­hant el mellettem, ott már jó­val többet szedett magára. Ha­tározottan hízik, állapítottam meg. De ugylátszik, hogy mi­nél többet szed magára, annál fürgébben mozog. Eh, gondoltam egy nagyot, utánna megyek és megcsípem a bitangot. Jókora zsebkés volt nálam, gondoltam, hogy ha nem is tudom megölni vele, de meg- sebesitem és egy darabig korlá­tozni fogja a gyors emelkedésé­ben. E'képzeltem, hogy milyen nagy szolgálatot teszek vele az emberiségnek. Hátha még halá­los sebet tudok majd rajta ej­teni, — egész biztosan szobrot fognak állítani emlékemnek. Drágaság ur már olyan gyor­san ment, hogy zihlálva kellett utánna rohannom. Egyszer csak befordult egy nagy házba és ment felfelé, a lépcsőkön. Már a síkon való emelkedés nem is volt elég neki. Most már bőszülten rohantam utánna. Csak elérhetném, csak legalább a lábikrájába szúrhatnám a bicskámat! Feljutottunk a nagy lapos tetőre, ahol repülőgép vá­rakozott rá és éppen az orrom előtt csapta be az ajtót. De jól emlékeztem a moziképekből, hogy ilyenkor a gép alá kell bújni és ott van egy csapó aj­tó, amelyen át majd bejutok és elbánhatok a gazemberrel, aki most már a technika legmoder­nebb vívmányát veszi igénybe az emelkedésre. Sikerült bejutnom. Szűk nyí­láson, csúszva nagyobb kabin­ba értem, amelyben kerek asz­tal körül fél tucat Drágaság ur ült és tanácskoztak. Megér­tettem, hogy ez a Drágaság Részvénytársaság egyik utazó osztaga és rádió utján hallgat­ták a rendeleteket, hogy hová menjenek és mit és mennyire emeljenek. Láttam, hogy itt hiába kö­vetek el gyilkosságot. Még ha Mégegyszer a Courier deszkagyár ügye DETROIT, Mich. — A CIO itteni konvencióján újból elő került a Courier ügy, mint a vízbe fojtott macska, amely nem akar megdögleni. Hillman ellen nagy vihar tört ki, sőt még a CIO-ból való kizárását is követelték ezen kényes ügy­gyei kapcsolatosan. A konvencióhoz tett jelentés | szerint a Courier társulat tiz centel magasabb bért fizet mint más deszka telepek hasonló munkáért. A driveroknak órán­ként 90 centet, mig más deszka telepeken csak 80 centet fizet­nek, melyek az AFL-be vannak szervezve. A napszámosoknak a legalacsonyabb bér 80 cent, amellyel szemben más helyeken még 60 centes órabéreket is fi­zetnek hasonló munkákért. Akik a gépeken dolgoznak 1,05 cent az órabérük. Mind e mellett nagyon sürgős volna a házak építése az uj Ford telep körül, ahol mostan trailerekben és sátrakban lak­nak a munkások és az egyetlen ajánlatott csak a Courier tette, mely szerint 48 óra alatt telje­sen felépíthetik az 5 szobás há­zakat, nem számítva esetleges pince és tégla munkákat. A CIO-nak zárt műhely szer­ződése van a Courierrel, melyet nem bir az A‘FL lenyelni. E sze­rint még az AFL-hez tartozó munkásoknak is 30 napon belül be kellett állni a CIO-ba s nincs meg többé az a lehetőség, hogy az AFL tagszerzési kampányo­kat rendezhessen, vagy zava­rokat egy néhány AFL tag be- furakodásával, mely leginkább az ácsoknál és a truck driverok- nál volt lehető, mivel ezen a környéken még nagy többsége ezen két foglalkozási ágnak az AFL-hez tartozik. Bár mi nem helyeseljük a CIO szervezkedést sem, de eb­ben az esetben nem helyesel­hetjük Hillmannak sem a cse­az egész bandát kiölöm, az sem ér semmit. Magát a rendszert, amely létrehozza és fenntartja őket, kell elpusztitani. Annyira kétségbeestem, hogy nem bir- tam tovább kapaszkodni, meg­csúsztam és kiestem azon a nyí­láson, amelyen át beszöktem. Rém sebesen estem lefelé. Ille­tőleg a föld jött nagy gyorsa­sággal felém, éppenugy, mint a mozikban láttam. Tudtam, érez­tem, hogy ha ez a golyóbis hoz­zám vágódik, aligha nem nagy bajom nem lesz belőle. Gyorsan végrendeletet csináltam és.... és ekkor valami nagy zajt, döröm- bölést hallottam. Aztán amint az álmos szemeimet dörzsölget- tem, hallom, hogy a háziasz- szonyom kiabál az ajtón kivül. “Miszter, hát mi lesz, nem megy ma dolgozni? Csak nem vészit egy napibért ilyen ször­nyű nagy drágaságban?!” lekedetét, amikor olyan sürgő­sen szükséges munkás ottho­nok építését elodázzák, felfüg­gesztik csak azért, mert az AFL ultimátumot küld, mely szerint a több mint ezer em­berrel dolgoztató üzemben ők is beakarnak kapcsolódni, hogy állandó zavar “jurisdictional” harcok szinterévé tegyék azt. Ezen “jurisdictional” har­cokra nagyon méltó példa most az AFL-hez tartozó, de külön- állni akaró forrasztok harca a nyugati hajó és repülőgép tele­peken, ahol állandó harcok és sztrájkok veszélye van a mun­kások feje felett, csak azért, mert a forrasztókat külön cso­portban akarják szervezni, me­lyet már az AFL központi ve­zetősége is elitéi. Számtalanszor megtörtént itten Detroitban. és minden na­gyobb városban, hogy az AFL- hez tartozó szakmunkások men­tek sztrájkba bizonyos épülete­ken, csak azért, mert a vezérük azt állította, hogy a rough car- penterek a finishelőknek a mun káját végezték, vagy fordítva. Meg az, hogy amikor a kőmű­vesek kint voltak sztrájkon a többiek dolgoztak. Ezt megle­het szorozni annyival, amennyi szakmára osztották fel' a ház­építésen dolgozó munkásokat, mint pince ásó, kőműves, ács, asztalos, lécelő, plaszterozó, fes­tő, lakatos, furnace készítő, kárpitozó, tile rakó, plumber, villanyszerelő, stb, kiknek kü- lön-külön kellett sztrájkba állni ha a vezérüknek eszébe jutott. Ezt kikerülték a Courier mun­kások, mivel egységes szerző­déssel minden munkást egy szervezetbe tömörítenék. FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK november 29-ig: J. Horváth, Cleveland.... 1.00 Mrs. Fazekas, New York 10.00 J. Szombathy, New York 1.00 G. Pallagi, Newark...... 1.00 L. Horváth, Phila____ —.50 J. Weidinger, Phila__ 1.00 J. Schaff, Akron.......... 1.00 IWW cs. New York....... 10.00 F. Kirilla, Chicago........ 4.00 Mrs. Alakszay kézimunka sorsolásából ...... 40.10 AZ 1000 DOLLÁROS ALAPRA UJ ABBAN BEFIZETTEK: Bedford, O.: J. Dragon 1.25 Newark, O.: G. Pallagi 1.00 Dearborn, Mich.: M. Toldi 5.00. Maynard, O.: J. Sivák 1.00 ;Chi- cago, 111.: Julia Maar 2.00; Cle­veland, 0.: J. Fábián 2.00; Phi­ladelphia, Pa.: Mrs. J. Németh 3.00, J. Bécsi 5.00; New York: J. Szilágyi 4.00. A BÉRMUNKÁS NAPTÁRA tartalmasabb és szebb kivi­telben december első felében kerül az olvasókhoz. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipar! Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents